Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-24 / 248. szám
2008. OKTÓBER 24., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Felmerült az önállósodás 1956: az élet forradalma Kisterenyei fórum fejlesztésekről, hiányosságokról, sérelmekről Kevesen látogattak el a városrész lakói közül a Lavajné Dóka Éva által tartott kisterenyei fórumra Kisterenye településrész jelene és jövője címmel tartottak lakossági fórumot a közelmúltban, amelyen Lavajné Dóka Éva polgármester számolt be a településrészt érintő fejlesztésekről, a hiányosságokról és a jövőbeni tervekről. A lakók elmondták problémáikat, az őket ért sérelmeket, amelyek miatt már Kisterenye önállósodásának lehetősége is megfogalmazódott bennük. Gulyás Edina Bátonyterenye. Képviselők, a városi cégek vezetői, a polgármesteri hivatal osztályvezetői és a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság vezetője is jelen volt a kisterenyei lakossági fórumon, azonban Lavajné Dóka Éva polgármester sajnálatát fejezte ki, hogy a településrész hatezer lakójából csupán néhányan látogattak el az összejövetelre.- Nagyon rossz irányba haladunk akkor, amikor próbáljuk kiélezni a két településrész közötti ellentétet. Mondom ezt annak ellenére, hogy magam is tapasztalom: aki Kisterenyén él, az kisterenyei, aki Nagybátonyban, az nagybátonyi, aki a falurészen az falusi, aki Maconkán, az maconkai és soha nem fogja azt érezni, hogy ez Bátonyterenye - mondta Lavajné Dóka Éva, hozzátéve: lehet arról vitatkozni, hogy a településrészek egyesítése annak idején jó döntés volt-e, jót tett-e a városnak, de ennek ma már nincs értelme és létjogosultsága. A polgármester ezt követően ismertette azokat a fejlesztéseket, amelyek a jövőben pályázati segítséggel valósulhatnak meg. Ide tartozik a Vasút út közvilágítása, a ravatalozó és a sportöltöző felújítása, valamint a bányászemlékmű felállítása. A legjelentősebb és legnagyobb beruházás, amelyhez 230 millió forintos támogatást kapott az önkormányzat, a Kossuth Lajos Általános Iskola felső tagozatos épületének bővítése és felújítása. Ennek köszönhetően a következő tanévet már az alsó tagozatos diákok is ott kezdhetik. így megüresedik a Zrínyi úti ingatlan, amelyet a város vezetése közösségi funkciókkal szeretne ellátni: ide költöztetnék a könyvtárat a kastélykertből, a civil szervezeteknek különböző helyiségeket alakítanának ki, itt kapna helyet az ügyfél- szolgálati iroda, a körzeti megbízott, valamint a környéken lévő orvosi rendelőket és a védőnői szolgálatokat is ide koncentrálnák. Lavajné Dóka Éva hangsúlyozta, hogy nem akarják elvinni Kisterenyéről a szolgáltatásokat, a rémhírekkel ellentétben nem zár be a posta és az OTP sem. Ezt követően a Gyürky-Soly- mossy-kastély sorsáról esett szó. A polgármester tudatta a jelenlévőikkel, hogy két befektető is jelentkezett, akik megvásárolnák azt.- Tudom, hogy nagyon fontos a terenyeieknek a kastély sorsa és ragaszkodnak is annak megtartásához, de éves szinten húszmillió forintot költ rá az önkormányzat, ami szinte semmire sem elég - hangsúlyozta Lavajné Dóka Éva, hozzátéve: sajnos, nincs annyi pénze a városnak, hogy felújítsa az épületet, a Műemlékvédelmi Hivatal már többször is felszólította a település vezetését, hogy tegyék azt rendbe, mert romos állapotban van. Azonban bármennyire szeretné is város, nem tudják miből megcsinálni. Mint a polgármester elmondta: az egyik befektető hiperaktív gyermekeket gondozó központot alakítana ki benne, míg egy másik elképzelés szerint országos hírű szállodát létesítenének a kastélyban, amivel munkahelyeket is teremtenének a településen. Lavajné Dóka Éva hangsúlyozta, hogy amennyiben tárgyalnak a befektetőkkel, elsősorban arra kell figyelni, hogy a város profitáljon az épület eladásából és garanciákat kell kérni arra, hogy valóban meg is valósítják elképzeléseiket.- Azt gondolom, hogy nem attól rossz gazda valaki, mert megválik azoktól az objektumoktól, amelyekkel nem tud mit kezdem. Attól lesz valaki jó gazda, ha megtalálja az utat, ami által a város ékévé varázsolhatja az adott épületet - fejtette ki véleményét Lavajné. A lakókban ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés: ha eladják egy vállalkozónak a kastélyt, az itt élők, a gyerekeik és az unokáik láthatják-e azt, vagy kerítéssel lesz elzárva és csak az léphet be oda, aki fizet? A polgármester válaszában kifejtette, hogy akkor sem lesznek jobb helyzetben, ha életveszélyessé nyilvánítják és csak egy romhalmaz marad belőle. A fórumon részt vett Klenóczki János műemlék-felügyelő is, aki elmondta, hogy Bátonyterenye ellen már kétszázmillió forintos bírságot szabtak ki a műemlék elhanyagolása miatt Majd megyei példákat sorolt fel - Szirák, Keszeg -, ahol szintén eladták a kastélyokat és a befektetők gyönyörűen felújították azokat. Mint mondta: van ugyan egy értéke a településnek, azonban ez csak látszólagos, mert nem tudják gondozni azt, az eladással megduplázódna az értéke. Ezt követően az uszodáról szólt a polgármester, amivel kapcsolatban kifejtette, hogy évente mintegy százmillió forintot fordítanak rá, s a jelenlegi formában nem tudják tovább fenntartani, hiszen a közel félmilliárd forintos költség- vetési hiányhoz jelentősen hozzájárulnak az intézmény költségei.- Úgy vélem, a fenti problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy felerősödött az elképzelés: váljon le Kisterenye Nagybátonyról, de ettől még nem oldódnak meg ezek a gondok - hangsúlyozta Lavajné Dóka Éva, hozzátéve: elítéli azokat az embereket, akik minden tárgyi tudás nélkül arra buzdítják a lakókat, hogy önállósodjon a településrész. Hol van ezeknek a személyeknek a felelősségtudata, hiszen hatezer ember sorsát befolyásolják ezzel a döntéssel - tette fel a kérdést a városvezető. A fórumon jelen lévő lakók kifejtették, hogy amikor a nyolcvanas években egyesültek a településrészek, azt az ígéretet kapták: megépül az összekötő út Nagybátony és Kisterenye között, s itt alakul majd ki a város központja, bevásárlóközpontokkal, irodákkal, üzletekkel. Ézzel szemben még mindig nem épült meg az út és azt látják, hogy a település központja a bányavárosban alakult ki. Azért fogalmazódott meg az önállósodás gondolata, mert a terenyeiek kirekesztve érzik magukat, s úgy vélik, Nagybátonnyal szemben elsorvad a kisterenyei településrész. Elmondták, hogy nem mindenáron akarnak leválni, de szeretnék, ha meghallgatnák a gondjaikat, problémáikat, hiszen évek alatt felgyűlt sérelmek miatt fogalmazódott meg a drasztikus lépés gondolata. Ezen kívül sokan említették bizonyos utak rossz állapotát, a szemetes, gazos területeket Azonban a csatornázás miatt még ma is érezhető kellemetlenségek jelentik a legnagyobb problémát. Többen is kifejtették, hogy a szennyvízcsatornázás munkálatai során sok lakásban keletkezett kár. Ezek megoldásához kértek segítséget a polgármestertől. Lavajné elmondta, hogy a jogszabályok szerint a polgármesteri hivatal semmit sem tehet az ügyben, mert magántulajdonokban esett kár, így csak polgári peres eljárást indíthatnak a kivitelező cég ellen. Erre már Neműben is volt példa, több mint tíz család fogott össze és perelte be a kivitelezőt. Felajánlotta, hogy összefogja és segíti az ügyet, amennyiben hasonló lépésre szánják el magukat a károsultak. Végül a jelenlévők arra az elhatározásra jutottak, hogy gyakrabban tartanak fórumot, ahol felszínre jutnak az egyéni sérelmek, meghallgatásra találnak a problémák, információkhoz jutnak a résztvevők. Ezáltal talán elejét lehet venni az elhamarkodott, ezrek életét befolyásoló, bizonytalan kimenetelű lépéseknek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepséget tegnap az ökumenikus emlékműnél Bátonyterenye ön- kormányzata. Schveiczer Krisztián Bátonyterenye. - 1956-ot sokféleképpen nevezik, például az ifjúság forradalmának. Méltán, hiszen a fiatalok kezdték és ők tartottak ki a legtovább, s a harcok és a megtorlás áldozatainak negyede 21 évesnél fiatalabb volt - fogalmazott ünnepi beszédében Boldogné Smetana szervezte, hanem ebben a társadalom minden rétege képviseltette magát: tanárok, diákok, kétkezi munkások, egyszerű emberek és egyetemi professzorok, akiket az kötött össze, hogy elegük volt a Sztálin és Rákosi nevével fémjelzett rendszerből - mondta. A kommunista hatalom megpróbálta egy általa elképzelt világboldogító igazsághoz alakítani az vénytelenség, az önkényeskedés. A családok életében a biztonságot felváltotta a bizonytalanság, alig volt família, amelynek ne tartóztatták volna le valamelyik tagját- Az új élet, amelyet ígértek, zsarnokságot hozott, amely velejéig megrontotta az emberek életét, ezért 1956 talán legtalálóbb elnevezése: az élet forradalma. Azért tört ki, hogy normálisan lehessen élni az életet. 1956 álma a nemzetnek a szabadságról szóló közös, nagy álma - hangsúlyozta Boldogné Smetana Zsófia. A beszédet követően a résztvevők elhelyezték a megemlékeKoszorúkkal, virágokkal emlékeztek a bátonyterenyeiek az 1956-os eseményekre fotó: gyumán tibor Zsófia, a Váci Mihály. Gimnázium tanára.- Nevezik a nemzet forradalmának is, s joggal, hiszen ezt nem egy összeesküvő csoport emberek életét. Jólétet hirdettek mindenki számára, de elvették a megélhetést mindenkitől. Szabadságot és egyenlőséget hirdettek, de a törvényes rendet felváltotta a törzés koszorúit az ökumenikus emlékműnél. Az ünnepi műsorban közreműködött a Vertich Színpadstúdió, a Bányász Dalkör és a Bányász Fúvószenekar. Egy félrevezetett nemzedék nevében S. K. Bátonyterenye. Polgári megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére - Becsó Zsolt országgyűlési képviselő szervezésében - szerdán Kisterenyén. A hősök lelki üdvéért Zahar Béla püspöki tanácsos, plébános celebrált szentmisét a római katolikus templomban, majd fáklyás felvonulás indult az ökumenikus emlékműhöz, ahol mécseseket helyeztek el a résztvevők.- A félrevezetett nemzedék tagjai vagyunk mi, ötvenesek, akik nem éltünk, vagy nagyon fiatalok voltunk 1956-ban, így nem lehetettek közvetlen tapasztalataink. Mást hallottunk az iskolában, s mást otthon. Ma már mi is tudjuk, hogy a magyar nép az idegen, szovjet típusú diktatúra ellen lázadt fel és fogott fegyvert 1956. október 23-án, s szerencsére ma már forradalomként tanítjuk ezt az eseményt - hangsúlyozta köszöntőjében Csank Csaba. A középiskolai igazgató, aki részletesen szólt a népfelkelés előzményeiről s eseményeiről, beszélt arról is, hogy Kisterenyén az üzemekben sorra alakultak a munkástanácsok, az első a szénszállító üzemnél október 27-én. Nagybátonyban ugyanezen a napon alakult az első munkástanács, a falusiak pedig október 28-án forradalmi tanácsot választottak. November 4. után a szovjet tankok eltaposták a magyar forradalmat, s megyénkben is megkezdődött a megtorlás.- Történelmünk egyik legfelemelőbb időszaka az 1956-os forradalom és szabadságharc. A magyar nép olyan példás összefogásról és egységről tett tanúbizonyságot, amilyenről évezredes történelme során addig talán sohasem - mutatott rá beszédében Bérezési Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke, aki a Magyar Hazáért érdemérem arany fokozatát adta át Becsó Zsoltnak, a megyei közgyűlés elnökének. A polgári megemlékezés résztvevői egy-egy mécsest gyújtottak az áldozatok emlékére
