Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-03 / 205. szám
4 2008. SZEPTEMBER 3., SZERDA NOGRAD MEGYE Vadászjelöltség és szalonkavadászat a tervek között Nehéz helyzetben vette át az Országos Magyar Vadászkamara Nóg- rád Megyei Területi Szervezetének irányítását Szabó László, aki „civilben” az Ipoly Erdő Zrt. szécsényi erdészetének kerületvezető erdésze. Működésének kezdetén három halálos baleset történt Nógrád megyében pár hónap alatt, ami - enyhén szólva is - szőkébb pátriánkra irányította az ország figyelmét. A fatális véletlenek sorozata után a vadászterületek lejáró tízéves üzemtervi ciklusa és újjászervezése osztotta meg a vadásztársadalmat az érdek- ellentétek miatt - eközben folyamatosan igen sok gondot és bajt okozott és okoz a sertéspestis.- Sikerült elérnünk, hogy heti két alkalom helyett háromszor vigyék el a szükséges vizsgálatokhoz a mintákat, de a laboratórium egyre nehezebben győzi a munkát, ma már Nógrád mellett az M3-as autópályától északra fekvő hevesi, borsod-abaúj- zempléni és Pest megyei területek vaddisznóit is ellenőrizniük kell. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy hosszas egyeztetés után az Állategészségügy engedélyezte a vaddisznó-hajtóvadászatok megtartását, mivel tudnunk kell, a gazdálkodók fő bevételi forrását jelenti - mondja Szabó László. - A tíz-tízennégy napos minták azonban már többnyire pozitívnak bizonyulnak. Az igazi nagy gondot az jelenti, hogy Szlovákiából folyamatosan érkeznek fertőzött vaddisznók... Ugyancsak gond van a kártalanítással, az ugyanis időnként valahogy elveszik a bürokrácia útvesztőiben! De hát problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. A sok gond és baj közepette 2008-at a vadászati kultúra évének nyilvánítottuk. Ennek első lépéseként nyolc év Szabó László dászbált a bárnai vadaskertben. A korlátozott befogadóképesség miatt limitált volt ugyan a létszám, de maga a rendezvény jól sikerült. Szeretnénk ezért a jövőben, persze megfelelő érdeklődés esetén, mindig más helyszínen megrendezni bálunkat.- Mik még a kulturális évad főbb eseményei?- Szeptember 1-jén kopjafát avattunk, ez is a bárnai vadasparkban történt. Az emlékmű a Nógrád megyei, elhunyt vadászoknak állít emléket. Szeptember 4-én a József Attila Művelődési és Konferencia-központban nyílik Valaczkai Erzsébet festőművész vadászati és természeti tárgyú képekből összeállított tárlata - ezt is kamaránk szervezi. A fő kulturális program persze a salgótarjáni Tóstrandon megrendezendő, szokásos Nógrád megyei vadásznap lesz, szeptember 6-án, szombaton. Az egyre nehezebb gazdasági helyzetrendben tizenhetedik ilyen rendezvény megszervezése, a házigazda Szánas Vadásztársaság és persze a kamara áldozatvállalása nélkül nem is sikerülhetett volna a dolog. Emellett persze számos támogató együttműködése mellett valósul meg a rendezvény, szponzorálja a vadásznapot az Egri Nyomda Kft., a Nógrád Volán az ingyenes busz- közlekedést oldja meg Somoskőbe - ott ugyanis a rendezvény jelentős színfoltja, az Ipoly Erdő Zrt. somoskői vadasparkjának megnyitója zajlik szeptember 6-án.- A vadászterületek újrafelosztása után hogyan alakult a helyzet?- A korábbi 42 helyett 51 új vadásztársaság alakult. Folyik még bírósági eljárás egy-két ügyben, de a helyzet apránként rendeződik, érezhető némi javulás a szakmai és az emberi kapcsolatok terén is. Eddig például már 14 társaság jelentkezett a szokásos vadásznapi főzésre, már most több, mint tavaly. A vadásztársadalmat ért nagy trauma, a területek újjáalakítása azért még érezteti a hatását, de hát túl kellene lépni a séVaddisznókoca északra ■ sok gondot okoz a sertéspestis az M3-astól relmeken, hiszen csak összefogva léphetünk előre. Ennek van már néhány jó példája, sikerült kifogástalan együttműködést kialakítanunk a mezőgazdasági szakigazgatási hivatallal, a legnagyobb erdőgazdálkodókkal, az Ipoly Erdő Zrt- vel és az Egererdő Zrt.-vel. A mai napig harcolunk azért, hogy a vadászvizsga előtt kötelező legyen a tanfolyamon való részvétel, illetve visz- sza kellene állítani a vadászjelöltség intézményét is. Ez pár évtizeddel ezelőtt jól működött, megoldást jelentett a vadgazdálkodási feladatok, a vadászat, a szokások, a terület gyakorlati megismerésére. Ugyancsak az eredmények között említhetem, hogy sikerült egy országos tiltólistát felállítani, tehát annak, akinek valamilyen vétség miatt az egyik megyében elvették a vadászjegyét, annak nincs lehetősége máshol vizsgázni és újat szerezni. Ez évben megállapoután megrendeztük újra a megyei va- ben nem könnyű a sor- Szalonka terítéken: alighanem már a múlté a vadászata... dást kötöttünk a megyei rendőr-főkapitánysággal is, hogy azon tagtársainkat, akiknek fegyvertartási engedélye, egészségügyi alkalmasságija, fegyverének műszaki vizsgája lejár, időben kiértesítik. A vadászatra jogosultak viszont mindazon jogsértésről tájékoztatják a rendőrséget, amelyek a területükön bekövetkeznek, az illegális hulladéklerakástól a falopásig. Megtartottuk nemrég a hivatásos vadászok hagyományos versenyét is, Pest megyével együttműködve, de persze külön eredményhirdetéssel.- A vadászok körében nagy felháborodást váltott ki a szalonka tavaszi húzáson való vadászatának betiltása.- Ez az előttünk álló egyik fontos feladat! Szlovákiában is, Ausztria egyes tartományaiban is engedélyezett a tavaszi vadászat, az évszázados hagyományok őrzése okán. Az nem igaz, hogy az európai szalonkaállományt veszély fenyegetné, hiszen csak Francia- országban százezerszámra lövik és fogják be - igaz, ősszel.- Mik még a tervek?- A közeljövőben, kellő számú jelentkező esetén egy megyei vadhúsvizsgáló tanfolyam megszervezése is. A sertéspestis miatt az M3-as autópályától északra fekvő megyékkel közösen eredményközlő rendszert szeretnénk kidolgozni. Egyébként pedig működik a nógrádi területi szervezet honlapja is, legfrissebb híreink már megtalálhatók a www.omvk-nograd.hu lapon. A megyék közül egyelőre csak ötnek van ilyen! És hát elmondhatom, hogy az elmúlt két év feladatai, megpróbáltatásai összekovácsolták kis csapatunkat! Szomszédvári változások Három agrár Területi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásáról döntött az FVM vezetése. Dr. Máhr András szakállamtitkár erről az augusztus 31- én Mátrafüreden, a Mátra Szakképző Iskolában ünnepi tanévnyitó és az erdész-, vadászképzést szolgáló új képzési központ átadásán beszélt. A három agrár TISZK közül az egyik a Jánoshalma, Gyomaendrőd, Szentes, Kétegyháza, Pétervására és Mátrafüred együttműködésével jött létre szeptember elején. A Mátra Szakképző Iskola a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, önálló nevelő-oktató munkát folytat a jövőben is. Dr. Máhr András hangsúlyozta, hogy a változásokban a tartalmi kérdésköröket, az elérendő célokat tartja rendkívül fontosnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az FVM, mint fenntartó célja a sokoldalúan művelt, felkészült, az európai uniós terepeken is magabiztosan mozgó, saját teljesítményében bízó, munkájából tisztességesen megélni tudó, az állandóan változó munkaerőpiacon helyét megtaláló, egyéni, családi, nemzeti értelemben és mértékben boldogulni képes mezőgazdasági szakemberek képzése.- Túdjuk - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy folyamatosan fejlődő, virágzó magyar mező- gazdaságot nem lehet megteremteni, a vidék népességmegtartó szerepét nem lehet növelni felkészületlen, szegény, nélkülöző, állandó létbizonytalanságban, romló életszínvonalon élő mezőgazdasági dolgozókkal! Mesélő téglák: a hagyományos építőanyag becsülete Mindössze néhány száz méterre a jelenlegi megyehatártól, az Ipoly és Börzsöny vonulata között, Bernecebarátiban egy rendkívüli kiállítás nyílt. A falu egy időben Hont, majd később „ideiglenesen egyesítve” Nógrád megyéhez is tartozott, s 1950- ben csatolták Pest megyéhez. Már a kiállítás helyszíne is érdekes, hiszen annak a baráti Huszár családnak a kastélyában tekinthető meg, melynek keszegi és tereskei szép kastélyainkat is köszönhetjük, s amelynek még számos nógrádi településen voltak birtokai. A gyűjtemény egy lokálpatrióta bernecebaráti fiatalembernek - Menyhárt Miklósnak - köszönhető, ki oly nagy ambícióval fogott hozzá a bélyeges téglák gyűjtéséhez, hogy a hamarosan több száz darabból álló kollekciója immár arra is alkalmas, hogy bemutassa azt az érdeklődőknek. Számos segítője akadt szorgalma mellé. Hamarosan gyűjtőtársakra lelt, akikkel ösz- szefogva létrehoztak egy civil szervezetet, Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesülete néven. Az egyesület elnöke, dr. Herczig Béla nyitotta meg a kiállítást. Elmondta, hogy szervezetük legfőbb célja, hogy összegyűjtse a Magyarországon és a közép-európai régióban - tehát tulajdonképpen az egykori Monarchia területén - készült bélyeges téglák mind teljesebb gyűjteményét. Jelenlegi ismereteink szerint e térségben mintegy 14 000-15 000 féle tégla készült. Sehol a világon nincs ilyen gazdag választéka e tárgykörnek. Afféle hungarikum ez tehát, melynek hagyományát akár újjá is lehetne éleszteni. A nagyipari téglagyártással szűnt meg teljesen ez a szép hagyomány. Szeretnék e téglákkal kapcsolatos ismereteket minél alaposan feldolgozni úgy, hogy abból olyan adatbázis alakulhasson ki, mely akár nyomtatott formában, akár digitális módon segítségre lehessen a további érdeklődőknek. Egy tégla ugyanis nagyon sokat elárulhat. Mesél gyártójáról, megrendelőjéről, a birtokviszonyokról, a korról, amiben készült. Ismereteink szerint a téglát mintegy kilencezer év óta használja az ember építőanyagként. Kezdetben csak megszárította az agyagot, majd rájött, hogy égetéssel sokkal időtállóbb építőanyagot nyerhet. A bernecebaráti kiállítás mai Nógrád megyénk történetéhez is adalékokkal szolgál. Megismerkedhettünk például az egykori Eczl téglaégető dinasztia történetével. Eczl József 1791-ben született Ipolyságon. Apja, nagyapja örökségét átvéve folytatta a téglaégetést. Többször költözött, mindig oda, ahol téglaégető tudományára szükség volt. így került Romhányba, majd Érsekvadkertre. Eczl Lajos az 1920-as években Mohorán, Vay gróf birtokán, a Dolina településrészen működött. Téglagyárának ötlyukú kemencéje évente százezer téglát gyártott. Az üzem egészen a harmincas években történt megszűnéséig működött. Eczl Tibor Romhányban született 1923- ban. Édesapja mellet kitanulva a szakmát egészen 1980-ig égetett Érsekvadkerten. Mindenféle gyűjtőszenvedélyről mondják azt azok, kik nem fertőződtek meg hasonló módon, hogy ez csak a bogaras emberek sajátja. Sokan vannak, kik néhány bélyeges téglát félreraknak, vagy díszítőelemként beépítik házuk, pincéjük falába. Ha azonban valaki olyan precizitással, komolysággal fog hozzá e munkához, mint Menyhárt Miklós, az már komoly értéket hoz létre. Ez már sokkal több, mint hobbi. Ehhez már elhivatottság, elszántság, áldozat- vállalás és kellő felkészültség kell. A kiállítás sikere láttán Bernecebaráti önkormányzata fontolóra vette, hogy akár egy állandó kiállításként is gyara- píthatná a település látnivalóit. Egy dolog azonban egész biztos: aki egyszer is ellátogat e gazdag tárlat megtekintésére, az többé nem megy el egy érdekes, bélyeges téglákat tartalmazó téglarakás mellett. Talán elgondolkozik majd, hogy ez vajon mit mesél el múltunkról, letűnt századokról! V.J.
