Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

2008-11-10 / 261. szám

2008. NOVEMBER 10., HÉTFŐ GAZDASÁG Kellett nekünk a mentőöv felmérés A magyarok szerint szükség volt az IMF segítségére A felmérés szerint minden tíz magyarból kilenc tart attól, hogy a pénzügyi válság következtében kevesebbet vásárolhat majd a fizetéséből JÓ TANÁCS Használt autót vettem, lemerül az akkumulátor bosszantó Olvasónk tíz hónapos, jó állapotú autót vásárolt. A garanciális idő három év. Az akkumulá­tor azonban már három­szor lemerült. Kérheti az úr a garanciális cserét? az autó először három hét után nem indult el. A keres­kedő kicserélte az akkumu­látort. A következő hiba ugyanez volt. Akkor a keres­kedő csereautót is adott, amíg az eredetit meg nem javították. Két hét múlva ez meg is történt: mint mond­ták, a generátor csatlakozó­jánál volt kontakthiba. A baj megismétlődött, csereautót ezúttal is adtak, de a hibát még keresik. Ennek most egy hónapja. AZ ÚR TERMÉSZETESEN kér­heti a garanciális cserét - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Közép-ma­gyarországi Felügyelőségé­nek osztályvezetője. Akadály lehet persze, amit az úr ma­ga is jelez: a gépkocsiba a vásárlást követően új mű­szert szereltetett be. Mégpe­dig külföldre, Bécsbe utazott a tempomatért. Később a magyar márkaszerviz is en­gedélyezte e műszer besze­relését, de az úr autója a vál­tozás után már nem ugyan­az, mint amit megvásárolt. A kereskedő erre hivatkozva megtagadhatja a cserét. A vásárló azonban minden­képpen megpróbálhatja elő­terjeszteni csereigényét. Ha elutasítják, és ő ezt méltány­talannak tartja, akkor állami szervhez ugyan nem, de bíró­sághoz, békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testület az úr lakhelye szerint illeté­kes megyei kereskedelmi ka­mara mellett működik. Ők díjmentesen lefolytatják az eljárást, és bár határoza­tuk nem kötelező érvényű, egyre több cég veti alá magát ajánlásuknak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Különösen foglalkoztatja a magyarokat a pénzügyi válság, a forint és a tőzs­de zuhanása - derül ki a Medián felméréséből. A megkérdezettek többsé­ge szerint szükség volt az IMF segítségére, arról azonban megoszlik a vé­leményük, hogy az ország előnyére vagy hátrányára válik-e majd. Europress A magyarok többsége egyetért azzal, hogy a pénzügyi válság miatt Magyarország a közelmúlt­ban a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért - derül ki a Medián november harmadi- kán végzett felméréséből. A ku­tatás szerint a lakosság kiemelt figyelemmel kíséri a pénzügyi válság fejleményeit, ezt mutatja, hogy a forint- és részvényárfo­lyamok zuhanását a megkérde­zettek 81 százaléka nevezte meg az elmúlt hetek legfontosabb köz­életi eseményeként. A kérdezőbiztosok által tele­fonon megkeresett személyek döntő többsége arról is hallott, hogy Magyarország a közelmúlt­ban pénzügyi segítség lehetősé­gét kérte az IMF-től, és 63 száza­lékuk egyet is értett a segítség­kéréssel. Az egyetértők aránya az MSZP szavazói körében a leg­magasabb (83 százalék), a Fi- desz-szavazók körében ez az adat 46 százalék. Abban a kérdésben viszont már jóval erősebben megoszla­nak a vélemények, hogy az IMF által megítélt pénzügyi segítség végül is javít vagy ront Magyar- ország helyzetén. A hitelfelvéte­li lehetőség minden második megkérdezett szerint az ország előnyére válik, ám 31 százalék (ezen belül a Fidesz-szavazók több mint fele) szerint inkább hátrányos lehet. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak több­sége (64 százaléka) szerint már az is szégyen, hogy olyan nehéz helyzetbe került az ország, hogy külső támogatásra szorul. A megkérdezettek többsége to­vábbra is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság Magyarorszá­gon akár egy évig (27 százalék) vagy annál tovább is eltarthat (43 százalék), ennek hatására pedig a lakosság továbbra is számos kedvezőtlen következménnyel számol. Szinte az összes megkér­dezett tart az árak és a munkanél­küliség emelkedésétől (96 száza­lék), a bérek vásárlóértékének csökkenésétől (90 százalék), vala­mint attól, hogy sok vállalkozás csődbe megy (89 százalék). A forint árfolyamának romlá­sát és a devizahitelek törlesztő­részleteinek nagyon jelentős mértékű növekedését továbbra is a nagy többség (84, illetve 86 százalék) valószínűsíti, bár ez az arány október vége óta valame­lyest csökkent. Az IMF segítsége ugyanakkor némiképp stabili­zálta a magyar pénzintézetekbe vetett hitet. A válság kezelésével kapcsola­tos javaslatok többsége kimon­dottan nagy elfogadottságnak ör­vend: a kormánytagok és a kép­viselők bérének befagyasztását például szinte az összes megkér­dezett teljes mértékben elfogad­hatónak tartja. A közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érintő megszorítások érthető módon már kevésbé népsze­rűek, ám a többség még ezeket a javaslatokat is pártolja. A repre­zentatív felmérést a Medián a Miniszterelnöki Hivatal megbí­zásából ezer ember telefonos megkérdezésével végezte. A válság hozza el a magyar eurót? A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI Válság hatására Magyarország sok­kal előbb teljesítheti az euró- zónához tartozás követelmé­nyeit, s így akár már 2011 - 2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez - nyilatkoz­ta Kiss Péter kancelláriami­niszter a Népszavának. „Magyarország most megra­gadhat egy lehetőséget. Még­pedig azt, hogy előbb, mint bárki gondolta volna, teljesít­se az ERMII, vagyis az euró- zónához tartozás követelmé­nyeit Ezt akár már 2009 má­sodikfelében deklarálhatjuk, ami azt jelenti, hogy Magyar- ország akár már 2011 -2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez” - mondta a lapnak a politikus. 5 Biztonságban vannak az ingatlanalapok a magyarországi ingatlan- alapok, alapkezelők műkö­dése stabil, a befektetők megtakarításai továbbra is biztonságban vannak - hangsúlyozza a Befektetési Alapkezelők és Vagyonke­zelők Magyarországi Szö­vetsége (Bamosz) közlemé­nye. Ezzel reagáltak a fel­ügyelet pénteken közzétett határozatára, amellyel fel­függesztette a Magyaror­szágon bejegyzett nyílt vé­gű ingatlanalapok forgal­mazását. Lemond Amerikáról a Deutsche Post a Deutsche post hétfőn be­jelenti, hogy mintegy húszezer dolgozójától vá­lik meg az Egyesült Álla­mokban a jelentős veszte­ségek miatt - közölte a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A lap úgy tudja, hogy a német posta világszerte próbálja csökkenteni az adminiszt­ratív költségeket is, és emiatt elbocsátások lesz­nek Németországban is. Habsburg Ottó szerint kilábalunk a válságból a novemberben 96. szüle­tésnapját ünneplő Habs­burg Ottóról, „az utolsó osztrák császár fiáról” kö­zölt portrét a Le Figaro cí­mű francia napilap hét végi magazinja. A volt osztrák­magyar trónörökös a pénz­ügyi válságról úgy véli, hogy „a pénz által ejtett se­bek soha nem halálosak, a politikaiak viszont igen”. Habsburg Ottó most is derűlátó Blöffölnek még az adóhatóságnak is kártyatrükk Nem fizetnek szerencsejáték-adót a pókertornák után Fidesz: sok az állástalan, alkalmatlan a kormány Akár több százmillió forint is megfordulhat hétvégenként az egyre népszerűbb pókertornák tétjeiben. Adót mégsem fizetnek a játék után. A tornákat szervező szervezetek nagy része ugyanis sportegyesületekként működik, így nem kell szerencsejáték-adót fizetniük. Három feltételnek egyszerre kell teljesülnie, hogy a törvény ér­telmében szerencsejátékról le­gyen szó. A játékosoknak pénz fejében, tét ellenében kell részt venni a játékban, a véletlennek szerephez kell jutnia, és a nyer­tesnek nyereményben kell része­sülnie. A póker ezeknek megfe­lel. A szerencsejáték-törvény sze­rint éppen ezért csak a Pénzügy­minisztérium által kiírt pályáza­ton elnyert koncessziós engedély birtokában szabad pókerbajnok­ságot szervezni. Nem kevés pénz­ről van szó: becslések szerint egy hét végén 10-15 ezren is részt vesznek az országban ilyen ver­senyeken. Török Attila, a kaszinók üze­meltetésével foglalkozó Laurus Invest Hungary ügyvezető igaz­gatója azt mondta: akik ilyen ver­senyeken játszanak, tudtukon kí­vül megsértik a törvényeket. Az InfoRádió megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, tervez­nek-e jogszabályi módosítást azért, hogy a joghézag megszűn­jön, de azt a választ kapták, hogy a kérdés nincs napirenden. ■ ö I Nyerő lapok. Sok szervező kijátssza az adózási kiskapuk lehetőségeit. A Fidesz szerint a munkanélkü­ma is nagyon rossz helyzetet még súlyosbítja a pénzügyi-gaz­dasági válság helytelen kezelé­se. A politikusnő szerint ezt mu­tatja, hogy - az egyik internetes portál adatai szerint - az utóbbi tíz napban 4711 ember veszítet­te el munkáját Magyarországon. Bernáth Ildikó szerint nem a kormány, hanem az IMF oldatta meg azt a helyzetet, hogy az or­szág elkerülje az államcsődöt. A Fidesz politikusa közölte: a re­gisztrált munkanélküliek száma meghaladja a 427 ezer főt, amely­ből a tartósan - egy éve vagy ennél hosz- szabb ideje - mun­kát keresők aránya egyharmad rész. A november 7-én közzétett legfontosabb makrogazdasági adatok szerint - a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai alapján - a munkanélküliségi ráta 2008. július és szeptember között 7,7 százalék, a munkanélküliek szá­ma ugyanebben az időszakban 328 ezer fő volt. ■ liek számának folyamatos emel­kedése jelzi, hogy Gyurcsány Fe­renc és kormánya rossz módszer­rel kívánja kezelni az ország problémáit. Erről Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt or­szággyűlési képvise- ■ A kormány lője beszélt vasárnap helyett az IMF Budapesten. cselekedett? Elmondta: a már

Next

/
Thumbnails
Contents