Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-09 / 210. szám
2 2008. SZEPTEMBER 9.. KEDD NOGRAD MEGYE Emlékezés virágokkal a bányásztelepüléseken Élnek a hagyományok és a közösségek Nádújfaluban Rákos József 19 bányászt köszöntött, akik 50, vagy 60 éve léptek a szak- szervezetbe köszöntötte Becsó Zsoltot, a megyei közEzekben a napokban Nógrád megyében a bányászszakszervezet mind a 12 alapszervezetében megemlékeznek az 58. bányásznapról. A hét végén több helyen is összejöttek a bányászközösségek emlékezni. Karancslapujtőn Ruskó Sándor, az alapszervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik között ott volt a füleki nyugdíjasklub küldöttsége Farkas Klóm klubelnök vezetésével. Tizenkilencen kaptak elismerést 50 és 60 éves szak- szervezeti tagságukért A BDSZ elnöksége ezüstgyűrűjét amelyet azok a polgár- mesterek kapnak, akik egész évben támogatják a nyugdíjas bányászszakszervezet munkáját Lantos Sándor, Karancsalja polgármester vette át Salgótarjánban az 1-es alapszervezet tagjait és hozzátartozóikatZonstók Vilmos üdvözölte. Székynédr. Sztrémi Melinda polgármester emlékezett a bányászmúltra, a szén 160 éves múltjára. Beszédében felvillantotta azokat az értékeket amelyekhez a szén, a bányászat útján jutottak az emberek. Többek között a fényt a meleget az Összetartozás, az egymásrautaltság érzését a szorgalmat a munka becsületét említette. Igaz, a Salgótarján környéki bányákat bezárták, de az értékrend a hagyományokkal együtt megmaradt s energiát ad a jövő alakításához. Fontosnak mondta, hogy mindezt továbbra is őrizzék a bányásznyugdíjas közösségek és átadják az utódoknak. A város vezetése erejéhez mérten tesz azért, hogy a hagyományok, a szakmakultúra értékei ne menjenek veszendőbe. Németország, Szlovénia és Magyarország, pontosabban Salgótarján uniós pályázatot nyert, amelyből a tervek szerint újra működne a régi fogaskerekű vasút A bányászmúlt őrzését a hagyományok ápolását hangsúlyozta Rákos József, a BDSZ nyugdíjas választmányának alelnö- ke, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnöke is. Azt kérte a polgármester asszonytól, hogy a Kálvária-dombon álló beton poszta- mensre állítsanak méltó jelképet a város környéki bányáknak, a szén nyomán lét50-60 éves tagjai a szakszervezetnek. Kazáron az emlékbánya falán 13 nevet véstek a fekete márványlapra. Azokét, akik bányászbalesetben veszítették életüket Az első 1893-ban, az utolsó pedig 1960-ban. Itt, az emlékbányánál emlékeztek meg a kazárt bányásznyugdíjasok az 58. bányásznapról, a bányászatról, a bányászokról, akik igen nehéz körülmények között dolgoztak. S amikor fellázadtak ez ellen, elbocsátások, csendőrsortűz volt a válasz, mint Baglyasalján, Tatabányán. Mindez, akár csak a bányászat ma már történelem. Erről Tőzsér Gáspár, a kazárt alapszervezet elnöke beszélt Majd Molnár Katalin polgármester méltatta a bányászkodás jelentőségét a település életében. Mint mondotta, a bánya több mint száz éven át munkát adott az embereknek és viszonylag jó életkörülményeket teremtett számukra. A jelenről és a jövő elképzeléseiről szólva a polgármester asszony elmondotta: most is a szorgalom, a munka teremthet jobb életfeltételeket, teheti egyre élhetőbbé a települést, teremthet egymást segítő közösségeket Ezért őrizni, védeni kell a település múltját, mert arra a jelenét és jövőjét is építeni lehet, közös erővel, akarattal. Megőrizve a régi értékeket, amelyek jól megférnek a változó világ újat teremtő értékeivel. A megemlékezésen ketten kaptak elismerést, hogy fél évszáda hűséges tagjai a bányászszakszervezetnek. Ezt követően az emlékezet virágait tették le az emlékbányánál a szakszervezet, az önkormányzat, a civil szervezetek, az intézmények képviselői. Nádújfaluban a bányásznapi megemlékezés a hajdanvolt bányászok térségi találkozójává szélesedett. A bányászünnepet most először a Nógrád Megyei Önkormányzat és a bányászszakszervezet szervezte. Nádasdi József, a mátraterenyei alapszervezet elnöke a résztvevők között gyűlés elnökét, s a környező településeken tevékenykedő szakszervezeti alapszervezetek vezetőit, tagjait Emlékbeszédet Rákos József mondott. Felidézte az 1960-7Oes éveket amikor a 32 akna 14 ezer embernek adott munkát biztos megélhetést a megyében. S a bányászat nem csak szakmát életformát is jelentett és legtöbben lélekben azután is bányászok maradtak, hogy a bányákat bezárták. A bányászszakszervezet feladatának mondta a hagyományok ápolását és azt hogy segítse a rászoruló bányász nyugdíjasokat védje a korábbi évtizedekben kiharcolt kedvezményeket Becsó Zsolt személyes kötődése mellett gyártelepeket, erőműveket, vasutat, amely összeköti Salgótarjánt Budapesttel, iskolákat kórházakat munkáslakásokat sorolt amelyet a bánya, a szén adott a megye bányászainak a több mint másfél évszázad alatt De büntette is - ha kellett csendőrsortűzzel - az ellenszegülőket a jobb munka- és életkörülményekért sztrájkolókat Elismeréssel szólt arról, a háború után a bányászok az elsők között hozták rendbe a bányákat hogy induljon a széntermelés, fényt és meleget vigyen az otthonokba. S miután a bányákat bezárták, a szakszervezet híven őrzi múltjukat a hagyományokat és közösségeiket Elismerést 50 és 60 éves szakszervezeti tagságukért tizenegyen kaptak. Az emlékhelyen a mátraterenyei alapszervezet a helyi önkormányzat a szakszervezet megyei bizottsága, a megyei közgyűlés, a környező településekről érkezett szak- szervezeti alapszervezetek, a helyi szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat A bányászhimnuszt a kisterenyei bányászkórus és a BDSZ elnöksége Nívó-díjával kitüntetett mátraterenyei hagyományőrző kórus közösen énekelte, amelyek színvonalas műsorral szórakoztatták az emlékezőket A bányásznapi megemlékezések szeptember közepén befejeződnek a megye mind a 12 alapszervezetében.-vgrejött acél- és üvegiparnak. Huszonkét bányászt köszöntöttek, akik Kazáron Molnár Katalin szólt a bányászatról, a bányászokról Kamionszenriz és -mosó: a Salgósped újdonsága Egy fuvarozó vállalkozás nagyon jól tudja, mit jelent a szállítójármű szervizelésével járó kiesés, a lehető legrövidebb idő alatt elvégzett szakszerű javítás. A bátonyterenyei (kisterenyei) Salgósped Kft. saját gép- kocsiparkja karbantartásával tanulta ki ezt a leckét, valamint időközben kialakította műhelye jól felkészült szakembergárdáját. így jött az ötlet, hogy nyis- • sanak, új szolgáltatással, kamionszervizzel és kamionmosóval bővítsék a meglévőt. A részletekről lesz szó az alábbiakban. Az első évekre visszatekintve KeszlerMária tulajdonos, ügyvezető igazgató kezdte a kft. bemutatását: mint mondta, 1986-ban szállítmányozó és speditőr cégként, illetve alvállalkozókkal együttműködve indult a családi vállalkozás. 1999-től vannak saját eszközeik, s ekkortól logisztikával bővült a tevékenységi körük, tehát már raktározással is foglalkoztak. Ez utóbbi nemcsak azt jelenti, hogy behozzák az árut a raktárba és tárolják. A megrendelés szerint össze kell állítani, illetve válogatni a szállítandó rakományt. Gépkocsiparkjukat időközben folyamatosan felfejlesztették, jelenleg harmincöt teherautóval (ebből tizennyolc a nyerges vontató, nyolc a pótos szerelvény, a többi szóló autó) és huszonöt pótkocsival dolgoznak. Fuvarozáshoz csak nagyobb járműveket használnak, három és féltől huszonnégy tonnáig mindennemű szállítási feladatot vállalnak. Teljesítményükről, piaci szerepükről sokat elárul, hogy beszállítója a Salgósped a legnagyobbak közé sorolandó nemzetközi vállalkozásoknak, jó néhány hazai, valamint neves szlovák cégeknek is. Keszler Mária visszatekintését és jelenlegi helyzetük bemutatását azzal zárta: egy tucat teherautója és tíz pótkocsija volt már akkor a vállalkozásnak, mikor a növekvő helyigény miatt megvásárolták a Bátonyterenye (Kisterenye) Salgótarján felőli „előszobájában” elterülő, húszezer négyzetméteres területet. Itt található ma már a raktárépület, a két javító műhely, a mosó és mérlegház az őrbódéval, irodaházzal, illetve egy saját üzem- anyagkút kizárólag belső használatra. Természetesen betonozott, aszfaltozott parkolóik is vannak. A jelentős nagyságú, még beépítetlen részekkel kapcsolatban kétféle az elképzelésük: értékesítés, vagy egy logisztikai bázis létrehozása. A közeljövőben eldől, melyik irány lesz a végleges. Ma már nemcsak a cég járműveit javítják, hanem újabban új szolgáltatásként más vállalkozások kamionjait is. Plusz „tartópillért” állítva be ezzel a kft. számára. Keszler Mária eredményesen vezeti Mi adta az ötletet a már működő, kamionszerviz létrehozására, miért érezték úgy, hogy érdemes lenne kifelé nyitni, s mik az eddigi tapasztalatok? Minderről a tulajdonostárs, a műszaki terület gazdája, Keszler Árpád tájékoztatott. Szavai szerint a saját járműveiket szervizelő csapat az évek alatt széles körű szakmai tapasztalatot szerzett és hasznosított, hasznosít, lényegében duplán, tehát kifelé is. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy fuvarozó cégként pontosan tudják, mit jelent a szállítók számára a szervizelés, a kényszerű kiállás, a kiesett órák, napok száma. Ebből is következik, hogy a gyors és minőségi munkavégzéshez igen fontosnak tartják a javításokra fordított idő minimálisra szorítását. S éppen a várakozás csökkentése, kiszűrése érdekében vezették be, illetve ajánlják az a nemzetközileg is elismert céget előzetes bejelentkezést (telefonon: 30/619-2327 vagy e-mail- en: salgosped@globonet.hu). Ugyancsak ennek érdekében üzemeltetik a műhelykocsijukat, a mentéshez szükséges teljes felszereléssel, s vállalják Ózd, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Balassagyarmat és Salgótarján térségében a kiszállást, a helyszíni hibaelhárítást, illetve, ha kell, a telephelyükre vontatást. Széles körű típusismerettel rendelkező, felkészült szakemberekkel, s a legmodernebb eszközökkel fogadják az igényeket. Velük ellentétben a megye számos részén csak külön-külön érhetők el, vehetők igénybe a szervizelés részszolgáltatásai. Náluk viszont egyaránt megvan a mosó, a zöldkártya-készítés és a teljes csomag egyéb összetevői is, melyekből kiemelhető a számító- gépes kódkiolvasó és törlő. A raktáron lévő alkatrészkészletnek köszönhetően pedig sok esetben azonnal megoldható a javítás. Mindennek az előnyei vissza is köszönnek a megrendelésekben. Mivel, mint arról már szó volt, nem ez, hanem a fuvarozás az alaptevékenység, ebből élnek meg, a pluszbevételt hozó „mellékvágány” tarifái jóval alacsonyabbak, mint másoknál. Az a nem titkolt céljuk, hogy ne Pestre vigyék a gépjárműveket, hanem ide, ahol jutányos árakon teljesülhetnek az elvárások. Példával is érzékeltette ez utóbbit Keszler Árpád: míg máshol egy számítógépes hibakeresés belekerül ötvenezer forintba - s akkor még csak rátették a műszert a kamionra -, náluk egyórás díjcsomag keretében kompletten meg is oldják a szükséges problémákat, s tízezer forintot kérnek érte. Ráadásul 3800 forintos óradíjjal dolgoznak, míg a márkaszervizek mintegy dupla ennyivel. A díjtábla egyéb tételei: a mentésért 4500 forintot kérnek óránként, (kiszállási díjat nem számolnak fel), míg a mosás tarifája 5000 és 8000 között mozog, az autó méretétől függően. Szolgáltatásaik köre: teljes szerviz, gépi és kézi mosás, zsírzás, olajcsere, motordiagnosztika, számítógépes hibakód-kiolvasás, törlés, fékhatásmérés, füstö- | lésmérés, zöldkártya-készítés, futójavítások, műszaki állapotfelmérés, műszaki vizsgáztatás, ponyva javítás, lakatosmunkák, menetíró berendezések javítása, hitelesítése, alkatrész-értékesítés raktárról, helyszíni javítás szervizkocsival. Az egy hónapja bevezetett új szolgáltatás jövőjével kapcsolatban végül megjegyezte:- Szeretnénk ebből is eredményt kovácsolni, hiszen adott a szakembergárda, s megvannak a járműjavításhoz szükséges legfejlettebb műszaki berendezések, melyeket így hatékonyan lehet használni. ▲ A meglévő szolgáltatások kamionmosóval és szervizzel bővültek
