Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-15 / 241. szám
4 2008. OKTOBER 15., SZERDA NÓGRÁD MEGYE „Nyom vadászok” és műhelytitkaik Szaktudás, éles szem és esetenként erős gyomor. Mindezzel kell, hogy rendelkezzenek azok, akik a legelső lépéseket megteszik a bűncselekmények felderítéséhez vezető hosszú úton. De hogyan is dolgozik egy igazi „nyomvadász”? A kérdésre a legilletékesebbeknél, a Nógrád megyei helyszínelőknél kerestük a választ, akik a napokban „hivatalosan” is hazánk leg- jobbjaivá avanzsáltak. Schveiczer Krisztián Nógrád megye. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztálya 2005-től működik a jelenlegi felállásban - azaz a bűnügyi igazgatóságon belül - hat helyszínelővel és három kutyavezetővel. Szakmai berkekben már a 2006-os vadászbalesetek felderítése során nevet szereztek - úttörő módszereikkel, így a geodéták bevonásával -, néhány napja pedig egyenesen híresek lettek: a bűnügyi technikusok Nyíregyházán megrendezett országos versenyén minden díjat megnyertek. De mi is a dolguk a hétköznapokon? Vissza a múltba- A múltbeli eseménysort kell „felelevenítenünk”, vagyis arra kell választ találnunk, hogyan cselekedhetett és gondolkodhatott az elkövető, esetleg mit tett annak érdekében, hogy nyomot tüntessen el. A helyszínen fel kell kutatnunk minden olyan elváltozást, ami a bűncselekménynyel kapcsolatba hozható - kezdte Nagy Tivadar őrnagy, a bűnügyi technikai osztályvezetője. Egy kiemelt bűntény - például gyilkosság - vizsgálata helyszíni szemlével indul bizottságvezető, bűnügyi technikus, nyomozókutyás és orvos jelenlétében. Az a dolguk, hogy azt az állapotot, amit ott találnak - például a kriminalisztikai fényképezés és videotechnika alkalmazásával - megfelelően hitelesítsék, s rögzítsék. Ez alapján készül el a szakértői vélemény, amely fontos szem a bizonyítékok láncolatában. Halaszthatatlan- Az lenne a legjobb, ha a tetthely teljes egészét kiemelhetnénk a környezetéből, s betehetnénk egy mikrolaborba, ahol mindent tüzetesen átvizsgálhatnánk. Lényeges, hogy a bíró, aki hónapok, évek múlva tárgyalja majd az ügyet, egyértelműen lássa, hogyan is történt a bűn- cselekmény - fogalmazott Nagy Tivadar. Erre vonatkozóan a helyszínen talált nyomokból és anyagmaradványokból kell következtetéseket levonni. Ezek egymástól eltérő fogalmak: amíg előbbinek a külsejét vizsgálják - mint a láb, az ujj és a tettes által használt eszköz nyomait -, addig az anyagmaradványoknak - amelyek közé például a vér, a nyál, az ondó és a DNS tartozik - mindig a belső szerkezetét veszik górcső alá. ■ - A helyszíni szemle az alapja mindennek, halaszthatatlan, egyszeri és megismételhetetlen. Erre épül fel később többek között a kihallgatási taktika, s a bizonyítási kísérlet - hangsúlyozta Nagy Tivadar. Mindennél „beszédesebb” Minden kiemelt bűncselekmény helyszínén nyomkövető kutyát indítanak, hogy rekonstruálni tudják a tettes mozgását. Ha a négylábú nem is leli meg azonnal az elkövetőt, annak útvonalán könnyen találhatnak olyan elváltozásokat, amelyeket maga mögött hagyott. Lábbelitől származó nyomtöredékek, csapás a fűben, esetleg egy drótra akadt szövetszál.- Ahol maga a bűncselekmény történt, ott van a tettes által hátrahagyott legtöbb nyomféleség - ez alaptézis - mutatott rá Nagy Tivadar. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy a biológiai szennyeződéseket milyen állapotban találják meg a helyszínen: a vércseppekből, vagy felkenődésekből például arra lehet következtetni, vonszolták-e a holttestet, vagy sem, vagyis az-e a valódi tetthely, vagy csak odavitték a hullát. Senki sem tud repülni... Az elkövetők „dinamikus mozgást végeznek a helyszínen”, magyarán: lábnyomokat hagynak maguk után, ezért először mindig a talajt vizsgálják meg, elektrosztatikus lábnyomrögzítővel, vagy súrlófénnyel. Ezután különböző fóliákra rögzítik a nyomokat, vagy fizikai porozásos eljárásokkal teszik láthatóvá azokat. Egy helyszínelőknek az a jó, ha a szakértő nem „bizonytalankodik”, hanem kategorikusan kijelenti: a feltárt nyom olyan egyedi ismérveket tartalmaz, hogy az egyértelműen a gyanúsítotthoz köthető.- Tévhit, hogy nem bukhat le az a tettes, aki kesztyűt húz a kezére. Gyakran előfordul, hogy erős izgalmi állapotában pár percre leveszi, hogy megtörölje az izzadt homlokát. S az ujjlenyomatból más következtetést nem is vonható le, csak az, hogy tőle származik-e, vagy sem - fejtette ki Nagy Tivadar, aki elmondta azt is, hogy az azonosítást megkönnyítendő, létezik egy úgynevezett automatikus ujj- és tenyérnyomat-azonosító rendszer. Egyikről a másikra Ez lehetővé teszi a tetthelyen rögzített - szakértő által azonosításra alkalmasnak minősített - nyomok összehasonlítását a központi nyilvántartásban szereplő minden olyan személy ujj- és tenyérlenyomatával, akiket szándékos bűncselekmények elkövetése miatt nyilvántartanak. Nagy jelentőségűek az úgynevezett nyomkereszteződések is: a Nagy Tivadar őrnagy Nyíregyházán átvehette az ország legjobb bűnügyi technikusait megillető trófeát. A győztes csapat további tagjai: Hegedűs Gergő főhadnagy, Hugyecz Zsolt százados és Lénárt Péter főhadnagy. tettes és a sértett a bűncselekmény elkövetésének pillanatában érintkeznek egymással, tehát nyomok és anyagmaradványok kerülhetnek át egyikről a másik: ra. Ezeket általában boncolás, halottszemle alkalmával tárják fel, s ekkor lehet következtetni arra is, hogy milyen eszközzel követték el a bűncselekményt. A gyilkos fegyver ugyanis a legtöbb esetben nincs meg, hiszen a tettes elviszi magával, vagy elrejti. így volt ez a 2005-ös, szécsényi gyerekgyilkosság esetében is... Aki megtört, s akik lebuktak A helyszínelők a bejelentést követően, az éjszakai órákban vegyszeres biológiai nyomkutatással, úgynevezett luminolos eljárással keresték a tetthelyet, sikerrel. Másnap a gyanúsított ruházatán találtak vér- és anyagmaradványokat. Ezt követően az akkor még csak feltételezett tettes kocsijára is kiterjesztették a vizsgálatokat, amelyben több helyen is vérgyanús szennyeződéseket találtak. A bűnügyi technikusok mindezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az elkövető megtörjön, s megmutassa, hová rejtette a kislány holttestét Számukra is emlékezetes marad, hogy a 2006-os évvégén három fegyveres rablás is történt Salgótarjánban és környékén, amelyek kárvallottjai egy utazási iroda és két benzinkút voltak. A bűnügyi technikusok ezeken a helyszíneken közel száz nyomféleséget, illetve anyagmaradványt rögzítettek, ezzel nagymértékben hozzájárultak a tettesek kézre kerítéséhez. DNS, mint hendikep Ez esetben a DNS volt a perdöntő tényező, amely - a bűnügyi technikai osztály vezetője szerint is - „komoly helyzeti előnyhöz” juttatta a rendőrséget, hiszen általa egyértelműen azonosítani lehet azt, aki a helyszínen járt, s különböző tárgyakkal érintkezett- Egyre gyakrabban, sőt szinte minden esetben találkozunk azzal, hogy a tettesek számolnak velünk, s igyekeznek minden nyomot eltüntetni maguk után. így voltak ezzel az idei salgótarjáni gyújtogatás-sorozat elkövetői is. Nekik sem sikerült... - zárta szavait Nagy Tivadar. Zárásként annyit: a nyomozók mellett a helyszínelőknek is komoly szerepük volt abban, hogy Nógrád megyében a rendszerváltás óta nem volt olyan gyilkosság, amelynek elkövetőit ne találták volna meg. Csak németül ért a leghíresebb rendőrkutya A bűnügyi technikusok mindennapi munkáját kutyavezetők is támogatják, köztük egy országosan elismert szakember, Maczák Attila törzszászlós, s nem kevésbé híres négylábú társa, Aramis. Számos felderítés fűződik kettejük nevéhez: legutóbb, az idei nyáron egy Endrefalva külterületén hagyott lopott Trabanttól jutottak el - átvágva erdőkön és patakokon - egészen a gyermekkorú elkövető lakhelyéig. Néhány éve pedig tizennégy kilométeren keresztül - hóban-fagyban, s tehéncsordán át - mentek, míg a szlovák határ közelében megfogták azt a betörőt, aki kirámolt egy ludányhalászi házat.- Mindkét esetben extrém körülményekkel - nagy meleggel, illetve zimankós hideggel - kellett megküzdenie az ebnek. Ő megbirkózott velük, pedig ezek zavarják meg leginkább a kutyák szaglását. Büszke is vagyok rá - fogalmazott Maczák Attila. Egyébiránt a nyolcéves kan, Aramis belga- és németjuhász-keverék, mindkét fajta legelőnyösebb tulajdonságait örökölte: előbbi szívóssága és intenzivitása mellett utóbbi fizikai erejét. Édesapja világbajnokságok rendszeres résztvevője, s Aramis számára sem ismeretlen a versenyek légköre: mielőtt a rendőrséghez került, az előző gazdája több alkalommal is nevezte. Innen eredhet egyik sajátos tulajdonsága: kizárólag „németül dolgozik”, a magyar vezényszavakat ugyanis nem ismeri. SZÜRET AZ ISKOLÁBAN: HAGYOMÁNYŐRZŐK A GAGARINBAN Jókedvű szüreti felvonulások hangulatát idézték a salgótarjáni gagarinos diákok még pénteken délután. Közös énekléssel, vidám tánccal, majd a József Attila úton hangos felvonulással örültek a jó termésnek. -án-
