Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-05 / 257. szám
7 2008. NOVEMBER S.. SZERDA E jETMOD : Matuzsálemi korú csodajárgányok múzeumok Kicsiknek és nagyoknak is érdekesek lehetnek a régi tűzoltóautók A fővárosi múzeumban nem csak korabeli tűzoltókocsikat, hanem egy sisak- és egy érmegyűjteményt is meg lehet tekinteni A hét elején még kellemes volt az időjárás, de a hét végére esős, változékony időt jósolnak a meteorológusok. Ilyenkor nem árt néhány múzeumi programot is észben tartani a szabad napokra. Wlcsek Anna Álmodozó kisfiúknak, gyermeklelkű apukáknak, unokákra vigyázó nagyszülőknek, és a velük tartó lelkes családtagoknak való hét végi program lehet az országban található tűzoltó múzeumok és kiállítások egyikének meglátogatása. Az első tűzoltó múzeumot az 1900-as évek végén alapították, ám a tárlat a háborúk és a későbbi fémkereskedők áldozatává vált. Ma az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság öt helyszínen várja a tűzoltás története iránt érdeklődőket: Budapesten, Bonyhádon, Egerben, Nagycen- ken és Vörsön. A fővárosi múzeum állandó kiállítása 1957- ben nyílt meg. A Martinovics téri tárlat a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig. A mintegy 4300 műszaki tárgyi emlékkel és több mint 120 ezer fényképpel rendelkező tárlat mellett érdemes néhány pillantást vetni nem csak a több mint 500 darabos különleges érmegyűjteményre, hanem a sisakkiállításra is. A világ minden pontjáról összegyűjtött 115 tűzoltósisak között szerepel amerikai, ausztrál és új-zélandi is. A Tolna megyei Bonyhádon 1985-ben nyílt meg a helyi tűzoltó múzeum, amelynek 1144 négyzetméter alapterülete kiegészül egy korábbi magtárépülettel is. Ebben a szertárban hetven négyzetméteren állítottak ki korabeli fecskendőket, míg az állandó tárlat a régi tűzoltó céhek szolgálatát mutatja be tűzvédelmi eszközökkel és levéltári dokumentumokkal. A Somogy megyei Vörs község felújított tűzoltószertárában 1983-ban nyílt meg az első vidéki tűzoltó múzeum. A tűzvédelem a századfordulón című kiállítás elsősorban az 1890-1910 közötti időszakra koncentrál, a gőzfecskendőtől a létrákig számos emléket és relikviát felvonultat. A kiállításon azt is bemutatják, milyen különbségek voltak a gyári, a vasúti, az önkéntes és az üzemi tűzoltók között. A TŰZOLTÓ múzeum 2008-ban immár harmadik alkalommal hirdeti meg országos pályázatát Ne égess! címmel általános iskolás tanulók számára. az alsó tagozatos kisdiákok rajzzal nevezhetnek bármilyen tűzzel kapcsolatos eredeti ötleteikkel. A felső tagozatos diákoktól a tűz témakörében, ahhoz bármilyen módon kapcsaAz egri múzeum a régi tűzoltólaktanyában nyílt meg 1999- ben, a helyi‘tűzoltóság 125. évfordulóján. A műemlék épületben kialakított tárlat korhűen mutatja be a két világháború közötti időszak városi tűzoltóságának felszerelését. A bejáratnál Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje is helyet kapott, bent a lódó, saját kútfőből merített fogalmazásokat várnak. Az írások terjedelme ne legyen több, mint két oldal. Emellett a felsősök pályázhatnak a fent részletezett rajz kategóriába tartozó alkotásokkal is. Minden tanuló legfeljebb két pályaművel jelentkezhet. A bírálatnál a művészeti iskolák tanulóinak pályaműveit földszinti nagyteremben pedig többek között egyenruhák, sisakok, fotók és térképek láthatók. A Nagycenken található Szé- chenyi-kastély, és az abban működő Emlékmúzeum nem csak Széchenyi Istvánról mutat be korhű dokumentumokat és tárgyakat. Kevesen tudják, hogy Széchenyi Ödön a 19. században miéi zsűri külön kategóriába sorolhatja. a pályázatokat a következő címre várják: Tűzoltó Múzeum, 1105 Budapest, Martinovics tér 12. A beküldési határidő: 2008. december 1. A legjobb írások és rajzok készítői jutalomban részesülnek, műveikből kiállítást rendeznek. lyen jelentős szerepet játszott a tűzoltóság történetében. Ő tanulmányozta a londoni tűzoltóság működését, majd tapasztalatait itthon és Törökországban kamatoztatta. A tűzpasaként emlegetett Széchenyi Ödönt (sok más kiválósághoz hasonlóan) külföldön jobban ismerték és tisztelték, mint itthon, de az ő nevéhez fűződik a budapesti önkéntes és hivatásos tűzoltóság megalapítása is. A kastélymúzeumban nem csak róla, hanem neves családja más tagjairól is tárlat tekinthető meg. Aki Székesfehérváron jár, és érdeklődik a piros szirénázó járművek iránt, annak érdemes betérnie a fehérvári tűzoltó múzeumba is. Az egrihez hasonlóan a 125. évforduló alkalmából megnyitott kiállítás 1998 óta fogadja a vendégeket a tűzoltóság tetőterében. Egyenruhák, zászlók, be- rendezések‘sorakoznak itt, a II. világháborúig terjedő időszakig. Ne égess! - Játék általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulóinak HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ► SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS Őszi városnézés a horvát fővárosban zágrábi kirándulás, őszi városnézés némi vásárlással. Horgas Eszter világsztárral koncertezik. Lazítótechnikákkal a stressz ellen. Fokhagymás fogyókúrák a legújabb fannyban. Nagykarácsonyban már megnyílt a Mikulásház január 8-ig várja idén a gyerekeket a Mikulásfesztivál, és maga a Télapó a nagykarácsonyi Mikulásházban. A játszóházi programok között kézműves foglal-, kozások és színpadi előadások is lesznek, és természetesen az igazi Télapóval is találkozhatnak majd a gyerekek. Hamarosan indul a Szeretet Posta is, az ünnepi bélyegzővel. Trópusi hangulat vár a Fíivészkertben KÓKUSZDIÓSZÜRET, kávékÓS- toló és egzotikus gyümölcsök vására várja azokat, akik hét végén ellátogatnak a fővárosi Füvészkertbe. A Pálmaházban gyümölcsfelismerő versenyt rendeznek a kicsiknek, a felnőtteknek pedig előadásokat tartanak egzotikus tájakról. @ további érdekességek: www.reggel.hu J Szent Márton napján az újbort is ünnepük Őszi pincelátogatás Farkasmályban mátraaua Hangulatos borkóstolgatás Gyöngyös régi városrészén Márton napja (november 11.) a néphagyomány szerint a gazdasági év zárónapja és egyben a negyvennapos böjt kezdete. A bortermelő vidékeken e napon kóstolták meg először az újbort, s a Márton-napi libasült mellcsontjából jövendölték a téli időjárás. Amikor a liba csontja fehérre sült, akkor havas, kemény tél következik, ha pedig vöröses színű, az enyhe, latyakos karácsonyt jelez. Márton napja ugyan csak jövő kedden lesz, de az országban több helyen is rendeznek Márton-napi fesztivált a hétvégén. A két legnagyobb esemény Szentendrén és Noszvajon várható. A Heves megyei Noszvajon szombaton a Gazdaházban lúd- gége tésztát és kemencében sült süteményeket készítenek, míg a Magtár Fogadóban ludaskása- és újborkóstolót tartanak. A szentendrei Skanzenben immár hatodik éve rendezik meg a Szent Márton Újborfesztivált és Libatort. A szombattól vasárnapig tartó eseményen az érdeklődők számos házilag készült finomságot megkóstolhatnak a libasülttől a szilvalekvárig. A gyerekeknek Lúdas Matyi történetét adják elő, de készíthetnek maguknak krumplipuskát, tolisípot és mézeskalácsot is. ■ W. A. ■ Noszvajon a Fogadóban lesz nek a kóstolók. Farkasmály Gyöngyös egykori szórakozónegyede volt, ahová mindennap más mesterségek tértek ki búfelejtő nótákra. A farkasmályi pincesor története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első pincéket az 1700- as években hadifoglyok vájták ki a ■ Mindennap más Sárhegy andezittufa mesterek járkőzetéből. A pince- tak ki mulatni, sor a mulatozásokon kívül a borkereskedelem egyik fontos központja is volt egészen a második világháborúig. Később a harcok alatt 7000-8000 ember talált menedéket a pincékben, amelyeknek emlékére a felső hídnál egy Má- riácska-szobrot is emeltek. Néhány éve ismét kezdenek újra visszaépülni a présházak és a régi pincészetek, s a turisták ig egyre gyakrabban térnek be pár pohár borra és egy tányér ételre. „A helyi pincék érdekessége, hogy a hagyományoktól eltérően a kijárat felé lejtenek - mondja Nagy Imre, a Lőrinc Pince és a Regélő Borház tulajdonosa. A környék elsősorban a fehérboroknak kedvez, de a déli vidékeknél üdébb, frissebb vörösboraink is vannak. Legfőbb szőlőnk az olaszrizling és a chardonnay.” Gyöngyösről bi- cikliút is vezet Farkasmályra, és számos kiránduló útvonal is található a környéken. ■ Wlcsek Nagy Imre saját borát méri Honnan ered Farkasmály neve? A mál szó azt jelenti: a mell felső része, továbbá az állatnak a mellrészén található bunda. A régieknél jelentette a négylábú állatok hasát is. De nemcsak állatnevekből ismerjük a mái szavunkat. Ahogy beszélnek a hegy derekáról, gerincéről, ugyanígy beszéltek régen a hegy móljáról. A régi nyelvemlékektől kezdve a mái főképp a hegyalakulatokkal kapcsolatban élt: délnek fekvő, meleg, szőlőtermő hegyoldalt jelöl
