Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-14 / 240. szám
2 2008. OKTÓBER 14., KEDD NÓGRÁD MEGYE Kisbírónk is van! Mátranovák. Lapunk szerkesztésében a napokban megjelent a Mátranováki Kisbíró című helyi újság. Olvasói egyebek mellett megtudhatják, melyek is az iparfalu kisebb-nagyobb tervei. Olvashatnak a temető lépcsőjének állapotáról és a lépcsőjegy- akcióról. Megismerhetik a helyi Berek Fogadót, illetve a község egyházi életét, de értesülhetnek a fogadóórákról, elfogadott rendeletekről is. „Falun is zajlik az élet” - tanúsítják a fényképes összeállítások, többek között a Ló-erők napjáról vagy a bányásznapi koszorúzásról és más, a helyieknek fontos történésekről. Természetfotók az Erdészházban Salgótarján-Salgóbánya. Czenthe Huba biológia, történelem, földrajz szakos középiskolai tanár természetfotóiból nyílt kiállítás az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Harminc év a fuvola jegyében Idén ünnepelte harmincéves pedagógusi pályafutásának évfordulóját Kanyó András, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola művész-tanára. A Veres Pálné-, Madách-, Apáczai-, Jeney Zoltán fuvolapedagógiai és Artisjus-díjas művész ez évben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet is átvehette az oktatási és kulturális minisztertől. Balassagyarmat. - úgy tudom, nem balassagyarmati születésű...- Nagykanizsai vagyok, ott végeztem alapfokú zenei tanulmányaimat hegedű, fuvola és zongora tanszakon. Az érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytattam tanulmányaimat, ahol fuvolatanári szakon diplomáztam. Barth István volt a tanárom, s már 1979- ben az első díjat nyertem el a pécsi főiskolai fuvolaversenyen. Abban az évben kerültem a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolába. Feleségem, Réti Emőke gordonkatanár, a zeneiskola akkori igazgatójának, Réti Zoltánnak a leánya. Azóta dolgozom az intézményben tanszakvezető tanári és főtanácsosi beosztásban.- Feleségével és a Pemeczky házaspárral nem akármilyen együttest alapított Balassagyarmaton...- Igen, 1981-ben alakítottuk meg a Balassagyarmati Kamaraegyüttest, mely szép sikerekkel működik. Hanglemezt, hangkazettát készítettünk, számos szakmai díjat nyertünk el, rendszeres szereplői vagyunk a hazai és nemzetközi hangversenyéletnek, s a Pro Ürbe-díjat is elnyertük 2007-ben.- Milyen tevékenységeket lát el a pedagógusi hivatás mellett?- A Magyar Zene és Táncművészetek Szakszervezete, valamint a Nógrád Megyei Zenepedagógusok Szakszervezete megyei titkáraként is dolgozom. 1991-től 2002-ig a Magyar Fuvolás Társaság elnökségi tagjaként ténykedtem, öt alkalommal választottak újra. Az országos tehetséggondozó fuvolástábor kur- zusvezetőjeként oktattam tíz évig Hódmezővásárhelyen. A „Zene határok nélkül” nemzetközi muzsikustábor fuvolakurzusának tanáraként is tanítok, s a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet megbízásos szaktanácsadója lettem. Közben a Zeneakadémián fuvola-művésztanári diplomát szereztem Kovács Lóránt osztályában.- Mire a legbüszkébb?- Több mint félezer tanítvánnyal szerettettem meg a fuvolát. Növendékeim hazai és nemzetközi versenyeken közel ötven kiemelt díjat, helyezést, minősítést kaptak. Az országos fuvola tanulmányi versenyen hét első díjas, három második tős tanítványom szerepelt. Az országos továbbképzősök versenyén nagydíjas, kiemelt nívódíjas és döntős tanítványaim versengtek, a kamarazenei versenyeken 13 kiemelt nívódíjasom, egy első díjasom, öt nívódíjasom lépett a színpadra. A pozsonyi nemzetközi kamaraversenyről két első díjat, a nemzetközi fuvoladuó- és kisegyüttes-versenyről egy kiemelt nívódíjat és egy nívódíjat hoztunk el. Tizenegy tanítványom nyert felvételt zenei pályára. 1995-ben a IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Budapesten és 1998-ban Barcelonában a növendékeimből alakult Flautissimo Együttessel szerepeltünk szép sikerrel.- Még felsorolni is lehetetlen ezt a sok eredményt.- Büszke vagyok a szakmai lapokban megjelent publikációimra és kétkötetes kottámra is, mely 26 művet tartalmaz kiemelkedően tehetséges tanítványaim számára. 2008 márciusában a budapesti Akkord Kiadónál jelent meg kottám. De talán joggal lehetek büszke arra is, hogy a lányom gordonka szakon, a fiam pedig fuvola szakon szerzett diplomát. Szabó Andrea díjas, több különdíjas és dönMegkoronázták az elmúlt időszakot Egyházasgerge. A község az elmúlt két hónapban nagyon szép, aktív időszakot mondhat magáénak. A falunapot és a megyei békenapot követően október 11- én mindent megkoronázott a hagyományokat leginkább éltető szüreti mulatság, melyet a két hét múlva megrendezendő idősek napja követ. Délelőtt 11.00 órakor indult a Fekete Gergő vezette tízfős lovas bandérium. A hintón Tóth Péter és felesége töltötte be a bíró és bíróné szerepét, a lovas kocsikon és platókon pedig ott ült a község aprajanagyja. Nemcsak az egyházasgergeiek mulattak, hanem a mihálygergei, karancsaljai, karancsberényi és salgótarjáni vendégcsoportok is. A kisbíró, Boty- tyán Attila vezényszavára útközben megállt a menet, s megkezdődött a menyasz- szony kikérés a Tücsök zenekar és Szukán Csaba közös együttesének kíséretében. Délután a szabadtéri színpadon esküvővel folytatódott az önfeledt mulatság, majd Varga Barnabásáé vezető óvónő irányítása alatt az óvodások léptek színre. Szerepeltek a mihálygergei Dobroda hagyományőrzők és szájharmonikások, az egyházasgergei hagyományőrző asszonyok, a salgótarjáni Viganó néptáncegyüttes tagjai, a karancsaljai hagyományőrző népdalkórus énekesei, és végül menyasszonytánc zárta a rendkívül változatos programot. A mintegy háromszáz fős vendég- és fellépősereg Kicsiny Barnabás és Fekete János hadtápellátóknak köszönhetően finom, hamisítatlan honvédségi babgulyással csillapíthatta éhségét. A bisztróban folytatódó szüreti bálon Szukán Csaba és zenekara szolgáltatta a talpalávalót. A bál bevételeit jótékonysági célokra fordítja a község - köszönet a fő szervezőknek, Kicsiny Erzsébetnek és Szukán Csabánénak. Egyed Rezső polgármester kiemelte a szervezők, a fellépők és a támogatók által megvalósított példás összefogást, s külön örömét fejezte ki, hogy mindenféle rendbontás nélkül, békésen mulatott a nép, szép emlékekkel hazatérve a nagysikerű rendezvényről. Sz.A. Erdészete által működtetett sal- góbányai Erdészházban, még a magyar fotográfia napja alkalmából. Az alkotó a felvidéki Tornaalján született, a tanárképzőt Egerben, az egyetemet Debrecenben végezte. Kirándulásai és utazásai során nemcsak a természet páraüan szépségét, ritka pillanatait örökíti meg, hanem a táj rombolást, a természetkárosítás nyomait és gondjait is. A tárlat a hónap végéig látható. Megújult a Balás-kúria NÓgrádsipek. Megújult a község jelképe, a Balás-kúria. Az országos műemléki védettség alatt álló épület neobarokk stílusban, 1820 körül épült, utcai homlokzatán pilléreken nyugvó, nyolc nyüású árkádos tornác húzódik. Az átadási ünnepség október 24- én 16.00 órakor kezdődik. (ff, otp Faktoring Vagyonkezelő Ingatlan Értékesítési Hirdetmény Az OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft. az OTP Faktoring Zrt megbízásából nyilvános árverés keretében a 12/2003.(1.30.) Korm. rend. alapján értékesítésre meghirdeti: Ingaüan címe Helyrajzi síim Tirt. ttizvrtrí llQllJOU Ingatlan tip. aiaptendete Terheltség Piaci érték (Ft) Kikiáltási ár (Ft) «rveres liiűiuriik laopomja beköitozbetóM 3170 Szécsény Sobieski J.u. 20. 1832 1/1 Telek: 768 m? Lakóház: 106 m; összkomfortos Jelzálogjog 9.600.000 7.200.000 70%-ig csökkentbetű 2008.10.21. 11.00 óra 3100 Salgótarján Ybl M. 102.10/4. 2407/A/64 1/1 Lakás: 54 m! összkomfortos Tehermentes 4.800.000 3.591.000 nem csökkenthető 2008.10.21. 12.00 éra Árverés helye: OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft 3530 Miskolc. Lütz B. u. 6. egyeztetett időpontban. I: az árverés időpontja előtt legalább egy órával a kikiáltási ár 10*1 az átverés helyén megfizetésre kerüljön, valamint az árverés kezdő időpontjaj megelőzően megtörténjen a regisztráció. Bktokluaáés M«jr. az árverést követő 15. napon, vagy a teljes w Ha azonban a jelenlegi használó nem adja át az ingatlant, az OTP Faktoring Zrt b adja birtokba az Ingatlant Ingatlan részletes fotókkal ellátott Ismertetője a www.otpfakthü interneteá%nlapunkon megtekinthető és költségmentesen letölthető, vagy az árverés heh# böjtté 25.000 Ft meszelése esetén átvehető. lük.. grebajtáá.inRiybevét elével (3530 Miskolc, Uitz B. u. 6.) Sebákné Eszlán Krisztina fc Telefon. 06-46-502-473. mobil 70/708-2243 »munkatárstól. A kiíró fenntartja a jogot arra. hogy a meghirdetett ingatlan árverésre bocsátásától eltekintsen, illetőleg az árverési hirdetményt visszavonja. A színpad és az acélgyár kötelékében Búcsú Csics Györgytől, a Petőfi Színjátszók egykori rendezőjétől Gyakran temetünk mostanában. Régi barátoktól, ismert és szeretett helyi személyiségektől, patriótáktól búcsúzunk, miközben szélesre tárjuk az emlékezés kapuját. Ezt tesszük, sajnos, ezt kell tennünk most is, mert ismét kihunyt egy lámpás. 83 éves korában elment Csics György, a tősgyökeres acélgyári, az ízig-vérig színpadi, a nagy múltú, legendás Petőfi Színjátszók immár örökös tagja és rendezője, a gyártelep köztiszteletben álló személyisége, a hajdani megszállott kultúrmunkás jelzőt mindmáig büszkén és meggyőződéssel viselő mester és példakép. Olyan sajátos életforma és kettős feladat- vállalás volt az övé, amelybe az egykori acélgyáriak felfogása szerint beleszületni és belehalni egyaránt dicsőség volt. Csics Gyuri bácsi neve és életútja még ma is sok salgótarjáni színház- és irodalombarát szívét megdobogtatja. Már sihe- der korától tehetséges, s ezáltal megbecsült tagja, később társ-, majd 1966-tól több mint 20 éven át egyedüli rendezője volt a - jelenleg 121. esztendejét taposó, akkoriban fénykorát élő - Petőfi Színjátszó Szakosztálynak. Ifjú színészként mesebelinek később pedig pótolhatatlan második otthonnak tartotta azt a színes, nyüzsgő életet, amit a Petőfi népes csapata a színjátszó klubban és a kultúrház színpadán napról napra megvalósított. Csics György budapesti tanulmányait követően az 1950-es évek elején, friss gyári dolgozóként egy olyan színtársulat tagja lett, amelynek előadásai és főként bemutatói nem csak fontos eseményt, de valóságos ünnepet jelentettek Salgótarján életében. Az iijú, tehetséges színész, 1953-ban - alig 28 évesen - rendezett először. Elsőként Goldoni Két úr szolgája című zenés vígjátékát vitte színre, a következő évben már a Lehár- nagyoperett, a Luxemburg grófja rendezésére vállalkozott, amelyet a nagy sikerre való tekintettel 18-szor mutattak be a kultúrház színpadán. Ezt követte az ismert Jókai-színmű, A kőszívű ember fiai, majd a szintén nagy sikerű zenés vígjáték, a Zsákbamacska. Az 1960- as évek kiemelkedő Csics-rendezései közé tartozott többek között Tabi László Különleges világnap című vígjátéka, Afinogenov színműve, a Kisunokám, majd 1967-ben a Jegygyűrű a mellényzsebben című zenés vígjáték, 68- ban A szabin nők elrablása. 1969-ben a Szenteltvíz és kokain, majd a hetvenes évek elején a Kutyaszorító, az Aknamező és hosszú, tömött sorban a többiek. Mindezen rendezői feladatok és színészi teljesítmények megalapozták Csics György helyét és biztató jövőjét a társulatban, amelynek irányítása a hatvanas évek második felétől - amint fogalmazott - nemes szárnyalást, nagy kihívást, ugyanakkor - felelős vállalati munkája mellett - komoly, időigényes feladatot jelentett számára. Azokban az években szinte nem is volt a városnak olyan színház- és irodalomkedvelő lakója, aki ne járt volna fel - az idén 130. alapítási évfordulóját ünneplő - acélgyári kultúrházba és valamely szálon ne kötődött volna a nagy „Petőfihez”, Vertich József, Somoskői István és Csics György személyéhez, vagy éppen Brunczel Tibor halhatatlan színpadi díszleteihez, ma is ereklyeként őrzött dokumentációihoz. Csapatmunka volt az a javából. A színészek, karmesterek, zenészek, táncosok, kultúrházi dolgozók és szervezők, no meg a művelődést példaértékűen támogató acélgyár és a hálás közönség csapatjátéka, amelyet a tehetséges rendezők újra, meg újra megkoronáztak egy-egy darab műsorra tűzésével és sikeres bemutatásával. Hosszú lenne felsorolni mindazokat a népszerű előadásokat, fesztiválokat, díjakat és elismeréseket, amelyek a Petőfi Színjátszók életében Csics György nevéhez kapcsolódnak, mint ahogyan azok névsorát is, akik az ő keze alól kikerülve - neves színpadokon és szerencsére szőkébb pátriánkban is - a szakma nagyjai- vá lettek. Kedden temetünk, s lám, az emlékek, a mindmáig élő és építő gyártelepi kulturális múlt felidézésével most mégis örülni, uram bocsá’ lelkesedni támad kedvünk. Ugye, ezt akartad Gyuri bátyám? Gálné Horváth Mária
