Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-22 / 272. szám
2 2008. NOVEMBER 22., SZOMBAT NOGRAD MEGYE NOeRAD MEGYEI PRIMA-MI 2008 A jelöltek bemutatása. Díjátadás: 2008. november 22. MŰVÉSZETI KATEGÓRIA Földi Péter - festőművész Az 1949-ben Somoskőújfalun született művész az általános és középiskolai tanulmányok befejezése után az egri tanárképző főiskola matematika-rajz szakán kapott diplomát. Blaskó János, Seres János és Nagy Ernő volt a mestere, de mély inspirációt kapott a nagy festőelődök: Rembrant, Van Gogh, Csontváry és Tóth Menyhért életművéből, alkotásaiból is. Első, bemutatkozó jellegű tárlatait 1973-ban Salgótarjánban, majd 1977-ben Budapesten rendezte meg, később többek között 1981-ben a fővárosi Vigadó Galériában, 1985-ben Kecskeméten, 1987-ben Hódmezővásárhelyen, 1996-ban Szolnokon jelentkezett önálló kollekcióval, de művei eljutottak - egyéni és csoportos bemutatók keretében - európai, elsősorban francia, német és holland városok galériáiba is. Festészetének témavüága, megjelenítésmódja, kifejezése is különösségekben játszó: háziállatok, a baromfiudvar szárnyasai, madarak és falusi emberek a vissza-visszatérő képszereplők. A csorda, A karám, Csapda, Fészekhagyók - a képcímek is a falusi, földközeli vüágot idézik, de Földi Péter ecsetje nyomán a szűk élettér kozmikussá alakul és tág érvényességűvé nyűik. Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. ÖKTATAS-TUDOMANY KATEGÓRIA Dr. Csongrády Béla - kultúraszakértő Dr. Csongrády Béla középiskolai tanárként, bölcsészdoktorként több mint 40 esztendeje vesz részt Nógrád megye kulturális, művészeti közéletében. Öt saját könyve látott napvilágot és néhány tucatnyi kötetnek, köztük a megyét és Salgótarjánt bemutató kiadványnak volt társszerzője, szerkesztője. 1963 óta folyama tosan jelennek meg tanulmányai, kutatá si eredményei a Palócföldben, s más megyei sajtóorgánumban. Nógrád értékeit megyén kívüli országos és regionális lapokban, folyóiratokban is igyekezett megismertetni. 1964 óta sok száz cikket publikált a megyei napüapban, amelynek egy évtizedig volt a szerkesztője, felelős szerkesztője. 2002 óta minden szombaton az ő írásai fémjelzik a lap kulturális oldalát. Kiemelt témája a Nógrád megyei Madách- kultusz, amelynek történetét „Remény a csillag” címmel dolgozta fel. A Madách-hagyomány Ápoló Egyesület elnökeként a megye- székhelyen is meghonosította a Madách-ünnepséget, két kötetet szerkesztett a költőről elnevezett gimnázium tanáregyéniségeiről. Főszerkesztője a Palóc Parnasszus művészeti műhelynek. A patinás múltú SBTC elnökségi tagjaként szerkesztői, riporteri feladatokat is vállalt a „Legendás évtizedek fekete-fehérben” című televíziós sporttörténeti sorozat elkészítésében. SPORT KATEGÓRIA Kadlót Zoltán - atléta, utánpótlásedző 1974 óta igazolt sportoló. Pályafutását sífutóként kezdte, itt elért eredményességét számos magyar bajnoki cím is bizonyítja. ló évesen választania kellett a sífutás és az atlétika között, és mivel mindkettőben a magyar élmezőnybe tartozott, a számára élvezetesebb és változatosabb atlétikát választotta. Döntését nem bánta meg, amit a 15 magyar bajnoki cím is bizonyít, ebből 3-at már felnőttként ért el, és 15-ször volt felnőtt | magyar válogatott. Bajnokságot nyert 5.000 és 10.000 méteren, valamint mezei futásban is. Pályafutása csúcspontja az 1996-os esztendő volt, amikor J U magyar csúcsot futott felmaratoni távon, és ezt a mai napig nem f tudták megdönteni. Európa majd minden országában versenyezett. Több évben is elnyerte a Salgótarján, illetve Nógrád me- ■ gye „Legjobb sportolója” címet. Jelenlegi életét is a sport hatja át. Több magyar bajnoki címet szerzett a korosztályos versenyeken. 2007-ben a győri duatlon-világbajnokságon bronzérmes helyen végzett. A versenyzés mellett edzősködéssel is foglalkozik a Salgótarjáni Atlétikai Club (SAC) keretein belül, ahol technikai vezető. Biatlonban és duatlonban is van magyar bajnok versenyzője. MŰVÉSZETI KATEGÓRIA Kovács Bodor Sándor - dokumentumfilmes, fotográfus Kovács Bodor Sándor 1982 óta foglal kozik fényképezéssel, 1988 óta dokumentumfilmes. Kezdetben a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársaként, majd 1993 óta független filmesként készíti munkáit. Számos portréfilmet forgatott az azóta elhunyt nógrádi művészekről. Első dokumentumfilmjeit felkutatott és összegyűjtött archív celluloidszalagok felhasználásával készítette. Kovács Bodor Sándor 2000 nyarán Jeruzsálemben forgatta a Segítők című filmjét, mely az izraeli közösségi szociális munkát mutatja be. 2003-ban forgatta egyik legismertebb filmjét, a „Bárki vagy, aki a mennyei hazába igyekszel., "címűt, amely a pannon halmi bencés közösség életformáját tárja az érdeklődők elé. Alapításától, 2006-tól fotósa és képszerkesztője a Tarjáni Vá- j roslakó című kulturális folyóiratnak. Számos interjúja és írása jelent meg ez idáig, a Városlakó mellett a Palócföldben és a Pannonhalmi Szemlében. 2008-ban családjával és barátaival létrehozták az első rónai művésztelepet, a RÓNART-ot. A tizenkét, főként nógrádi alkotó munkáit 2009 januárjától a salgótarjáni Frei Caféban tekintheti meg a közönség. OKTATÁS-TUDOMÁNY KATEGÓRIA Dr. Simonyi Sándor - kutatómérnök, feltaláló 1950. július 4-én született Nógrád megyében, Piliny községben. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a salgótarjáni „Stromfeld Aurél” gépipari technikumban tanult tovább. Felsőfokú képesítést a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett. 1976-ban kapott gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi hallgatóként bekapcsolódott az Egyetem Gépelemek Tanszékén folyó kutatási munkálatokba. Kutatási eredményeit egyetemi doktori disszertációban foglalta össze, melyet „Summa cum laude” minősítéssel védett meg. Kutatómunkájának eredménye, a mérnökképzés tananyagává vált. 1993-ban TRIGON Electronica néven saját vállalkozást hozott létre. Mint ügyvezető igazgató ma is irányítja a társaságot. 2006-ban létrehozta második vállalatát, mely egyben a Miskol- | ci Egyetem első „spin off’ vállalata is. Az általa vezetett TRIGON 2002-ben a „Palócország kiállítás” Nagydíj a VOSZ-tól, 2003 évben a MÉH és a Magyar Menedzser Szövetség „Innovációs különdíját” kapta meg. 2003-ban az „Év vállalkozója” megtisztelő címet, 2004-ben „Nógrád megye gaz daságáért” díjat vehette át. 2007-ben Salgótarján MJV Önkormányzata Pro Urbe-díjjal tüntette ki. SPORT KATEGÓRIA Szabó Attila - kézilabdaedző, utánpótlásedző 1956-ban született Pásztón. Testne- ] velő édesapja szerettette meg vele a sportot és elsősorban a kézilabdát. Családi „hagyománnyá” vált a testnevelői j pálya. A felesége is kézilabdaedző, mindkét fia kézilabdázik, az idősebb NB II-ben, a fiatalabb pedig Spanyolországban. 1979-ben Egerben végezett testnevelés-biológia szakon, 1983-ban pedig a Testnevelési Főiskolán szerzett j középiskolai tanári diplomát. Salgótarjánba a kézilabda révén került, Czimmer János hívta az Építők I csapatába. 1979-től 1998-ig aktívan kézilabdázott a Salgótarjáni Építők és annak jogutódai színében, 1988-tól mint játékos-edző, 1999- től pedig edzője volt a csapatnak. 2002-ben a felnőtt és ifjúsági csapat is bajnokságot nyert, így feljutottak az NB-l/b osztályába. 2005-ig az ifjúsági és serdülő csapatokkal foglalkozott. Jelenleg a Balassagyarmati Kábel SE NB-j/B felnőtt csapatának szakmai munkáját irányítja. Kapott miniszteri dicsérő oklevelet 1985-ben és 1988-ban, 1994- ben Esterházy Miksa-emlékérmet, 2002-ben Bérczy Károly-díjat, 2003-ban Salgótarján legeredményesebb edzője-díjat. 2006-ban iskolája legmagasabb kitüntetését, a Beszterc&díjat nyerte el. MŰVÉSZETI KATEGÓRIA T. Pataki László - író, rendező A budapesti születésű Pataki László Andor (T. Pataki László) több mint negyven éve él vidéken. Salgótarjánban 1966-tól írt-dolgozott a megyei lapnál, itt vált tagjává a Magyar Újságírók Országos Szövetségének s végezte el az újságíró akadémiát. A rendszerváltás után egyik alapítója volt a Magyar Újságírók Közösségének. Miután 1948-tól, a polgári iskolától számítva, mind a mai napig a színpad és az írás az alkotói terepe, a színházzal, a tánccal, előadó-művészettel mindenütt kapcsolatot teremtett, s több évtizede foglalkozik Madách és felesége életének kutatásával. T. Pataki László (aki a T betűvel nevében megkülönböztetően őrzi J Tarjánt, választott szülőhelyét) Útonjáróként is ismert: két kötetet és több száz tárcaírást közölt eddig Nógrád megye valamennyi faivárói, a megye különleges történelméről, mai értékeiről, ezért is MadáchMíjjal jutalmazták. Elismerésként a Falvak Kultúrájáért Alapítvány jelölésével 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Jelenleg>társaival egy félprofi salgótarjáni színház szellemi-anyagi felépítésén dolgozik. Á városi ünnepségek gyakori rendezőjeként 2008 januárjában a Salgótarjánért Emlékéremmel tüntették ki. OKTATÁS-TUDOMANY KATEGÓRIA Dr. Szomszéd András - nyugalmazott főlevéltáros Bátonyterenye szülötte, mindig is itt élt, hivatását, tudását mindig is a szülőföld múltjának kutatására, ennek ér dekébe a jelen társadalmának mozgósítására szentelte. Általános iskolai, majd középiskolai tanárként a történelmet szemléltetőeszközök sokaságával, a tanulókat is bevonva, élményszerűen tanította. 1968-ban, amikor megnyílt a Nógrád Megyei Levéltár - mint pedagógus -, az elsők között volt, aki a kutatómunka tanításban való hasznosítása miatt kezdettől látogatója (kutatója) volt. 1988. szeptember 30-án kinevezték az intézmény főmunkatársának, meg kapta a főlevéltárosi címet. 1990-től nyugdíjazásáig a Nógrád Megyei Levéltár első osztályának vezetője volt. Szülőfaluja: Kisterenye, később a „négygyökerű város”: Bátonyterenye története-történelme mindig is központi helyen szerepelt tevékenységében. Az évtizedek során számos időszaki, illetve ma is látható állandó kiállítást rendezett. Az utóbbi években nagy, s konkrét eredményeket hozó erőfeszítéseket tett a vá ros egyes településrészei helytörténeti értékeinek feltárása ért. Ennek szép példája a Gyürky-kripta helyreállításáért végzett munkája. ________ I_____ SPO RT KATEGÓRIA Szarvas család - Sportpedagógusok Szarvas József és családja több mint 50 éve ismert Salgótarjánban. A 60-as évek elején a TF elvégzését követően kerültek a városba. Középiskolai tanárként is sok diákkal szerettették meg a sportot. Az egész család elévülhetetlen érdemeket szerzett a salgótarjáni kosárlabda és női torna területén. ZSUZSA néni alapozta meg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola aktív sportéletét. 30 éve, még Jane Fondát megelőzve bevezette a női tornát, melyet még mind a mai napig aktívan vezet. A mozgás örömét sok mozgássérült gyermekkel és idős emberrel ismertette meg. 70 év fölött, a mai napig fitten, frissen tartja foglalkozásait a város több pontján. Mindenki Szarvas öcsi BÁCSIJA a helyi kosárlabda egyik közismert egyénisége. Aktív kosárlabda-pályafutását követően középiskolai testnevelő tanárként és edzőként dolgozott. Az 1960-as évek végétől a salgótarjáni női kosárlabda-szakosztály edzője volt. Edzői tevékenységét befejezve a kosárlabda-szövetség munkájában vette ki aktívan részét. 1992-ben a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola pedagógusaként a Nógrád Megyei Önkormányzat Veres Pálné-díjat adományozott részére. J
