Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-17 / 243. szám
4 2008. OKTOBER 17., PENTEK Összehangolt munka a rászorulókért Szlovacsek Gyuláné a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepcióról A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember végén tárgyalta szociális szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálatának 2 éves tapasztalatit. A megyei testület elemzésének alapját az a terjedelmes összegzés képezte, amelyet a helyi önkormányzatokkal és a kistérségi társulásokkal együtt készített a humánszolgáltatási főosztály, s amelyet Szlovacsek Gyuláné, a Nógrád Megyei Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó vezető főtanácsosa összegzett. A törvény „szava"- Mi indokolta a koncepció felülvizsgálatát?- 2003-tól a szociálpolitikában nagyon sok változás történt Ez a koncepció készítésében azt jelentette, hogy gyakorlatilag a felülvizsgálat során majdnem új koncepciót kellett készíteni, mivel a 2003-as szükségletekre épülő helyzetelemzések és tervek teljesen elvesztették aktualitásokat. Az 1993-ban megalkotott szociális törvény éppen ezért rendelkezik arról, hogy a legalább 2000 lakosú települések önkormányzatainak és a megyei önkormányzatoknak a szociális rászorulók ellátására szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteniük. Mint ahogy arról is, hogy a koncepciót 2 évente felül kell vizsgálniuk. Hogy az ellátás igazodjon a közben bekövetkezett változásokhoz. Első alkalommal tehát 2003-ban készült megyei koncepció, amelynek felülvizsgálatára 2005. év végén került sor. Most a második felülvizsgálat tapasztalatai kerültek a közgyűlés elé.- Mi a koncepció célja?- Meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a megye a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit. A koncepció részletezi a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánt konkrét célkitűzéseket.- A törvény „szava” mindenképpen elégséges indok a vizsgálódáshoz. De a megye településszerkezete, a lakosság összetétele is szükségessé teszi ezt A megye 131 településéből 40-ben a lakosok száma nem haladja meg a 600-at, 71-ben pedig 2000 alatt marad. A lakosság mintegy harmada pedig az idős, 60 éven felüli korosztályhoz tartozik. Közöttük jelentős az ellátásra szorulók száma.- Ezt a helyzetet mindenképpen figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások megszervezésénél. Természetesen azokat a változásokat is, amelyeket a kistérségi társulások megalakulása jelentett az elmúlt két évben. A kistérségek jelen- tős feladatokat vállaltak fel a szociális alapellátásokból, de a szakellátásból is. A házi segítségnyújtás, a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás sok településen a kistérségi társulások szervezésében működik. Számukra is kötelező feladat a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése, saját területükre vonatkozóan, melynek illeszkednie kell a megyei koncepcióhoz. A salgótarjáni kistérség kivételével - ahol ez a munka most van folyamatban - mindegyiktől meg is kaptuk és elmondták véleményüket, javaslataikat a megyei koncepcióról is. Nagy lépés- Milyen tapasztalatokat „hozott” ez a vizsgálódás az idős emberek ellátásában?- Az önkormányzatok, a kistérségi társulások reálisan ítélik meg munkájukat, fejlesztési lehetőségeiket az idősellátásban. Vannak gondjaik, de a törvény szabta kötelezettségeiknek többségében eleget tesznek. ló néhány önkormányzat vállalt önként olyan feladatokat is, amelyek nem tartoznak a kötelezők közé, de szükségesnek tartják. A pásztói önkormányzat 50 férőhelyes idősek átmeneti otthonát működtet és ezt teszik - ennél kevesebb férőhellyel - a szügyi, a ceredi, a nógrádmegyeri, a szécsényi önkormányzatok is. De vannak olyan otthonok is, amelyeket civil szervezetek, egyházi közösségek működtetnek. Ez összesen 149 idős ember megnyugtató tartós bentlakásos intézményi ellátását jelenti a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények mellett, amelyekben 580 idős embert ápolnak, gondoznak. Bátonyterenyén, az Ezüstfenyő Idősek otthonában 210, a mizserfai telephelyen 156, a közelmúltban megnyílt „Baglyaskő” idősek otthonában 140, a Füleki úti telephelyen pedig 74 idős ember él.- A Baglyaskő megnyitása menynyiben mérsékelte az idősotthoni elhelyezésre várakozók számát?- Az elhelyezésre várakozók száma fokozatosan mérséklődik. Korábban 600-700 volt a számuk, az elhelyezésre 2-3 évet is várniuk kellett. Mára ez a szám 80-100-ra csökkent Ez nagy előrelépés a szociális ellátásban. Az új intézmény mellett sokat jelent, hogy az önkormányzatok önkéntes feladatokat vállalnak az idősellátásban és az is, hogy a kistérségi társulások sok feladatot felvállalnak, mint például Salgótarjánban az idősek alap- és nappali ellátását. A Dobroda és Ménesvölgyi Mikrotérségi Egyesület pedig már két éve biztosítja a házi és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Lassan eljutunk oda, hogy a fejlesztéseket nem a férőhelyek számának bővíté* se, hanem a szakmai munka minőségének javítása jelenti. Jelentős változás az idősek ellátásában a napokban átadásra került Ezüstfenyő idősek otthona telephelyeként működő idősek klubja, amely a Baglyaskő otthon épületében kapott helyet Ez az intézmény a bentlakásos intézménnyel együtt az Európai Unió követelményeinek is megfelel. Egyhangú döntés- Hogyan értékelte a szociális szolgáltatás tapasztalatait a megyei közgyűlés és milyen további feladatokat szabott?- Fontosnak ítélték a testület tagjai, hogy a vizsgálatokat széles körben végeztük, tárgyaltuk meg. Az önkormányzatok, a kistérségi társulások, a szociálpolitikában dolgozó szakemberek mellett meghallgattuk a civil szervezetek véleményét is. A közgyűlés megtárgyalása előtt a megyei szociálpolitikai kerekasztal vitatta meg a felülvizsgálat eredményeit és a munkát elismerésre méltónak találta. Megküldtük az összegzett előterjesztést az Országos Szociálpolitikai Tanács elnöke, Szűcs Erika miniszter asszony, az Északmagyarországi Regionális Szociálpolitikai Tanács elnöke és több megyei civil szervezet részére is. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a felülvizsgálat során nyert tapasztalatokat Az ülést megelőző széles körű véleménycserén elhangzott javaslatok közül több is helyet kapott a tennivalók között. Ilyen volt többek között az akadálymentesítés valamennyi intézményben, kihasználva a pályázati lehetőségeket, az esélyegyenlőség erősítése, a jeltolmácsszolgálat bevezetése a hivatalokban és az idősek érdekében a megyei idősügyi tanács újjászervezése, amelynek előkészítése folyamatban van. A közgyűlés döntése az is, hogy a határozott idejű működési engedélyekkel rendelkező intézményekben mielőbb biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a végleges működési engedély megszerzése érdekében. A kistérségi társulásokat pedig arra kell ösztönözni, hogy az alapszolgáltatások mellett vállaljanak részt a szakellátásokból is. A koncepció következő felülvizsgálatát 2010 áprilisáig kell elvégezni. A jelenlegi tapasztalatokat pedig az egyeztető bizottsággal - a megyei jogú város vezetésével - meg kell tárgyalni, valamint konzultációt kezdeményeztünk a kistérségi társulások vezetőivel és a koncepciót készítő munkatársakkal. Mindez annak érdekében történik, hogy a szociális szolgáltatások által a rászorulók ellátása összehangolt legyen és folyamatosan javuljon, feleljen meg az egyre növekvő minőségi követelményeknek és lakossági igényeknek. Vinczéné Indul az új évfolyam November 5-én 14. évfolyamát kezdi az idősek népfőiskolája Salgótarjánban. A kurzusok hat-hét hónapot ölelnek fel és a főiskolások - akik a megye távolabbi területéről is jönnek - hetente egyszer találkoznak. Az előadások minden évben jelentős érdeklődést váltottak ki, általában hatvan-száz, többnyire idős ember hallgatta. Az idei programot is - mint minden alkalommal - a főiskolások együtt állították össze. Helyet kapott benne környezetünk és önmagunk ismerete, egészségünk mindennapi védelme, s elhangzanak előadások kulturális, zenei értékeinkről, a fogyasztók fokozott védelméről. „Körüljárják” az ünnepeket, felolvasó irodalmi estre készülnek az esély- egyenlőség jegyében és az idei kedvező tapasztalatok alapján újra megszervezik a szeretetnapot képzőművészeti kiállítással, a szeretet jegyében készült, saját írásművek felolvasásával. Az előadásokat, a foglalkozásokat avatott szakemberek tartják. Azt pedig, hogy mit tehetnek a civilek a városért, a parlamenti pártok helyi képviselőivel beszélik meg a hallgatók. A főiskolai „képzés” célja, hogy segítse a helyi, a kistérségi és a regionális szerveződést, bővítse a hallgatók ismereteit, erősítse a közösségi, az egymás közötti kapcsolatokat. Az országban egyedülálló kezdeményezésük a nagyitábor, ahol nagymamák és „fogadott” unokáik töltöttek együtt néhány napot az ország különböző vidékein. Május és október között pedig kirándulásokat szerveznek, amelyeken Nógrád megye természeti és művészeti értékeivel ismerkednek. A jövő év februárjában hímzőkört „indítanak”, ahol a hímzés mellett elfelejtett népi mesterségek felújításával, elsajátításával ismertetik meg a fiatalokat az idősebb, tapasztaltabb „mesterek”. Mindezt az értékmentés, a nemzedékek kézfogása jegyében teszik. V. G. A javasasszony unokája Első könyvének ez volt a címe, a második A bükki füvesember gyógynövényei címmel jelent meg. A hét elején maga a füvesember, a 80 évén túllépő Szabó György látogatott Salgótarjánba. A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete és a helyi Borostyán patika vezetői „közkívánatra” invitálták Bükkszent- keresztről a városba. Bállá Lászlóné, a patika vezető gyógyszerésze többek között elmondotta: az emberek, egyébként helyesen, egyre inkább a gyógynövények felé fordulnak. A kamilla, a galagonya, a körömvirág és sok más hasznos társuk sok éve szolgálják az embert Ezt erősítette előadásában Szabó György is, aki nagyanyjától - a javasasszonytól - kapta első ismereteit a gyógynövényekről, amelyet aztán folyamatosan gyarapított. Beszélt a népi gyógyászat, a gyógynövények több évszázados történetéről, tilalmáról, a javasasszonyok és füvesemberek büntetéséről. Mint mondotta, a gyógynövények sokat „tudnak”. Használatukat akkor kell elkezdem, amikor még semmi bajunk nincs. A méreganyagok „kiűzésével” segíteni kell a szervezetnek, hogy zavartalanul működhessen, megelőzzük a betegségeket. Tanácsokat adott a jelenlévőknek - akik zsúfolásig megtöltötték a termet - a gyógynövénygyűjtés általános módszereiről, a gyógynövények osztályozásáról, a teakeverékek készítéséről és fel- használásáról. Több mint 170 gyógynövényt ismer és a keverékekben 30-40 féle növényt használ. Van olyan teakeverék - a nagymamától örökölt ősi recept alapján keverte össze -, amelyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyhatású termékként törzskönyvezett és két éve patikákban is kapható. Az összejövetelen hangzott el az is, hogy az október végéig tartó Borostyán-patika- napok alkalmából diétás tanácsadást, gyógyteák és gyógytermékek bemutatását és kozmetikai tanácsadást tartanak a patikában. ARCOK VILLANÓFÉNYBEN Egy asszony verset mond * Jó egy éve annak, hogy Dorogházán jártam, bányásznap volt, a széksorokban idős bányászemberek ültek. Hallgatták Tóth Imrét, a szakszervezet helyi alapszervezetének elnökét, s talán azon méláztak, hogy bizony a bányász akkor is bányász marad, ha bezárják mögötte a bányát, ha megrokkannak a munkában és gyors egymásutánban futnak fölöttük az évek. Aztán, aki a nevét hallotta, nehézkesen felállt, sántikálva, vagy botjára támaszkodva elindult, hogy átvegye az elismerést hűségéért, az ötven, hatvan évért, amelyet a szakszervezetben töltött. Már vége volt az emlékezésnek, amikor előállt egy asszony, hogy verset mondana. S mesélni kezdett a ménkesi aknáról, ahol alig indult meg a munka, recsegve-ropogva rogyott össze az ácso- lat, megindult a szén eltemetve mindent, ami útjába került, egy fiatal bányászt is. Ifjú asszonya, kicsi fia hiába várta hazatértét. Ő már akkor valahol a felhők fölött rakta a csilléket. A parkban, ahol ültünk, szikrákat szórt a szeptemberi napfény. Az idős, sokat próbált bányászok szemében gyémántként csillogott a könnycsepp. Később aztán az is kiderült, hogy amit leírt, elbeszélt, igaz mese volt. Ismerte a fiatal bányászt, Nemtiben élt, ahol Pintér Istvánná is. Ahogy Nemtiben beszélték, aznap egy idősebb bányásszal cserélt műszakot, akinek valami dolga akadt. Az idős bányászember, amikor hírét vette a balesetnek, egy álló héten át siratta társát. Pintér Istvánná mélyen átérezte a fájdalmat, amit a férjét vesztett fiatal asz- szony, az édesapát sirató fiúcska érzett. Férje villanyszerelő volt, de a bányában dolgozott. Amikor összekerültek, 17 éves volt és tele a napja munkával. Rendben tartotta a házat, ellátta az állatokat, dolgozta a földet. Ha az embere éjszakás volt, ült a hokedlin és szemét le sem vette az óráról, hogy időben felkeltse. Haza meg meleg mosdóvízzel, tiszta ruhával, meleg étellel várta, mert akkor még nem volt az üzemben fürdő. Sok munkával házat építettek és felneveltek 2 fiút. Amikor 1994-ben egyedül maradt és éjszakánként nem jött a szemére álom, elkezdett verselni. Azt mondja, a témát az életből veszi, azokról az emberekről ír, akik körülötte élnek. „Búcsúztatott” már nyugdíjba készülő óvónőt és „templomi imádsággal” papot. Verselt és dalolt a hagyományőrző együttesben nemcsak Nemtiben, hanem még Pesten is. Kattogtak körülöttük a fényképezőgépek, amikor ünnepi viseletbe öltözve megjelentek. Ma már ritkán veszi fel, mert az együttesbe is ritkán megy. Ha végez a Pintér Istvánná már csak ritkán öltözik ünnepi viseletbe kertben, bekapcsolja a televíziót, vagy olvas, verset ír. A három lányunoka büszke a verselő nagymamára. Biztatásul megajándékozták egy füzettel, írja bele gondolatait. Azt mindenesetre már leírta: Ne azt nézd, mennyi hibát ejtettem Öregségemre ez jön ki belőlem. Hogy a verssorok végén a rímek sokszor döcögnek, Pintér Istvánná elismeri. De minden próbálkozása igaz mese, tele van szép, emberi érzelmekkel. Megértéssel, tenni akarással, segítőszándékkal, tisztelettel és szeretettel. Szeptemberben a bányásznapi megemlékezésen újra tanúbizonyságát adta ennek Nemtiben. Verset mondott, dalolt a bányászról, aki ezer veszély közepette dolgozik, hogy a napvilágra küldje a szenet. S olykor megtörténik, hogy „cserébe” otthagyja az életét. V G.
