Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)

2008-10-30 / 253. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2008. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Nagy esemény egy kis iskolában ■■■■■■■■■■■■■■■■■ti, .-st-'1'; ■ Nógrádi Gábor szavai lebilincselték a hallgatóságot EteS. Nógrádi Gábor íróval talál­kozhattak az etesi általános is­kola tanulói nemrégiben. Egy nagyon jó hangulatú, kötetlen beszélgetésen mindannyiunkat elvarázsolt az író humora, köz­vetlensége. Nagyon készültünk erre a „rendkívüli irodalomórá­ra”. Elolvastuk néhány regé­nyét és megállapítottuk, hogy varázsa van a leírt szavainak. Igazi kikapcsolódást jelentett: A bátyám zseni, a Pete Pite, és a Marci öröksége. Az író szíve­sen válaszolt a feltett kérdések­re, beszélt a családjáról, a hét­köznapi életéről és gyermekko­ri kedvenc időtöltéséről, az ol vasásról. Remek kedvcsináló­nak bizonyult ez az együtt eltol tött délelőtt arra, hogy élvezet­tel és örömmel vegyünk kézbe egy-egy könyvet. Tőlünk, taná­roktól is függ, hogy mit teszünk olvasási és beszédtémává. Kí­vánom, hogy legyen gyümölcse munkánknak, és lehessen még részünk hasonló élményekben. Godóné Pál Erzsébet tanárnő Más a játéka kicsinek és nagynak... ...mégis mindenkinek örömet adhat. Sajátos módon értelmezhető' ez a mottó a 2001-ben alapított Karancs táncegyüttesre, amelynek tagjai életéveik számát te­kintve valahol a gyermek- és a felnőttkor közötti mezsgyén egyensúlyoznak. Ami azonban a szakmai teljesítményt illeti: egyre markánsabb léptekkel ha­ladnak a „nagyok” felé. Schveiczer Krisztián „lói minősült" címet kapott a Karancs tánc- együttes nemrégiben, a Martin György Néptáncszövetség által a budapesti Hagyományok Há­zában rendezett országos be­mutatón. Úgy is fogalmazhat­nánk: a 2001-ben alapított, túl­nyomó többségében általános- és középiskolásokból álló cso­port ezzel elindult a felnőtté vá­lás útján. A Mocsáry Antal Kör­zeti Általános és Művészeti Is­kola kebelén nevelkedő együt­tes az intézményben már ko­rábban is működő Tekergő gyermekcsoportból nőtt ki.- A Karancs életre hívása An­gyal László ötlete volt, s ő szor­galmazta azt is, hogy a jól műkö­dő táncegyüttesekre alapozva valósítsuk meg a művészeti ok­tatást a faluban - tudatta dr. Szondi Béla, a Mocsáry Antal is­kola igazgatója. Hozzátette: a karancslapujtői intézményben zeneiskolai, képzőművészeti és színjátszóképzés is folyik, de a legnagyobb létszámban - közel háromszázan - a tánc szakon ta­nulnak a gyerekek. Közülük is mintegy 250-en a néptáncot mű­velik, jelentős utánpótlást bizto­sítva a Tekergőnek és a Karancsnak. Egyébként az iskola tavaly mind a négy általa űzött „műfaj­ban” kiválóra minősült, vagyis jogilag biztosítottak a feltételek. S a szakmai háttérre sem lehet panasz: maradva a néptáncnál, a Karancs művészeti vezetői - egy házaspár: Angyal László és Angyalné Balázs Anna - diplo­más táncpedagógusok, ahogy a gyerekek oktatója, Paluch Nor­bert is, aki főállásban a jó nevű Nógrád táncegyüttes művészeti asszisztense. A heti kétszer háromórás pró­ba mára meghozta eredményét, amint azt Angyal László elmond­ta: a Karancs már több külföldi és hazai fesztiválon is szerepelt, ál­landó zenei kísérete a Lenkó Péter vezette Folt zenekar társaságában. 2003-ban Pápán mutatkoztak be, 2007-ben pedig a nagykállói fesz­tiválon (itt már a felnőtt mezőny­ben zsűrizték az együttest, bár tagjai között tízen sincsenek, akik betöltötték a 18. életévüket). Emellett minden évben ott vannak a Nógrád megyei nép­tánc-antológián, s idén már a nemzetközi folklórfesztiválon is felléptek. Megfordultak külföl­dön is: tavaly különdíjat nyertek egy lengyelországi vendégsze­replésen, idén pedig Romániá­ban, Zsilvásárhelyen szerepel­tek, ahol ugyan nem díjazták a fellépőket, de a Karancsnak nagy sikere volt. Legyen elég annyi: a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség egyik képvi­selője azzal fordult hozzájuk, hogy Erdélyben is szeretettel lát­nák őket. Térjünk azonban vissza napja­inkra: legutóbb a fent említett minősítésen mérették meg ma­gukat egy öttagú zsűri előtt, amelynek elnöke Diószegi Lász­ló, a néptáncszövetség elnöke, további tagjai pedig Pál Lajos népzenész, dr. Ratkó Lujza nép­rajzkutató, Hortobágyi Gyöngy­vér táncpedagógus-előadómű- vész és Zsuráfszki Zoltán, a Hon­véd Táncszínház művészeti ve­zetője voltak.- Egy maconkai naphívogató alapján „Süss ki, süss ki, Verőke!” címmel illettük a majd1 félórás műsorunkat, amelynek mottójául azt válasz­tottuk: „más a játéka kicsinek és nagynak, de mindenkinek örömet adhat”. A gondolatme­net lényege, hogy a játék hozzá­tartozik az emberi léthez, hi­szen valamennyien szinte éle­tünk végéig játszunk valami­lyen formában. Bár félő volt, hogy a csapat tól fiatal még ah­hoz, hogy egy ilyen komoly té­mát színpadra vigyen, mégis sikerrel oldották meg a felada­tot - fogalmazott Angyalné Ba­lázs Anna. A Karancs által bemutatott produkció első koreográfiája maconkai és kisterenyei tánc­anyagokból állt össze; ilyet az or­szágban egyedül ők táncolnak, annál is inkább, mert vezetőjük, Angyal László egyedi gyűjtemé­nyéről van szó, aki még a múlt század nyolcvanas éveiben vé­gezte el ezen értékmentő mun­kát. Ezután Horváth Csaba bod­rogközi, majd Fehér Andrea és Paluch Norbert Küküllő menti táncmozdulatokat bemutató al­kotásai következtek. A műsort általános iskolás gyerekek által bemutatott népi játékok foglal­ták keretbe. A végeredmény: az együttes „jól minősült” címre tett szert, ami két évig érvényes, így, ha eljön az ideje, szeretnék meg­újítani a minősítést. A tervek között szerepel, hogy további országos fesztiválokon mutat­kozzanak be, s jövőre egy új műsorral visszatérjenek Nagykállóra. S a nagy álom: szerepelni egy nyugat-európai turnén. A Karancs táncegyüt­tes és művészeti vezetői köszö- netüket fejezik ki állandó zenei kísérőjüknek, a Folt zenekar­nak, a Mocsáry Antal iskola ve­zetőségének, a pedagógusok­nak, a szülőknek és a települé­si önkormányzatnak. Az együttes már határainkon túl is meghódította a tánc szerelmeseit Árkörkép a kegyelet ünnepén (Folytatás az 1. oldalról.) Az árakból alkudni is lehet a piacon, abban az esetben, ha va­laki nagyobb mennyiséget vásá­rol, több tíz forintot is engednek a kereskedők. Különböző szí­nekben, cserépben nevelt kri­zantém is kapható, a kisebbe­kért ezer forintot, a nagyobba­kért ezerkétszáz-ezerötszázat, míg a legterebélyesebb, leg­szebb cserepes növényekért kétezernyolcszáz forintot kér­nek. A sírkoszorúk ára három­száz és ezerötszáz forint között mozog. Gazdag a kínálat a különböző kegyeleti cikkekből is. A gyer­tyák csomagja 350-450 forint, míg mécseseket, mérettől függő­en 70 és 2600 forint között vásá­rolhatunk. Az üzletekben és a belvárosi virágboltokban is ha­sonló árakkal találkozhatunk, nincsenek szembeszökően nagy különbségek a fentiekhez ké­pest. Sőt a nagyobb bevásárló- központokban egyes mécseseket olcsóbban - 49 forintért - kínál­nak, mint a piacon. Óvodások tánca, asszonyok karikása Bánk. Szüreti felvonulást ren­deztek a közelmúltban a telepü­lésen. A menet a Petőfi úton vo­nult végig, több helyen is meg­álltak és a Törpe óvodások szü­reti táncokat illetve dalos játé­kokat adtak elő, valamint a lá­nyok és a fiatalasszonyok kari- kázót táncoltak magyar és szlo­vák népdalokra. Minden egyes megállónál szót kért a kisbíró, aki a falu lakosaival megtörtént humoros jeleneteket elevenített föl. A nézőket pogácsával és borral kínálták, illetve a polgár- mesterei hivatal előtt az érdek­lődők megtekinthették az óvo­dások tökkiállítását, részt ve­hettek a must készítésében és kóstolásában. Este jó hangulatú bállal zárult a nap. Nagy a választék mécsesekből, gyertyákból is

Next

/
Thumbnails
Contents