Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)

2008-09-15 / 215. szám

4 2008. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ FÓKUSZ kiskoalíció Akár ma szavazhat saját maga feloszlatásáról az Országgyűlés. Más kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc biztos szövetségesként tudhatja maga mellett egykori koalíciós partnerét: sem az SZDSZ-nek, sem az MSZP-nek nem érdeke az előre hozott választás. MA FELOSZLATHATJÁK A PARLAMENTET Ügy tűnhet, távozásra készül, ám Gyurcsány Ferenc nem vállal nagy kockázatot a feloszlatásról szóló szavazással. Maga mögött tudhatja nemcsak pártját, de az SZDSZ-t is. Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök tegnap azt kérte az MSZP-frakciótól: támogassa, hogy az Or­szággyűlés már ma sza­vazzon az MDF-nek a par­lament feloszlatására tett indítványáról. A Fidesz szerint a parlament fel­oszlatása a legegyszerűbb és leggyorsabb módja az előre hozott választások elérésének. Vég Márton Megunta Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök a kialakult belpoli­tikai patthelyzetet, ezért felka­rolta az MDF javaslatát, hogy már ma tartsanak szavazást a parlament feloszlatásáról. A kor­mányfő azt javasolja az MSZP- frakciónak, hogy a ma reggeli rendkívüli házbizottsági ülésen szavazza meg a sürgős tárgya­lást. „Gyurcsány Ferenc azért ja­vasolja ezt a megoldást, hogy mi­előbb egyértelműen kiderüljön, melyik pártnak mi az álláspont­ja az ügyben. Az ország és a pol­gárok érdeke, hogy a pártok kö­zötti civódást a politika minél előbb zárja le” - magyarázta Daróczi Dávid. A kormányszóvi­vő hozzátette: számításaik sze­rint a szavazásnak gyakorlatilag nincs tétje, hiszen az SZDSZ és az MSZP is világossá tette koráb­ban: nem kívánják feloszlatni a parlamentet. „Támogatjuk a miniszterelnök felvetését, mert azt szeretrték, hogy feloszlatási kísérlet bukása után a pártok minél hamarabb inkább lényegi és érdemi ügyek­kel foglalkozzanak” - fogalma­zott Nyakó István, az MSZP szó­vivője, aki azt is világossá tette: a szocialista frakció az indítvány ellen szavaz majd. Mivel az SZDSZ sem akarja szélnek ereszteni az Országgyűlést - ala­csony támogatottságuk miatt az ő érdekük az, hogy a parlament kitöltse mandátumát 2010-ig -, a szükséges feles többség valószí­nűleg nem lesz meg. Tehát a liberálisok ismét a szo­cialistákkal szavaznak, amivel Gyurcsány Ferenc hatalmon ma­radását segítik. „A házbizottság­ban nincs okunk arra, hogy na­pirendre se kerüljön, tehát az SZDSZ felvállalja azt, hogy eb­ben a kérdésben tud nemmel is szavazni” - mondta Gulyás Jó­zsef, a párt országos tanácsának elnöke. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője pedig leszögezte: a parlament feloszlatása a legegy­szerűbb és leggyorsabb módja az előre hozott választások eléré­sének. „Az ország érdeke pedig azt diktálja, hogy az emberek minél előbb mondhassanak vé­leményt a maguk és az ország jö­vőjéről. A hétfő délelőtti frakció­ülésén hozunk döntést ebben a kérdésben, de döntésünk nem okoz majd nagy meglepetést” - tette hozzá. Az MDF még szerdán jelentet­te be, hogy a politikai válság megoldását abban látja, ha a Ház szeptember 30-ával kimondja önmaga feloszlatását. Az erről szóló határozati javaslata csütör­tökön érkezett meg az Ország- gyűléshez. Még aznap azt is kez­deményezte az MDF, hogy a par­lament a házszabálytól eltérés­sel tárgyalja, és az őszi ülésszak első napján, szeptember 15-én szavazzon is az indítványról. „A politika erői közötti konszen­zus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfaj­ta döntést, amely a nemzeti alap­kérdéseket, az ország fejlődését, egyúttal a kormányozhatóságot érinti” - indokolta javaslatát a frakció. Szerintük csak az előre hozott választás teremtheti meg azt a stabil politikai helyzetet Magyarországon, amelynek so­rán egy támogatott kormánya le­het az országnak. Bevált módszer: nem először kínálja tálcán TÖBBSZÖR BEVETETTE márazt a fegyvert Gyurcsány Ferenc, hogy szorult helyzetben szava­zást kért önmagáról legutóbb akkor választotta ezt a megoldást, amikor az SZDSZ április elején jelezte, kilép a koalícióból Az MSZP április 6-i frakcióülésén Gyur­csány azt kérdezte: „ Úgy érzi-e a frakció, hogy személyem akadályozza a kormányzást?” A képviselőcsoport egyhangú­lag azt válaszolta, hogy nem. A március 9-1 népszavazási vereség után is kezdeményez­te a párt összehívását. Kong­resszus helyett március 29-én pártértekezletet tartottak. Gyurcsány ott jelentette be, hogy meneszti az SZDSZ által delegált Horváth Ágnest az egészségügyi tárca éléről A bejelentést - amely után a szabad demokraták felmond­ták a koalíciót - tapssal üd­vözölte mintegy kétezer szocia­lista tisztségviselő és küldött az őszödi beszéd után egyre népszerűtlenebbé váló Gyur­csány úgy volt hajlandó elvál­lalni a pártelnöki és a minisz­terelnöki feladatot, ha egysé­gesen kiáll mellette a párt. A miniszterelnök a 2007. feb­ruár 27 A kongresszuson a szavazást megelőző beszédé­ben legalább 75 százalékos támogatást kért a küldöttek­től. A jelszó hatásosnak bizo­nyult, a kongresszus nagy többséggel, a szavazatok 89,15 százalékával választot­ta meg elnöknek Gyurcsányt. A 2006. OKTÓBER 6-ÁN elvesz­tett önkormányzati választá­sok és a Fidesz ultimátumá­nak hatására - a párt felszó­lította az MSZP-t, hogy 72 órán belül menessze a minisz­terelnököt - az Országgyűlés­ben kért maga ellen szava­zást a kormányfő. A név sze­rinti bizalmi szavazáson a je­lenlévő 206 kormánypárti képviselő igennel, a 165 ellen­zéki nemmel voksolt Most sincs meg a többség a feloszlatáshoz az országgyűlés feloszlatásá­hoz szükséges szavazati arány­ról az alkotmány nem rendel­kezik pontosan. Csak azt mondja ki a 28. paragrafus­ban: „Az Országgyűlés kimond­hatja feloszlását megbízatásá­nak lejárta előtt is. ” Szili Kata­lin házelnök szerint ezért az ál-, talános szabályok az irányadó­ak, vagyis elég az egyszerű többség: a szavazáskor bent lé­vő képviselők több mint fele. Ebben az esetben a határozat- képességhez az kell, hogy a 386 honatyából legalább 194 képviselő gombot nyomjon a parlamentben, tehát akár már ennek több mint fele, 98 hon­atya alkotta többség is elég a feloszlatáshoz. lövétei istván alkotmányjo­gász viszont úgy látja: ugyan­úgy, mint a kormányprogram elfogadásához, a parlament feloszlatásához is abszolút többség, azaz az összes megvá­lasztott képviselő több mint fe­lének szavazata kell. Ez 194 voksot jelent. Ezt úgy kell meg­szereznie a Fidesznek, hogy az MSZP-nek a betegség miatt tar­tósan távol lévő Horn Gyula és Toller László nélkül most 187 képviselője van, plusz a szocia­listákhoz számolhatjuk a füg­getlenként kormánytaggá lett Gyenesei Istvánt is. Az ellenző ki oldalon maximum 195 sza­vazat lehet, ha a Fidesz 139 fős frakciójához nemcsak a 23 KDNP-képviselő csatlakozik, hanem a 11 MDF-es, a 20 SZDSZ-es és a további két füg­getlen képviselő is. A feloszlatástól számított há­rom hónapon belül kell új vá­lasztást tartani. Parlamenti patkó: Gyurcsánynak itt többsége van mmm ■ É Hill IIB 58 58 I H sssas * ts ■ ■ a ■ ■■■ ■ Összesen: 385 ■ MSZP: 189 ■ Fidesz: 139 □ KDNP: 23 ■ SZDSZ: 20 MDF: 11 □ Független: 3 FORRÁS: ORSZÁGGYŰLÉSI HIVATAL - EUROPHES&GRAFBÍA Török: megint Gyurcsány és az MDF jöhet ki jól „semmi meglepő nincs abban, hogy a miniszterelnök a Ma­gyar Demokrata Fórum kezde­ményezése mögé állt, és azt sze­retné, ha a képviselők hétfőn szavaznának a feloszlatásról. A jelenlegi erőviszonyok ismere­tében ugyanis a képviselők többsége nemmel fog szavazni, ami az MSZP és Gyurcsány Fe­renc, valamint az MDF malmá­ra hajtja a vizet” - mondta Tö­rök Gábor. a politikai elemző szerint ha a feloszlatási kísérlet elbukik, ak­kor az lesz a dolog tálalása, hogy Gyurcsány mögött, ha máshol nem is, a parlament­ben megvan a többség. „Hason­ló lehet a helyzet, mint 2006 októberében volt, amikor a kor­mányfő bizalmi szavazást kért maga ellen, és azt megnyerte" - idézte fel a szakértő. Török Gábor hozzátette: azért is nyerhet Gyurcsány, mert ez­zel gyengül a szabad demok­raták alkupozíciója a két párt közötti későbbi tárgyalásokon. A mostani voksoláson ugyanis egymás mellé sodródik a két párt, ami megkönnyíti azt, hogy ha koalíciót nem is köt­nek, de a kisebbségi kormány akár 2010-ig is hatalomban maradhat. „ha valódi együttműködés nincs is Dávid Ibolya és Gyurcsány Ferenc között, ez a feloszlatási történet olyan, mintha ketten közösen írták volna a forgatókönyvét. Indít­ványukkal ugyanis színvallás­ra kényszerítették az SZDSZ-t, és mondhatják, hogy a liberáli­sok nem valódi ellenzékiek, bezzeg ők” - magyarázta Török Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents