Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-20 / 220. szám
4 2008. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT KULTÚRA „Levelek Törökországból” - buják! elő- és utóélettel Egy átlagosan művelt magyar ember történelmi, irodalmi tanulmányaiból tudhatja: az erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen 18. századi tollforgató volt, aki II. Rákóczi Ferenc udvarába kerülvén előbb a fejedelem apródja, majd kamarása, a száműzetésben pedig kísérője, sorstársa lett. A törökországi Rodostóból írt nevezetes, hazaszeretettől és honvágytól is átitatott, soha el nem küldött 207 levelét egy bizonyos P. E. grófnőnek, konstantinápolyi „édes nénjének” nevezett képzelt személynek címezte. A hosszú ideig kéziratos levelek először 1794-ben jelentek meg nyomtatásban. De azt, hogy e könyvnek, illetve németre fordítójának mi köze van Bujákhoz, Bajorországhoz s immár Salgótarjánhoz is, azt a minap itt járt olasz állampolgár Mona Sybilla emlékeiből az alábbiakban ismerheti meg a legtöbb olvasó. Az észak-itáliai, Milánóhoz közeli Capiago-Intimiano nevű faluban élő Mona Sybilla Bujákról Patkós István volt polgármester kíséretében érkezett a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetbe, ahol Bódi Györgyné dr. igazgató fogadta. A kedves vendég nem jött üres kézzel: édesanyja, Sybille Baronin Manteuffel - Szöege által a negyvenes évek közepén németre fordított s 1978-ban Grazban megjelentetett Mikes-könyvének már alig fellelhető egyik példányát hozta magával és ajándékozta a könyvtárnak. A találkozás, beszélgetés során a fordító családjának különös életsorsa is feltárult. Mona Sybilla elmesélte, hogy családja szorosan kötődött a dunántúli Iszkaszentgyörgyhöz és a Nógrád megyei Bujákhoz. Édesapja, a balti német származású Manteufell Henrik jószágigazgató volt a bujáki uradalomban, ahol nem csak búzát, de dohányt, kendert, szelídgesztenyét is terungaros Cescnicntsscrsnstoer 2 Kelemen Mikes: Briefe ausder Türkei Mikes Kelemen „Levelek Törökországból” című művének Sybille Baronin Manteuffel-Szöege által németre fordított változata mesztettek, borral és vadászattal is foglalkoztak. Apja Pappenheim Sybillt vette el feleségül, a szülők a nászutat a bujáki vadásziakban töltötték. Ő egy budapesti klinikán született, de tízéves koráig felváltva élt Iszkán és Bujákon. Ötévesen a nógrádi faluban kapta az első bókot, mégpedig nem akárkitől: Glatz Oszkár festőművésztől. A család 1936-ban adta el a bujáki birtokot, apja katona lett, a kislány pedig akkor még egyedüli gyermekként egy budapesti intézetbe került, ahol többek között angolul, franciául és németül is megtanult. Aztán pedig - egy másik intézetben - a háziasszonyok tudnivalóival, köztük a főzés tudományával ismerkedett meg. A nyilasok 1944. október 16-ai hatalomátvételét követően édesanyjával előbb Bécsbe, majd Bajorországba került. Akkorra már megszületett két sokkal fiatalabb öccse, Gotthard és Friedrick Kari is. Nagyon nehéz körülmények között éltek, átérezték az emigrációs sors kísérte Salgótarjánba minden keserűségét. Nem véletlen, hogy anyja éppen Mikes Kelemen törökországi leveleit vette kézbe és éjjelente - hogy ne bolonduljon meg - azokat fordította németre. Hosszú idő telt el, amíg munkája könyvalakot ölthetett: a grazi Styria Kiadó 1978-ban jelentette meg a „Nagy magyar történelmi írók” sorozatában Zathureczky Gyula bevezető tanulmányával és Thomas von Bogyay kommentáréval ellátva. E kiadás egyik példánya került most a salgótarjáni könyvtár tulajdonába. A hozzáértők szerint a fordítónak bravúrosan sikerült németül is visz- szaadnia Mikes sajátos, korabeli stílusát. A történet úgymond újabb kori fejezete a nyolcvanas évek elején kezdődött. Patkós István, Buják akkori tanácselnöke - későbbi polgármestere - tánccsoporttal járt Németországban, ahol telefonon beszélt a mamával, aki már addig is levelezett Almási él Olaszországban. Sybilla férje 1985-ben halt meg, Ő azonban mind a mai napig nagyon jó egészségnek örvend, életkorát meghazudtolóan friss mind szellemi, mind fizikai kondícióit teA kötetet a fordító lánya, Mona Sybilla (középen) adta át Bódi Györgyné dr.-nak, a megyei könyvtár igazgatójának. A vendéget Patkós István, Buják volt polgármestere FOTÓ: GÓCS ÉVA Gabriella bujáki tanárnővel. Később Pappenheim Sándorral, a Salzburgban élt nagybácsival is sikerült kapcsolatot teremteni. Nyilván fény derült arra is, hogy a három Manteufell testvér közül kettő Németországban él - Gotthard történész, Friedrich Karl színész lett -, Sybilla viszont 1948-ban Olaszországba került. Volt Firenzében nevelőnő, majd Milánóban dolgozott. Férjével, Armando Mola ezredessel 1963-ban költöztek az ötezer lelkes Capiago- Intimianoba, a svájci határ menti településre, nem utolsósorban azért, mert ott kiváló golfpályára akadtak. Három leánygyermekük született: közülük kettő kintve. Készségesen és örömmel számolt be arról is, hogy tanácsára két falujabeli agilis ember - Armando Maspero könyvtáros, kulturális és pénzügyekkel foglalkozó helyi önkormányzati képviselő és Marina Conti bankár - eljárt az ügyben, hogy Capiago-Intimiano és Buják felvegye a kapcsolatot és Olaszországban aláírja a testvérfalui megállapodást. E folyamat a kétezres évek elején zajlott, azóta Mola Sybilla rendszeresen megfordul Bujákon. Volt olyan esztendő, hogy háromszor is járt itt, sokáig a tolmács szerepét is betöltötte. Amikor - több mint hat évtized után - először látta meg gyermekkora színhelyét, bizony a torkában dobogott a szíve. Bár sok változás történt a faluképben, azért mindenre ráismert. Szóvá is tette, hogy a Szent Márton-képet hiába kereste a templomban. De az elmúlt évek során nem csak ők, a kezdeményezők és vezetők jártak egymás falujában, nagyobb cserecsoportok - táncosok, gyermekfutballisták - is ellátogattak egymáshoz. Az ifjú focisták között ott volt Tamás, Mola Sybilla unokája is. A kölcsönös kapcsolatok napjainkban is élők, jelenleg éppen egy olyan - Brüszszel által is támogatott - projekten dolgoznak, amely keretében a két település óvodásai és iskolásai népszokásokat, hagyományokat gyűjtenek és ápolnak. Mona Sybilla és a német- országi Fürstenzellben élő Gotthard testvéröccse az utóbbi években azon fáradozik, hogy harminc év elteltével újra megjelenhessen édesanyjuk munkája, Mikes Kelemen „Levelek Törökországból” című művének németre fordított változata. Egyelőre azonban nem sikerült kiadót találniuk. De tervükről nem mondanak le, annál is kevésbé, mert úgy érzik, hogy az emigráns élethelyzetű Mikes elmélyült gondolatai, következtetései sok tekintetben ma is aktuálisak, nem beszélve arról, hogy az európai orientációjú törököknek sem mindegy, hogy németül olvashatnak országuk élmény- szerűen megörökített 18. századi viszonyairól. Csongrády Béla „Hát kell a másik ember” A pásztói Athéné Alkotókor nem véletlenül választotta mottónak F. J. Ch. Schiller német költő sorait: „Az embernek, mert célja nagy / Hát kell a másik ember, / Csak szépen összefogva hat. / Sok víz hajtja a malmokat, / Sok cseppből áll a tenger.” Hiszen a 2006 februárjában, Pallas Athéné, a bölcsesség, a tudomány és a mesterségek mitológiai istennője, a városi kultúra pártfogója nevével létrejött szellemi műhely tagjai éppen azért szövetkeztek, hogy az egymást ihlető fészekmelegben pallérozzák és közösen is megméressék velük született talentumukat. A kör mintegy harmincfős tagsága szeptember 15-én - pontban az első nyilvános szereplés második évfordulóján - fontos határkőhöz érkezett: bemutathatta a verseket, prózai műveket, festményeket, rajzokat, grafikákat tartalmazó antológiáját. A városi könyvtár galériájában rendezett premier közönségét Huberné Bognár Edit művelődésszervező, alkotóköri tag köszöntötte, majd Sisáklmre polgármester kapott szót. Örömét, elismerését fejezte ki, hogy a körbe tömörült alkotók folyamatos és tartalmas munkával gazdagítják Pásztó és térsége kulturális életét. Külön is megköszönte Zsiga Lajos elnök és Oroszáé Kontra Mária munkáját. A Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárainak műsorát követően a toliforgatók olvasták fel egy-egy művüket, sor került az antológia értékelésére és a közös kiállítás megnyitására. A kiadványban tizennégyen - Balázs Ágnes, Bangó Mihályné Szomora Erzsébet, Makuch Mihály, Nógrády Andor, Oroszáé Kontra Mária, Pataki Katalin, Sándor Istvánná Palóc Ica, Szabicsné dr. Borbély Éva, Szabó Zoltán, G. Szabó Róza, Tóth Imre, Zsitvainé Borsos Irén, Zsitvai Jóy •> .. ■ ■■ . gr 1 m1 ’ \:í * né Alkotó Kör 2008 A pásztói műhely minap bemutatott kiadványának címlapja zsef, Zsiga Lajos - lírai és prózai művekkel, tizenegyen - Antall Attila, Bottyán Katalin, Ferenczy Kristóf, Kiss Károly, Nógrády Andor, Oláh Ferenc, ifj. Stadler Árpád, Simon Imre, Varga Csaba, VolekKrisztina, Zsiga Lajos - pedig képzőművészeti alkotásokkal vannak jelen. Többségük pásztói, de vannak környékbeliek, sőt megyén kívüliek (gyöngyösiek, herédiek) is. Természetesen minden szereplő önálló egyéniség sok-sok különbséggel, ami már a bemutatkozó szövegekből is kitetszik. Eltérőek koruk, tehetségük, iskolázottságuk, választott műfajuk, műfajaik, kifejezőkészségük, eddigi lehetőségeik tekintetében. Közös nevezőként - az együvé tartozáson kívül - az emberközpontúság és a természetközeliség, valamint a zömében realisztikus (de legalábbis realizmus közeli) ábrázolásmód igénye említhető meg. Általában a mindennapokban lelik meg alkotásuk tárgyát, a leghétköznapibbnak tetsző élményeiket, tapasztalataikat igyekeznek beemelni a szépirodalom tartományába akár a jelent örökítik meg, akár a közelebbi, vagy távolabbi múltba nyúlnak is vissza. A képzőművészeti alkotásokban magas a szakrális témák aránya. A kiadvány tartalmát a kör tagjaiból alakult szerkesztőbizottság állította össze, a lektori teendőket a nagyoroszi alkotótárs, Karaffa Gyula látta el. Az elegáns külcsín és tipográfia a grafikai tervező Varga Csabát dicséri. Remek ötletnek bizonyult, hogy a képző- művészeti szekció képviselőitől közöltek legalább egy színes művet is. Az athénések első antológiája nagy lépést jelent a további sikeres együttműködés, az eredményes műhelymunka útján. Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Tanítási szünet - Telefonon keresik, igazgató ár!” Szerencsés nyertesünk: Tomis Istvánná, Magyarnándor, Fő út 53. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését szeptember 24-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utal- vány szintén itt vehető át!
