Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

2008-12-13 / 290. szám

2008. DECEMBER 13., SZOMBAT 11 SPORTTÜKÖR Sikereik titka a jó csapatmunka LABDARÚGÁS Megyei I. osztály - Mérlegen a Szécsény VSE őszi szereplése Nemrégiben ért véget a Nógrád megyei labdarúgó-baj­nokság I. osztályának őszi szezonja. A pályák állapota miatt az utolsó két fordulót későbbi időpontra halasz­tották, így a tizenöt kör után az élen álló Szécsény VSE együttese lett a félévi győztes. A sikeres szerep­lésről Kovács Imre játékos-edzőt kérdeztük.- Milyen érzések voltak önben amikor a szezon előtt elfogadta a szécsényiek megkeresését? - Nagy megtiszteltetésként és lehetőség­ként értékeltem, de nem ért várat­lanul a megkeresés, hiszen elnö­künkkel, Rácz Jenővel korábban Nagylócon már dolgoztunk együtt és körülbelül két éve a „levegőben lógott” egy újabb közös munka le­hetősége. Abban az időben azon­ban én Bánkon tevékenykedtem, és nem vagyok az a típus, aki a megkezdett munkát félbehagyja, még egy sokkal kedvezőbb ajánlat kedvéért sem! Befejeztem tehát, amit elkezdtem, s a megyei n. osz­tályban kivívott bajnoki címünk­kel, illetve a huszonkét csapatos el­ső osztályban elért tizenegyedik helyünkkel mondhatom sikertör­ténetet írtunk a bánki egyesület életében. Az egycsoportos megye I. osztály feltételei azonban már nem voltak biztosítottak, ám az el­nöki teendőket máig is én látom el az egyesületnél. Edzőként viszont a továbblépés mellett döntöttem és ekkor mondtam igent a szécsényi megkeresésére. Én sze­retem a kihívásokat, a megméret­tetést, s a vezetők hozzáállása, ígé­retei, valamint az összes szakmai feltétel biztosításával és figyelem- bevételével, örömmel mondtam igent Fél év elteltével, az eredmé­nyek és a korrekten biztosított fel­tételrendszer Ismeretében, őszin­tén mondom: jó döntést hoztam! Játékosami mindenben partnerek, az egész közösség családias, egy­re összetartóbb és remélem, hogy én sem okoztam csalódást senki­nek. A lényeg, hogy örüljünk egy kicsit, de most kell két lábbal a föl­dön maradni és dolgozni tovább, becsülettel!- A csapat már a bajnoki rajt előtt megvillantotta oroszlánkörme it, hiszen a Magyar Kupában két magasabb osztályú együttest is bú­csúztattak- A csapatnak sem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy min­dig a helyükön kell kezelni a dol­gokat és nem szabad önámítással becsapni magunkat, a teljesít­ménnyel pedig szurkolóinkat, szimpatizánsainkat! Becsülettel, odaadóan és alázattal kell ten­nünk továbbra is a dolgunkat, mert ha így teszünk, akkor az olyan soha nem feledhető, törté­nelminek mondható sikerek sem fognak elmaradni, mint amilye­nekkel az idén kezdtünk. A vilá­gon mindenhol elismerést vált ki, ha egy alacsonyabb osztályú csa­pat egy magasabban jegyzett együttest búcsúztat a kupából. Ne­künk ez a bravúr az idén kétszer is sikerült az országos főtáblán, s mint láthatóba Gyöngyös az élme­zőnyben, az Ózd pedig a középme­zőnyben áll jelenleg az NB III Mát- ra-csoportjában, tehát valóban nagy fegyvertényként értékelhető ezen csapatok legyőzése. A legfe­ledhetetlenebb emlékeim közé tar­tozik, amikor a mérkőzések lefú­jása után a szurkolók és a csapat egymásra talált, köszöntötte, ölel­te egymást- A bajnokságban sem adták alább, hiszen tizenkét győzelem mellett egy döntetlennel és mind­össze két vereséggel zárták az őszt Gondolt ilyen szereplésre? - Első megbeszélésünk alkalmával a ve­zetők az 1-5. helyek egyikének megszerzését, valamint egy ütő­képes és eredményes csapat kiala­kítását tűzték ki célként számom­ra. Én ezt a „székfoglalómban” megfejeltem azzal, hogy a dobo­gós helyek egyikének megszerzé­sét tűztem ki magam és a csapat elé, hiszen egy érem a falon min­denki számára emlékezetes, örök és kézzelfogható emlék marad. Le­het, hogy akkor többen kétkedve fogadták ezt, ám az eredmények eddig engem igazolnak. Ha csak a száraz tényeket nézzük, akkor el­mondható, hogy egy hatos és egy hetes veretlenségi sorozat között Szécsény csapata (álló sor, balról): Burik Pál koordinátor, Végh Ferenc, Kmetti Flórián, Lászlók Csaba, Balogh Roland, Kovács Imre játékos-edző, Tóth Krisztián, Csábi János pályaedző, ifj. Kovács Imre, Szegvári Tibor, Ordasi István, Baranyi István szakosztályvezető, Galcsik György technikai vezető. Guggolnak: Bangó Norbert, Farkas Norbert, Babcsán Zsolt, Chikán Tamás, Kelecsényi Gábor, Galcsik Szabolcs, Baranyi Tibor, Gráf András. Külön képen (balról): Rácz Jenő egyesü­leti elnök, Varga László tiszteletbeli elnök. A képről hiányzik: Rónai Viktor, Majoros László, Juhász István. egy kétmérkőzéses kisiklással a Szécsény VSE csapata a kérdés­ben felsorolt mutatókkal, plusz harmincas gólkülönbséggel és egy pont előnnyel, az első helyről várhatja a tavaszi folytatást Hala­dunk tehát kitűzött céljaink felé, de még félúton sem vagyunk és nagyon sokat kell még azért ten­nünk, hogy el is érjük azokat!- A legfájóbb emlékű mérkőző sük talán az Újszász elleni kupabú­csú volt, de a két hazai rangadó el­vesztése sem jött éppen jókor. Mi­ként élte meg ezeket a meccseket a csapat?- Alakulófélben lévő csapatom­nak az újszászi találkozó elején volt két nagy gólszerzési lehetősé­ge, de azok sajnos, kimaradtak és a játék képe alapján ellenfelünk összességében megérdemelten lé­pett a legjobb 32 közé. Közel vol­tunk egy Sport TV-kupa döntőhöz, de ekkor még négy megyei csapat volt versenyben, tehát továbbjutás esetén sem lett volna biztos az ot­tani szereplésünk. A bajnokság­ban a címvédő Berkenye, illetve a tavalyi ezüstérmes Nagybátony csapataitól szenvedtünk nem is annyira fájó, mint inkább bosszan­tó vereséget Mindkét mérkőzésen számtalan lehetőségünk volt a gól­szerzésre, de azok rendre ki is ma­radtak. Talán én is hibáztam ak­kor, amikor ezeken a rangadókon is a korábbiakhoz hasonló nyílt és támadó szellemű futballt kértem játékosaimtól. Utólag be kell lát­nom, hogy két Ilyen rutinos csapat ellen nem kellett volna fejjel a fal­nak küldenem őket, taktikusabb- nak, higgadtabban és megfontol- tabbnak kellett volna lennem és a csapattól is ezt kellett volna kér­nem.- Melyik mérkőzésekre emlék­szik vissza legszívesebben a szezon­ból?- Természetesen egy edző min­dig a győztes mérkőzésekre em­lékszik vissza szívesen, de higy- gyék el, minden mérkőzés más, mindenről marad valami emléke­zetes. Nekem személy szerint a Gyöngyös, az Ózd, a Szügy, az SBTC, a Berkenye, a Romhány, a Pásztó és a Palotás elleni mérkőzé­sek tetszettek, ezeken a meccse­ken nemcsak a játék, hanem a hozzáállás és a csapategység is do­minált. A Palotás elleni mérkőzés csak azért a legkedvesebb, mert azzal a sikerrel egy tizenhat mér­kőzéses bajnoki veretlenségi so­rozatot szakítottunk meg és akkor sikerült átvennünk a vezetést a táblázaton, amit azóta is foggal-kö­römmel őrzünk.- Egyénileg kik nyújtottak ki­emelkedő produkciót, illetve kik azok, akiktől esetleg többet várt?- Véleményem szerint nem sze­rencsés kiemelni senkit a csapat­ból, semmilyen szempontból. Ezért nem is teszem. Csak és kizá­rólag az öltöző falain belül vagyok erre hajlandó, azon kívül soha. Az öltözőben azonban minden alka­lommal megtörténik mind az egyéni, mind a csapat értékelése. Játékosaimat az egyéni képessége­ik alapján minden mérkőzést köve­tően 1-10-ig osztályozom. Igyek­szem reálisan értékelni, őszinté­nek és egyenesnek lenni, de ezt vi­szont is elvárom tőlük. Reklamáci­ót azonban ez idáig nem kaptam senkitől. Arra egyébként igen büszke vagyok, hogy a július 3-ától november 23-áig terjedő időszak­ban a csapat edzés- és mérkőzés­látogatottsága kilencven százalék feletti volt, tehát egy-két játékostól több soha sem hiányzott.- Kik segítették a munkát?- Eddigi sikeres szereplésünk elsősorban a jó csapatmunkának köszönhető. Ebben nem­csak a játékosoknak és az edzőnek, hanem a veze­tőknek, az önkormányzat­nak, a szponzoroknak, egyre gyarapodó szurko­lótáborunknak és a segí­tőknek egyaránt nagy sze­repe van, sőt az ifjúsági és serdülő csapataink kiváló szereplését is nyugodtan ide sorolhatjuk. Nem sza­bad megfeledkezni, sőt ki kell emelni az utánpótlás­sal foglalkozó két edzőtár­sam, Csábi János és Borda Tamás évek óta végzett, ál­dozatos, szakszerű és eredményes szakmai munkáját. A bázis tehát adott és bízom benne, hogy idővel egyre több sa­ját nevelésű labdarúgó fog beépülni a felnőtt csapat­ba.- Hogyan készülnek a ta­vaszi szezonra? - Remé­lem, hogy egy bő hónap elég lesz mindenkinek a pihenés­re, mert január második felében már szeretném megkezdeni a fel­készülést Terveink változatlanok, továbbra is a dobogós helyek egyi­kének a megszerzése a fő célunk. Csapatunk átlagéletkora - ha a szezon nagy részét sérülés miatt kihagyó Végh Ferencet és maga­mat nem számolom bele - ala­csony (23,6 év), de az összetétel szerencsés, hiszen közel azonos arányban található a keretben a nagyon fiatal és a középkorú lab­darúgó. Ennek ellenére védő posz­ton és a középpályán bevethető já­tékosok igazolására mindenképp szükségünk lesz, hiszen szinte ugyanaz a 12-13 fő játszotta végig az egész őszi szezont. A sérülések és az eltiltások szerencsére végig elkerültek bennünket, de a sárga lapos büntetéseink szaporodnak és sajnos, egy súlyos sérültünk is van már. Ráadásul Galcsik Sza­bolcs külföldön vállalt munkát, még szerencse, hogy Juhász Ist­ván viszont éppen most tér haza. Az eddigi keret összes játékosára szükségünk van, de a célirányos, posztokra való igazolás szükséges és elengedhetetlen. ■ Baranyi Gábor Szép játékkal és győzelemmel szeretnének búcsúzni szurkolóiktól a lis­tavezető tarjániak fotö:horváth tamás Ajándék lesz ez a nap KOSÁRLABDA NB I/B, NB II, férfiak NB |/Br Keleli csoport Wamsler SE-Salgótarján (1.) ­Debreceni Egyetem KE EL (7.) Salgótarjáni Városi Sportcsar­nok, szombat, 18 óra. Az alapszakasz odavágó köré­nek utolsó mérkőzésétől függetle­nül már őszi bajnoknak tekinthe­tő Wamsler SE-Salgótarján idei utolsó hazai bajnoki találkozóján az NB J/B-ben ugyancsak újonc­nak számító Debreceni Egyetemi KE n. csapatát látja vendégül.- Soros ellenfelünk egyáltalán nem ismeretlen számunkra, hi­szen a tavalyi NB H-es bronzcsatá­ban, illetve a mostani Magyar Ku­pa-sorozatban is találkoztunk a debreceniekkel, akiket mindkét al­kalommal sikerült legyőznünk - tudtuk meg Dávid Krisztiántól, a salgótarjáni egyesület elnökétől. - Az idei kupameccs tapasztalatai­ból kiindulva elsősorban palánk alatti játékukra helyezik a hang­súlyt, főként a dallamos nevű Ayodele Oluwaseyi és az Albacompból igazolt Szabó Tibor jeleskedik center poszton. Egyik legnagyobb erősségük talán még­is az NB J/A-s csapatuk kispadjá- ról nemrégiben a „tarcsihoz” száműzött korábbi kiváló kosaras, a jelenleg edzőként dolgozó Walke Károly. Ami minket illet, örömmel jelenthetem, hogy a bokasérülésé­ből lábadozó Vavra András a na­pokban elkezdte az edzéseket, s szombaton talán már a játékkal is megpróbálkozhat Az idei év utol­só hazai bajnokiján jó játékkal sze­retnénk búcsúzni közönségünktől, s ezen kívül más meglepetéssel Is készülünk. Mindenképpen érde­mes lesz tehát kilátogatni a városi sportcsarnokba. Annál is inkább, mivel az „Aján­dék ez a nap!” mottóval meghirde­tett összecsapás egyúttal jótékony célt is szolgál, a Wamsler SE- Salgótarján ugyanis a találkozó tel­jes bevételét a Sümegi Bona Alapít­ványnak, a salgótarjáni Down- kóros fiatalok csoportjának ajánl­ja föl.- Nálunk már hagyomány, hogy jó úttörőkhöz hasonlóan, ahol tu­dunk, segítünk, emlékezzünk csak az annak idején a szajoli vo­natbaleset, vagy a rétsági buszbal­eset áldozatainak megsegítésére rendezett jótékonysági mérkőzé­sekre, vagy a Vöröskereszt vér­adást népszerűsítő kampányában való részvételünkre - mondta ér­deklődésünkre Dániel Tamás, a Wamsler SE-Salgótarján csapatát menedzselő Basketball Group sportvállalkozás ügyvezetője, egy­ben a gárda trénere. - Mi ugyanis tényleg azt gondoljuk, hogy na­gyobb a felelősségünk annál, mint hogy csak kosárlabdázzunk és igyekezzünk minden meccset megnyerni. Egyrészt a sikeres sze­replés arra is kötelez minket, hogy példát mutassunk, másrészt lehe­tőségeinkhez mérten meg kell pró­bálnunk minden területen jobbá tenni ezt a világot, illetve szűkebb pátriánkat. Dóra Ottó úrral beszél­gettünk arról, hogy miképpen va­rázsolhatnánk még ünnepibbé idei utolsó hazai mérkőzésünket és az ő ötlete volt, hogy a salgótar­jáni Down-kóros fiatalok csoportjá­nak próbáljunk kicsit segíteni így karácsony előtt. Az MSZP helyi képviselői mellett ennek a rend­hagyó mérkőzésnek a lebonyolítá­sához nagy segítséget kaptunk a salgótarjáni McDonald’s Étterem és McDrive-tól, illetve annak veze­tőjétől, Bódi Károlytól is, aki általá­ban minden üyen kezdeményezés­ben partner. A mérkőzésre egyéb­ként az egyesület által kiadott bér­letek és tiszteletjegyek is érvénye­sek, de mindenkit kérünk, hogy az esemény jótékony céljára tekin­tettel, lehetőség szerint vásároljon belépőt! Természetesen továbbra is nyitottak vagyunk minden olyan dologra, ami segítheti az itt lakók életének javítását, ám úgy vélem, hogy a legtöbb örömet azért a játé­kunkkal és győzelmeinkkel sze­rezhetjük a salgótarjániaknak. A program. 15.30 óra: Wamsler SE-Salgótarján - Debreceni Egye­tem KE II. U20-as mérkőzés. 17.25 óra: a Savaria Művészeti Iskola táncbemutatója. 18.00 óm: Wamsler SE-Salgótarján - Debre­ceni Egyetem KE D. felnőtt mérkő­zés. A találkozó szünetében a Savaria Művészeti Iskola táncbe­mutatója és tombolasorsolás érté­kes nyereményekkel a McDonald’s Étterem és McDrive jóvoltából. NB II, Keleti csoport Pásztói SZSE-Green Devils (8.)- Debreceni EAC-DSI (12.) Pásztó, Dózsa György Általá­nos Iskola, szombat, 15.15 óra. Markó István, a pásztóiak csa­patkapitánya: - Hétvégi ellenfe­lünk, a DEAC sportiskolás csa­pata egy nagyon jól szervezett fi­atal társaság. Igaz, az NB Il-es felnőtt bajnokságban még nem sok babér termett nekik, ami­nek fő oka elsősorban fizikai hátrányukban rejlik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ka­matoztatni tudjuk testi erőfölé­nyünket, amiben különösen a centerposzton szereplő Szőllősi Szabolcs és Markó Attila lehet segítségünkre. Mellettük min­denképpen ki kell még emel­nem az utóbbi három forduló­ban egyaránt húsz pont fölé ju­tó Mohácsik Gergelyt is, aki re­mélhetőleg tartani tudja szen­zációs formáját. Bizakodásra adhat okot számunkra, hogy az idei szezonban hazai pályán na­gyon jól teljesít a csapat Remé­lem, ezúttal is folytatni tudjuk jó sorozatunkat és esélyeshez mél­tóan produkciót bemutatva tart­juk itthon a két pontot

Next

/
Thumbnails
Contents