Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)

2008-10-06 / 233. szám

2008. OKTÓBER 6., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Falunap - sátortető alatt Szenográdi Ságlijfalu. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályá­zatán megyénkben hat település önkormányzata nyert támogatást a falunap megszervezésére. Kö­zöttük volt Ságújfalu is. A község­ben a falunapot a vendégség, vagy ahogy ott nevezik, a búcsú napjához kapcsolva rendezték meg. A rokonok közül sokan ha­zalátogattak, hogy október 4-én, szombaton a falunapon együtt szórakozzanak a családtagokkal, s másnap családi körben tartsák meg a vendégséget. A támogatás­nak köszönhetően idén a faluün­nepség programja gazdagabb volt. Igaz, az időjárás Ságújfalun is átszervezte az eredeti elképze­lést A gyermekek számára terve­zett ingyenes szabadtéri progra­mok bekerültek az iskola torna­termébe. Volt trambulin, felfújha­tó mászófal, ugrálóvár, különbö­ző ügyességi versenyek, és bohóc szórakoztatta az apróságot A fel­nőttek élő csocsóversenyét a kép­viselőkből álló csapat nyerte. A bográcsfőzőversenyt, melyre 3-4 fős csapatok neveztek, sátor alatt tartották meg. A zsűri Cson­ka Ervin és csapata, illetve Gyón Csaba és barátai főztjét tartotta a legjobbnak, így két első helyet ad­tak ki. A gasztronómiai tudomá­nyuk miatt a többieknek sem kel­lett szégyenkezniük, a kondérok tartalmát jóízűen elfogyasztották. A háziasszonyok finomabbnál fi­nomabb süteményköltemények­kel neveztek be a süteménykészí­tő versenyre. A zsűrinek itt sem volt könnyű dolga, de dönteniük kellett, ők Dénesné Tari Zsuzsan­na süteményét rangsorolták az el­ső helyre. A szabadtérre tervezett kultúr­műsor is bekerült a művelődési házba. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a termet A jelenlévő­ket Szentes Attila polgármester kö­szöntötte. A műsorban volt karikázótánc, hastánc, latintáncok, feliépet a mihálygergei kánkán tánccsoport, a helyi népdalkor, Bohács István népdalokkal szóra­koztatta az egybegyűlteket, volt karaoke, tombola. Az esti műsor­ban sztárvendégük volt Maksa Zol­tán humorista, a Fiesta együttes. A bálon Kertész Norbi és zenekara szolgáltatta a zenét Az esti órákra úgy alakult az időjárás, hogy a tű­zijátékot is meg lehetett tartani. Ságújfalun az eső nem mosta el a falunapot, a jó hangulatot Vasárnap délelőtt, a vendégség napján ünnepi szentmise volt, délután sportrendezvényekre ke­rült sor. „E tér lesz otthonom...” Hajdanán a park ékességét jelentő krími hársfa egy hajtását a megemlékezők közösen ültették el FOTÓ: GYURIÁN TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) amelyben Lucifer szerepét is ját­szotta. Legközelebb a nyolcvanas évek elején a Madách Színház­ban rendezte meg azt a változa­tot, amely teljes terjedelmében a szlovákiai Nagykürtösön, ke­resztmetszetben pedig Salgótar­jánban is színre került. A kilenc­venes évtizedben Lengyel György Pécsett, illetve Debrecen­ben volt a Tragédia rendezője. Mint elmondta: a négy rendezés­ben nemcsak a korszellem válto­zásai tükröződtek vissza, hanem az ő értelmezésének, felfogásá­nak különbségei is. Ha még egy­szer lehetőséget kapná - de erre hetvenkét évesen alig lesz esé­lye -, akkor egyfajta stúdió­előadás keretében még kevesebb eszközzel, még inká )b a szöveg­re koncehfráfva rerdlzné meg Madách fő művét. Kerényi Fe­renc kérdésére, hogy magyar vo­natkozásban kiket tart színházi - azaz a teátrum egészében gon­dolkodó és tevékenykedő - em­bernek, Lengyel György Paulay Edét, az 1883-as Tragédia-premi­er rendezőjét, továbbá Hevesi Sándort, Németh Antalt, Bánffy Miklóst, Oláh Gusztávot, Nádasdy Kálmánt és Várkonyi Zoltánt em­lítette. A sok tényt és emléket fel­színre hozó élvezetes beszélgetés során a két szaktekintély szót vál­tott néhány alapkérdésről - a Tra­gédia színpadra állításával kap­csolatos madáchi szándékáról, a mű játékhagyományairól, illetve úgymond kényes helyeiről, hely­zeteiről - is. Ezt követően Kerényi Ferenc a Palócfóld új főszerkesz­tőjét, a Füleken élő Mizser Attilát kérdezte többek között a kétlaki- ságról, a hagyományokról, a regionaütásról, a szerzői utánpót­lásról és természetesen terveiről, törekvéseiről. Handó Péter szer­kesztő a lap két megyei költőjét - Kupcsulik Ágnest és Zsibói Ger­gelyt - mutatta be, akik fel is ol­vasták néhány versüket A 2008- as reneszánsz évre emlékezve e helyütt is megismerkedhetett a ; közönség Carlo Goldoni komédi­ájával, a „Chioggai csetepatéival a salgótarjáni Madách Imre Gim­názium diákszínpadának kedves interpretálásában Bajczárné Gyenes Erzsébet és Králik Zoltán rendezésében. Ugyancsak a re­neszánsz jegyében került sor a falu műemlék templomában a budapesti Musica Historica együttes „Roskadozó gyümölcs­fa” című koncertjére, amely a 15. század második feléből, Mátyás király udvarának zenéjéből adott hangulatos ízelítőt. Az emlékmú­zeumban rendhagyó, főleg szín­háztörténeti irányultságú tárlat- vezetést tartott a Kerényi Ferenc - Lengyel György páros. Ugyan­itt a Nyugat című folyóirat cente­náriumára emlékezve nyitotta meg Kovács Anna Sz. Nagy Má­ria szobrászművész íróportrékat felvonultató kiállítását E rendez­vényen - csakúgy, mint később a koszorúzási ünnepségen - a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium diákjai működtek közre Pásztor Sándomé tanárnő vezetésével. A forgatókönyv sze­rint Vígh Tamás Madách-szobrá- náJL Csehy Zoltán (iiinaszerdahelyi író mondott vol­na beszédet, de más elfoglaltsá­ga miatt csak a „...működjél to­vább” - Gondóíatfutam a Tragé­dia margójára című szövege ér­kezett meg, amit Mizser Attila ol­vasott fel. Csehy Zoltán sokkoló kérdések sorát tette fel, amikor megfogalmazta: „Létezik-e kollek­tív történelem, s ha igen, akkor azt a bízva bízó, küzdve küzdő egyének összessége alkotja meg? Vagy csupán egyéni sorsok van­nak, s ez okozza, hogy a történe­lem, mint afféle kollektív tudat nem ragadható mega maga teljes­ségében és realitásában?...Mi tör­tént az emberiséggel Madách óta, immár a falanszterkorszak után, ami így vagy úgy, de nincs már benne a műben? ...Mit tehet az ember egy olyan világban, mely­ben Isten képére teremtett lénye az ördög arcvonásait kezdi el fel­venni? Az ördögét, akinek az Úr így szabta ki feladatát, „működjél tovább. Hideg tudásod, dőre taga­dásod az élesztő, mely forrásba hoz.Vigyázzunk!” - fejezte be gondolatmenetét Csehy Zoltán. A koszorúzást megelőzően egy szép, remélhetőleg mara­dandó gesztusnak is részesei, ta­núi lehettek a résztvevők: közö­sen elültethették az elöregedő, évekkel ezelőtt földre hajolt ne­vezetes krími hársfa egy hajtá­sát. Ez éppúgy a folytonosság szimbóluma lehet, mint aho­gyan szellemileg már régen az a Csesztvén meghonosított, s a lel­kekben nyomot hagyó irodalmi nap rendre igényes, színvonalas programja. Százmilliót nyertek H. B. Nógrád megye. - a regionális fejlesztési tanácstól hazai for­rásokból gazdaságfejlesztésre, illetve munkahelyteremtésre a megyében öt vállalkozás ösz- szesen 155 millió forintot szer­zett - tudtuk meg Dóra Ottótól, a tanács szocialista tagjától. Mint kiderült, egy bátonyterenyei cég sport- és szabadidőközpont kialakításá­ra több mint 31 millió forintot nyert. Egy pásztói vállalkozás üzemcsarnok felújítására és elektronikai ipari fejlesztésre 14,5 millió forintot kapott. Egy salgótarjáni társaság irányítá­si, tervezési és informatikai központ kialakítására 30 mil­lió forintos támogatásban ré­szesült. Két szécsényi vállal­kozás pedig tájjellegű étterem és konyha kialakítására 30 milliót, valamint a piaci bővü­lést megalapozó raktárkapaci­tás fejlesztésére 47,5 millió fo­rintot nyert.- Lényegesen nagyobb volt az igény, de bízunk abban, hogy egy következő alkalom­mal újabb források nyílnak meg, amelyek segítségével újabb igényeket tudunk kielé­gíteni - mondta el Dóra Ottó, aki felhívta a vállalkozók figyel­mét arra, hogy sikeres pályá­zat esetén a foglalkoztatási alapból munkahelyteremtésre igen nagy összegű támogatáso­kat szerezhetnek. Mint megtudtuk, a regioná­lis fejlesztési tanács vidékfej­lesztést kiegészítő támogatá­sok elnyerésére is javaslatot tett, amely kistelepülések köz­lekedésének és egyéb infrast­ruktúrájának fejlesztésére nyújt lehetőséget. A megyéből nagyon sok pályázat érkezett, sokan azonban formai hibák miatt elvéreztek és viszonylag jelentős számú pályázat nem felelt meg a tartalmi követel­ményeknek.- Az irányító hatóság végső döntése előtt viszont elmond­ható, hogy a megyében várha­tóan több tucat település mie­lőbb jelentős fejlesztési támo­gatásban részesül - fogalma­zott Dóra Ottó. Szüreti bál Érsekvadkert a település közös­ségi házában szüreti bált szer­veznek október 11-én 19 órától. Az esti mulatságot szüreti felvo­nulás előzi meg a délután folya­mán. A bálon a zenéről a Reflex duó gondoskodik. Borúsan indult, de hajnalig tartott H. B. Tar. A rendkívül csapadékos időjárás sem szomorítot­ta el a helyieket október 4-én, a szüreti felvonulás és bál napján. Kora reggel sátrak alatt megkezdődtek a főzés előkészületei és tíz óra tájban már javában forrt az őzpörkölt, valamint a babgulyás. A polgármesteri hivatalban a délelőtt folyamán mindenki ellenőriztet­hette saját koleszterin- és vércukorszintjét A tavalyi évben nagy sikert aratott madárijesztő-verseny és fel­vonulás az eső miatt elmaradt, a kora délutánra meg­hirdetett szüreti felvonulás résztvevőit azonban a sze­merkélő eső sem tartotta vissza a szerepléstől. Sőt a nap folyamán a Heves megyéből érkező szihalmi majorette-csoport, valamint fúvószenekar, a helyi nyugdíjaskórus és a Kontyvirág néptáncegyüttes is fellépett, de nem hiányoztak a gólyalábasok sem, akik produkciójukkal nagy sikert arattak. A kultúr- házban megrendezett esti bálon pedig már senki nem panaszkodott a kissé mostoha időjárásra, így hajnalig ropták a táncot a vendégek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents