Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

2008-12-01 / 279. szám

2008. DECEMBER 1, HÉTFŐ 11 SPORTTÜKÖR Siker vagy kudarc volt nekünk a drezdai sakkolimpia? Nem könnyű a címben feltett kérdésre egyértelmű választ ad­ni, és még sokan, sokféleképpen fognak értékelni. A „hivatalos” elvárásban a férfi csapatnál - melyet egy hölgy, Polgár Judit erősített - egy prémiummal ke­csegtető dobogós helyet is emle­gettek az optimisták - 8. lettünk. A gyengébb nemnél a hatba ke­rülés már sikernek számított volna, 14-ként végeztünk. Az ed­dig megismert tényeken kívül - mivel lapunk sem hiányzott a „legek” sakkolimpiájáról - most inkább néhány érdekességet, meghökkentő, vagy megmoso­lyogtató érdekességet és képes életjeleneteket tennénk közzé. Magyar háziasszony A nagyjából félmillió lakosú Drezdá­ban - melyet a II világháborúban a föl­dig romboltak az angol bombázók - va­lóban minden a sakkolimpiáért történt. Villamos és buszjáratokat neveztek el olimpia-vonalaknak, melyek több irány­ból érkezve érintették a játék helyszí­nét, a kongresszus-központot és megál­lókat helyeztek át ideiglenesen szerte a Kifogástalan teljesítmény: Lékó Péter városban. Az ódon városházában még külön „szórakoztató” és népszerűsítő sakkközpontot rendeztek be, ahol interneren és demonstrációs táblákon, szakkommentátorok magyarázatával „élőben” nyomon lehetett követni a játsz­mákat, természetesen mindez a belépő­díjas, előbb említett hatalmas az Elba parti csarnokban is a nézők rendelkezé­sére állt. Ott, ahol az USA-ból meghívott Polgár Zsuzsa is a hazai Klaud Bischoff nagymesterrel felváltva kommentálta a folyó érdekesebb partikat a sakkrajon­góknak. Zsuzsa ezen felül a napi, sok­szor két sajtótájékoztatót is „levezényel­te” és érdekesebbnél érdekesebb sztár- játékosokat (például többek között Topalovot, Carlsen Magnóst, Lékó Pétert) exvilágbajnokokat (Karpov, Szpaszkij, Halifman), sakkprominenseket (Kirszan Iljumzsinov FIDE elnököt, a német sakk- szövetség vezetőjét) mutatott be és fag­gatott a sakkvilágot érintő nagyon fon­Egyre fiatalodik a mezőny Sakknagyüzem az Elba partján tos és kevésbé lényeges, akár személyes dolgokról is. Legek (de nem) mindenben Bár az előbb említett FIDE elnököt is beleértve minden idők egyik legjobban szervezett sakkolimpiájának nevezték a számolt be többek között. Itt lehet talán megemlíteni, hogy fentieken kívül az éltáblán Lékó Péter 10 játszmából 7,5 ponttal első lett az éltáblán és így Élő pontszáma annyira megemelkedett, hogy 7. helyen áll a világranglistán, melyet egyébként nem a „friss”, - a régi is ő volt - októberi világbajnok Anand, hanem Mádl Ildikó (jobbról) a kínaiak elleni meccsen drezdait, azért az ünneprontás szándéka nélkül idézném az eddig már 12 sakk­olimpiát megjárt Mádl Ildikót, női válo­gatottunk tábladíjas játékosát, mely sze­rint ő ellátás, hangulat és egyéb terén érezte már magát jobban is pár ötkarikás OlDlt ZS6ÜÍk” világjátékon. Messze és későn kellett menni vacsorázni, melyben a néhanapi levesen kívül egy húsféle mellett mind­össze két köretből és Topalov vezet. Az érdekesebb legekhez tartozik még, hogy a sakkolimpián a leg­fiatalabb 7, a legidősebb (Viktor Korcsnoj) 77 éves volt. Azt talán sokan tudják - vagy sejtik - hogy a „nehezebb fajsúlyú” sakkozók salátából lehetett vá­lasztani, bár volt egy kis desszert is. Igaz, sokan erre már nem is nagyon figyeltek, csak az időt sajnál­ták, mert mindez az alvási és a másnapi felkészülési idejüket kurtította. Bár a 11 forduló közé két pi­henőnapot is betet­tek a rendezők, óriá­si stressz és a vége felé már komoly fi­zikai fáradtság is kí­nozta a játékosokat, erről a salgótarjáni Balázs József emlék- versenyekről jól is­mert, akkoriban csodagyerek, mára már nemzetközi nagymester Berkes Ferenc - aki egyénként a harmadik legjobb ered­ményt érte el saját, negyedik tábláján ­Egy váratlan vereség lerontotta az ifjú titán Carlsen remek teljesítményét egy része amolyan „őrült zseni”, de ha nem is teljesen ez a kategória, akkor ér­zékeny, hiú, sértő- dékeny, bogaras kü­lönc. (Egyik kiváló nagymesterünk, Adorján András ezt nem is tagadta, sőt fennhangon emle­gette, és többször be is utalta(tta) magát a nevezetes fővárosi műintézménybe Lipótmezőre egy kis kikapcsolódás­ra). Ha ilyen csoda­bogárral nem is fut össze mindennap az ember, azért a gyerekképű, és végtelen aranyos cseh David Navara (2663 Élő pont) megejtő autista-(féle) magatartása, az ukrán csa­pat szupersztárja, a nálunk is járt és Csak el ne aludjak két lépés között .... Lékót verő 2786-os értékszámú, világ- ranglista harmadik Ivancsuk infantilis- sága és állandó, szalonképtelen orrtúrá­sa, Topalov „szuperaktivitása”, a volt vi­lágbajnok Kramnyik mélabússága, a grúz exvilágbajnoknő Maja Csiburdanidze masztodon megjelenésé­hez nem éppen illő „pörgekalapja” azért bárkinek feltűnhet, pláne egy ilyen hosz- szú, 11 fordulós versenyen. De egyéb, különc öltözetű (és most nem a legpom­pásabb nemzeti népviseletben pompá- zókról van szó, akikből ugyancsak ren­geteg akadt szó) és magatartású ember­társainkból is akadt több tucatnyi a hideg és hó ellenére rövidnadrágban és strand­papucsban császkálótól a sísapkában és kesztyűben játszóig mindenféle. Persze ezt csak az érdekesség miatt és nem sér­tő szándékkal említi meg az ember. Ivancsuk, jellegzetes tevékenysége közben... „Égők" és tündöklők A sakkolimpia egyértelmű csalódása az orosz csapat szereplése volt, mind­össze 5.-ek lettek. Közülük a legjobban az újonc Jakovenko 9 partijából 7 pont szerzett az utolsó táblán, Morozevics a harmadikon 9 játszmájából hatot gyűj­tött. A volt világbajnok Kramnyik 9 par­tijából 5 pontot szerzett, Szvidler 4,5-öt, Griscsuk nyolcból ugyanannyit. A másik nagy bukás a kínai nőkhöz kapcsolódik, Vajon miért fintorog Topalov? sokáig vezettek végül 8. lettek. Volt már jobb az angol férficsapat és a német női. Feljött például Vietnam, Irán és a Ribli Zoltán vezette Ausztria. Ami a mieinket illeti, női csapatunk sokáig az élcsoport­ban játszott, de ahogy jöttek ellenfelül a jobb csapatok, egyre csúsztunk vissza, pedig korábban hatnál lejjebb nem vé­geztünk. Vajda Szidónia ugyancsak meg­járta a mennyeket, tábláján sokáig veze­tett, aztán visszasüllyedt a mezőnybe. Mádl Ildikó viszont bronzérmes lett táb­láján. A férfiaknál Lékó remekelt (10 játszmából 7,5 pont, Polgár Juditviszont betegsége miatt a. vártnál gyengébben játszott (8/3,5). Almási ugyancsak jól menetelt, de a végén nagyot betlizett (10/7), Balogh Csaba nem tudott egyet­len partit sem nyerni, bárkivel sorsolták össze (7/3). Berkes veretlen maradt, tar­talékként 9-ből 6,5 pontot ért el, és táb­láján 3. lett. Zárszóként álljon itt az ő fon­tos észrevétele: vigyázzunk, mert a sakk­világ elrohan(t) mellettünk! (Márton (Satias) István

Next

/
Thumbnails
Contents