Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-25 / 224. szám
3 2008. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Bornapokra készülnek Szécsény/Tállya. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, a Zemplén hegység lábánál lévő Tállyában szeptember 27-28- án rendezik meg a bornapokat. A rendezvényre meghívást kapott a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesülete és Szécsény város művelődési háza. A szécsényiek a palóc- főid népi iparművészeti termékeit, csipkéket, szőtteseket, kerámia tárgyakat, asztalos munkát mutatnak be. A szécsényiek felkérték a rimóci Holecz Istvánná népművészt, hogy tartson velük és a vendéglátóknak mutassa be Rimóc népviseletét, s a pa- lócfóld dalait. Hangverseny a világnapra Salgótarján. Azenei világnap alkalmából rendeznek hangversenyt szeptember 30-án, kedden a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény koncerttermében. Előadók: az intézmény tanárai, a Cantabile Kamarakórus, a Salgótarjáni Kamarazenekar és a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett. A belépés díjtalan. Ugyanezen a napon a hang- versenyteremben a képző- és iparművészeti tanszakon oktató tanárok alkotásai tekinthetők meg. Gazdik kerestetnek Salgótarján. Két hónapos kölyökkutyáknak, különböző kisebb és nagyobb testű felnőtt házőrzőknek, valamint kölyök- és felnőtt macskáknak keres örökbefogadókat a Gazdikereső Alapítvány. Telefon: 32/311-840, 20-9419-914. Együtt a játszótérért Csécse. A közelmúltban alakult „Csécse Településért Egyesület” tagjai szeptember 27-én 8 órától közösségi napot szerveznek, amelynek keretében a helyi játszóteret szeretnék rendbe tenni. A szervezők kertészkedéshez szükséges szerszámokkal várnak minden segíteni szándékozót. Ha adottak a feltételek, átadják a vezetéket Ha a lakosság valóban jól jár vele, s jogi, illetve műszaki akadályai sincsenek, akkor a Nógrád Megyei Közgyűlés - eleget téve a kistérség ez irányú, olcsóbb víz reményében megfogalmazott kérésének - átadja a Bercel-Pásztó ivóvízvezeték kezelési jogát a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-nek. Ha minden feltétel adott lesz, olcsóbb vizet ihatnak a dél-nógrádiak Nógrád megye. A Nógrád Megyei Közgyűlés több hónapja kiemelten foglalkozik a víz árának szűkebb hazánkban tapasztalható anomáliáival, vagyis azzal, hogy miért van az, hogy a megye egyik területén élőknek csaknem a dupláját kell fizetni az éltető nedűért, mint azoknak, akik a másik részen élnek, illetve azzal, hogyan lehetne erre megoldást találni - közölte Barna János. A közgyűlés alelnöke hozzátette: az ivóvíz-távvezetékhez kapcsolódó, településeken belüli elosztóhálózat a települési ön- kormányzatok tulajdonát képezi. A megyei közgyűlés azokat a távvezetékszakaszokat - pontosabban azok egy részét - birtokolja, amelyek összekötik az egyes helységeket. Nyugat-Nóg- rádban, ahol lényegesen kevesebbe kerül a víz, mint a megye déli térségében, a szolgáltató Nyugat-nógrádi Vízmű Kft. a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-től veszi a - dunai vizet. A nyugat-nógrádi rendszer Bércéinél kapcsolódik a Nógrád Megyei Ön- kormányzat tulajdonában lévő, Bércéi és Pásztó közötti távvezetékhez, amelyet viszont az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. üzemeltet. A Pásztó környéki települések problémáira megoldásként Sisák Imre, Pásztó polgármestere, kistérségi vezető - a város és az érintett falvak képviselő-testületeinek nevében - azt javasolta, hogy a közgyűlés adja át ennek a távvezetéknek az üzemeltetési jogát a Dél-nógrádi Vízmű Kft.-nek, mert akkor lesz fizikai lehetőség arra, hogy a - szerintük olcsóbb- dunai vizet juttassák el a térség lakóinak.- Amennyiben feke- tén-fehéren bebizonyítják számunkra, hogy ezáltal valóban csökken a környéken a víz ára, akkor mi nem zárkózunk el a kéréstől. Abban az esetben, ha mind a jogi, mind a műszaki feltételeknek megfelel az átadás, Becsó Zsolt elnök is támogatja a lépést - hangsúlyozta Barna János. Hozzátette: a közgyűlés azt tervezi, hogy a megye összes ön- kormányzatát összehívja, hogy közösen próbáljanak megoldást találni az ivóvíz árának visszás helyzetére. Bemutató biztonságunkért Pásztó. A helyi rendőrkapitányság, tűzoltóság, katasztrófavédelem és mentőszolgálat szeptember 26-án szervezi meg a „Biztonságunkért” elnevezésű rendezvénysorozatot, amelynek célja, hogy a város lakói betekintést nyerjenek a fenti szervek munkájába. A délelőtt folyamán a pásztói általános iskolák tanulói ügyességi versenyen vehetnek részt a Kishegyen, amelyet a hagyományos őszi túrájukkal kötnek össze. A rendőrségi kutyás bemutató 12 órakor kezdődik, a Cserhát-lakótelepen lévő óvodában pedig 10 és 14 óra között a Vöröskereszt véradást szervez. Délután a munkaügyi központ mögötti területen folytatódnak a programok, 14.30 órakor ünnepélyes megnyitón vehetnek részt az érdeklődők, majd szintén ügyességi és elméleti feladatokat oldhatnak meg a jelentkezők. Közben 16.30 órakor szituációs gyakorlat kezdődik, egy balesetet imitálva a négy szervezet bemutatja mentési munkáját. A mentőszolgálat ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mé- rést biztosít, a tervek szerint a Mentő Múzeum is kitelepül. Zárásként a helyszínen lévő mentő-, tűzoltó-, rendőr- és katasztrófavédelmi autóval a gyerekek utazhatnak a városban. „Hagyományaink, otthonunk, $ jövőnk” A hagyományok is felszínre kerültek zátartozik az a Marakodipuszta is, amely sokáig önállóan élte életét. Az idők során azonban egybeforrott a múltunk és a jelenünk is - hangsúlyozta Kurunczi István, aki egyebek mellett szólt arról is, milyen nagy szerepet játszott valaha a helybeliek életében a szénbányászat, s arról is, hogy mekkora problémákkal kellett, kell megküzdeni a rendszerváltozással beköszöntött új korszakban.- Hagyományaink, otthonunk, s jövőnk - ezt jelenti számunkra Karancskeszi - zárta szavait Kurunczi István. A község mindennapjait az egyik itt élő, Zengő Árpád rádióriporter kisfilmje hozta közelebb a jelenlévőkhöz, akik a helyi óvodások, iskolások, s az Őszirózsa nyugdíjasklub tagjai által előadott műsor által arról is meggyőződhettek, hogy Karancskesziben nem csupán beszélnek a hagyományőrzésről. Az érdeklődők megtekinthették a falu amatőr művészeinek alkotásait, s megkóstolhatták a helyi ízeket is. Karancskeszi mutatkozott be a „Közösségi kincsek” elnevezésű rendezvénysorozat keretében tegnap a József Attila Művelődési és Konferencia-központ zsúfolásig megtelt klubhelyiségében. Salgótarján. Nagy Ferencné, a házigazda Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnökének köszöntőjét követően Jászberényi Lászlóné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének vezetője mondott beszédet, amelyben úgy fogalmazott: fontos feladat, hogy felszínre hozzuk a kincseket, s megismerjük gyökereinket, „hiszen boldogság abban áll, hogy megmaradjunk a családban, a közösségben, egymás bizalmában”. Karancskeszi polgármestere, Kurunczi István ismertetőjében kiemelte, hogy a krónikák szerint Karancskeszi története az 1200-as évekig nyúlik vissza, a régészeti ásatások azonban azt támasztják alá, hogy már jóval korábban, a római korban is laktak területén. Karancskeszi a Zách-nemzetség „ősi fészke” volt, valószínűleg nekik köszönhető a község első templomának megépítése, amelyet később átalakítottak, így nyerte el mai formáját.- Településünknek példátlanul nagy, háromezer hektáros közigazgatási területet van. HozA község polgármestere, Kurunczi István a falu történetét ismertette „Van egy hely. amely mindnyájunkat összeköf (Folytatás az 1. oldalról) A város támogatja az újszülötteket a kelengyepénzzel, akárcsak az első lakáshoz jutókat. Az Ipolypart út felújításáról és a városközpont rehabilitációjáról külön is említést tett a polgármester, aki uszodát, színháztermet, s a víz- és csatornarendszer helyreállítását ígérte a jövőre jubiláló Civitas Fortissimának. A városvezető beszéde után dr. Lengyel Ágnes néprajzkutató, a Palóc Múzeum munkatársa beszélt az 1869-ben született, nógrádmegyeri Gyurkó Pál számadó juhász életművét megörökítő az „Egy palóc pásztor öröksége” című könyvéről. - A kötet a decemberig látható kiállítás bővített katalógusa. Gyurkó Pál fafaragásai tükrözik a pász- torság archaikus hitvilágát, s a kötet tematikus és időrendi sorrendben mutatja be történelmi tárgyú és vallási munkáit annak a juhásznak, aki dudált, furulyáit, s még a betyárokkal való élményeiről is beszámolt - hangsúlyozta dr. Lengyel Ágnes. Halasi Bianka szép palóc népdalcsokra után a város díszpolgárával, Balassagyarmat szülöttjével, a világ tíz legjobb táncosa között számon tartott Markó Ivánnal beszélgetett Majdán Béla várostörténész. Az 1947-es születésű művész csupán három évig élt a városban, ahová gyerekkorában a rokonokhoz hazajárt. - 62 évesen középcsatárként be kell rúgnom a gólt, hiszen gondjaimra van bízva a Magyar Fesztivál Balett húsz fiatalja. Úgy érzem, a jó Isten ötödik ujja mindig a homlokomon van, ha négy ujját le is veszi rólam. 1972 óta járok el a Siratófalhoz az Isten városába, Jeruzsálembe. „Veled vagyok, de nem döntök helyetted” - kapom meg mindig Isten válaszát. Felelősségünk van az életben a tekintetben is, hogy mire mondunk igent és mire nemet - fogalmazott a táncművész, aki azt is elmondta: mint a pókerjátékos, egy lapra tette fel az életét. A táncra, amely maga az élet. - Kos vagyok, fejjel megyek a falnak, de átmegyek rajta, s a homlokomon csordogál az életet adó vér - vallott megrendítően magáról Markó Iván, aki édesanyjának a szeretet végtelenségét köszönhette. A Markó Iván rendezte Bolero részletei után Vas Ágnes, a Honismereti Kör titkára szólt az idén harmincéves társaságról. - Van egy idea, amely mindnyájunkat összeköt, akik egybegyűltünk itt ma, s ez nem más, mint Balassagyarmat. Balassagyarmat számunkra többet jelent, mint csupán egy földrajzi nevet. Szellemi kisugárzása, aurája van, s nosztalgikus érzelmeket ébreszt mindazokban, akik életük folyamán rövidebb-hosz- szabb ideig kapcsolatba kerültek vele. Évszázadok kulturális kincse koncentrálódik ezen a településen - fogalmazott a kör elnökségi tagja, aki Szabó Lőrinc, Jobbágy Károly, Komjáthy Jenő Balassagyarmathoz fűződő nosztalgikus soraiból is idézett. - Ezt a titkot keresték a Balassagyarmati Honismereti Kör alapítói, akik a várostörténeti monográfia megjelenése után ültek össze, hogy életet, arcot adjanak annak a 700 oldalas történelmi vázlatnak, amely Balassagyarmatról szól. Kutatásaik során górcső alá tették szellemi nagyságainkat, feltárták életüket és munkásságukat, emléküléseken idézték Madách, Mikszáth, Balassi, Nagy Iván teljesítményét - s persze hosszan folytathatnám a sort -, példát adva a jelennek, lerakva a város valóságos és szellemi építőköveit. Balassagyarmat dokumentumait a Honismereti Kör tagjai összegyűjtötték, bemutatták kiállításokon, tanulmányokban, előadásokon, emléktáblák felállításával - mondta Vas Ágnes, a közönség figyelmébe ajánlva a Honismereti Híradó 2007-es kötetét és az „In memóriám Kovalcsik András” című könyvet. Az idén 85 éves Réti Zoltán festőművész Mózes című drámájához készített akvarelljeinek albumáról Zászkaliczky Zsuzsanna, a szerkesztő szólt, majd dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész beszélt a művész öntörvényű, logikus, organikus pályájáról, amely visszahozta Madáchot a nógrádi tájba - sok más földi mellett. - Ezek a művek nem illusztrációk, hanem egy költői világ újraformálásai. Mózes egy vándorló csordából nemzetet hozott létre, nekünk is korszerű, európai nemzetté kellene válnunk - figyelmeztetett a ma aktualitására a méltató, kinek szavait követően Réti Zoltán mutatta be a kivetített 28 ak- varellt. Dr. Szabó András előadóművész köszöntőjében elmondta: ő, mint Réti Zoltán egykori tanítványa, a szeretetet, a szelídséget érezte meg a hajdani mesterben. - Sohasem volt fásult, vagy ingerlékeny, mint tanár. Az egyetemes magyar képzőművészetbe pedig úgy kapcsolódott bele, hogy hűséges maradt a tájhazához - tette hozzá Szabó András, aki Rimay János szép soraival üdvözölte Réti Zoltánt: „Ne várd hát éltedben, bár nagy érdemű légy, Hogy itt holtod előtt nagy böcsületet végy, Híredet, nevedet tapodja sok irégy, Mindazáltal jó légy, s mással is sok jót tégy.” A szép estet a sikert sikerre halmozó, nemzetközi díjakat nyerő Tóth Balázs trombitajátéka tette még emelkedettebbé. Minden résztvevő egy múltat és jelent összekötő képes levelezőlappal gazdagodott a Balassagyarmatért Baráti Körnek köszönhetően. A műsor után pedig újra, meg újra egymásra találtak a régi ismerősök, ki nem fogyva a szóból, megtelve a szeretett város emlékével.
