Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-06 / 182. szám

2008. AUGUSZTUS 6., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Regi pályán, munkaügyben Eletfronton piaci helyzetét, lehetőségeit. A salgótarjánit pedig egy kicsit jobban, mert több időt töltöttem itt el, erősebb a kötődésem. Ter­veim ehhez kapcsolódóan nem kardinálisán nagy elgondolások: inkább arra törekszem, hogy a szervezeten belül a folyamato­kat egyszerűsítsük. Erre azért van szükség, mert két épületben dolgozunk, a Fürdő és az Alkot­mány úton. Mindkét helyen van ügyintézés, viszont az ügyfélnek az lenne a praktikusabb, ha ez kevesebb utánjárást igényelne, számára jobban átlátható lenne. Ezért olyan változtatást sze­retne, ami a szakmai készültség­nek megfelel, és az ügyfél érde­keit szolgálja.- Úgy gondolom, hogy az áf láskereső pályakezdőket szep­tembertől az Alkotmány úton fo­gadjuk, ahol rendelkezésre áll­nak a szolgáltatásaink is. Ter­vezzük továbbá, hogy a munkál­tató szintén az Alkotmány úti épületben, egy helyen kapja meg azt a támogatást, amit kér és a kiközvetítés is itt történjen - tehát ne kelljen két helyre mennie. Célunk, hogy az ügyfe­leink elégedettek legyenek. Sze­retnénk továbbá, hogy javuljon a környezet irántunk való megíté­lése. Azt lássák, hogy ez egy jól felépített, pörgő rendszer, ahol a segítségre szorulókat megelége­désükre, hamar eligazítják. Némelyiküknek már attól is kiütése van, ha magát a szót hallja: munka. Mégpedig a hiá­bavaló - vagy annak tartott - keresése miatt. Az ugyanis szá­mára nem több, mint ezüstös he- ringként tovacikázó lehetőség, elérhetetlen magasságokba íve­lő szivárvány, vágyálom. Salgó­tarjánban és környékbeli telepü­léseken mostanság hatezernél kicsivel több embernek nincs munkája. Fullasztó pénztelen­séggel járó szomorú állapot, vagy alagút ez, - gyakran? leg­többször? - igen gyér fénnyel a végén. Legjobban a fiatal kalló­dókat sajnálom, ha hibásak eb­ben, akkor is. Bedarálta őket a gazdasági átalakulás, könyörte­len fogaskerekekbe akadt a ru­hájuk széle, szépíteném, de mi­nek! Áldozatok ők egy vértelen harcban. Furcsa a viszonyunk velük. Neheztelünk is rájuk az ügyefo- gyottságukért, meg szánalmat is érzünk irántuk. Nem enged­jük magunk elé őket, de oldal­pillantásokat vetünk rájuk. GyorStanfolyamos szakmatanu­lásra buzdítjuk mindannyiukat, s van számukra olyan alkalma­zási „kategória, ” aminek mun­katapasztalat szerzés a neve, s behatárolt az ideje. Igen, beha­tárolt az ő idejük is, csak még nem tudják, még nem tartják fontosnak, hogy törődjenek vele. Jól fizető külföldi munkára vágynak, de a többség nem tehet egy tapodtat se. Zsebben a kezük (vagy rosz- szabb helyen), s a tétlenség a bű­nözés rizikó tényezője. Néri SzentFülöpökre azonban hiába is várunk a munkaügyükben gyerekkorú felnőttek felkarolá­sára. Pedig tudjuk, hogy mindig kellene a hátuk mögött lennie valakinek. Vezetni a kezüket, rá a munkára... S ha kell, erővel rajta tartani... Miért nem megy ez? Miért tehetetlenkedik a csa­lád és miért nem koronázza osz­tatlan siker a munkaügyi szer­vezet lépéseit? Tudom, van száz okfejtésünk erre. Csakhogy ők most, ma fiatalok, ma a legfogé- kohyabbak, s van még valami: az életfronton bennünket fog­nak váltani. És nagy kérdés, hogy a korlá­tok erdejében el fognak-e iga­zodni? MIHALIK JÚLIA A munkanélküliek foglalkoztatásának esélyeit mindmáig javítani kell! Salgótarján. Pár napja éppen kisebbségi vezetőkkel talál­kozott. Gyakorlottan, rutinosan avatta be őket abba, amit nyugodt lélekkel hívhatunk ügynek. Majd' mind­annyiunkénak, hiszen a munkanélküliség, ez az igen makacs „talajvíz” széles hullámokat vet. Másrészt szomorú emberi sorsok százait rejti vagy ellenkező­leg: fedi fel. Tehát - bár nem egy személyre szól, de - egyfajta gyógyítás a munkaügyi munkálkodás és egy szervezet vezetése is. Zaráné Kecskés Erzsébet szerint éppen ez utóbbiakból következően nem lehet a tenni­valókat csakis hivatalnokként végezni. És engedtessék meg neki, hogy tapasztalatainak megfelelően járjon el, mert rendelkezik már ezekből jó csokorra valóval. An­nál is inkább, mert a feladat nagysága ellenére, a realitások talaján maradva, megvalósítha­tó terveket kíván szövögetni. Sőt, már szövögetett is, a hosz- szú nevű szervezet, az Észak­magyarországi Regionális Mun­kaügyi Központ Salgótarjáni Ki- rendeltség és Szolgáltató Köz­pont igazgatója, aki egyáltalán nem új arc ezen a fronton. Kéré­sünkre ő maga tekintette át ed­digi pályája főbb állomásait.- Tizennyolc éve kerültem be a megyei munkaügyi szervezet­be, a pásztói kirendeltség élére, s lényegében én alakítottam ki ott a csapatot. Hárman voltunk kezdetben, s ez a létszám tizen­hétre emelkedett. Innen Bátonyterenyére vitt az utam - ahol egyébként jelenleg is lakom - itt hasonló posztot vittem két évig. Majd felkértek, hogy jöjjek el Salgótarjánba, vezetőnek - je­lezte az igazgató... Ez utóbbi a 2000. évben volt, s a hely hét évig marasztalta. A 2007-es esztendő azonban szá­mára nem csak a munkaügyi központ régiósítását, a vele járó másságokat hozta. Egyéni életé­ben is újabb fordulat jött, mégpe­dig Pásztó céliránnyal...- Visszakerültem az ottani ki- rendeltség élére, s akkor nagyon komolyan úgy is gondoltam: ott kezdtem a szakmámat, s az ad­dig elért eredményeimet. Sike­reimet ebben a kistérségben fo­gom tudni a továbbiakban is ka­matoztatni. Úgy hittem ott fo­gom végigjárni az utat, ami még a befejezésig hátra van. S akkor, vagyis az idén, hetekkel ezelőtt jött az újabb felkérés, miszerint vissza kellene jönnöm Salgótar­jánba... Igent mondott. így július ló­tól Zaráné Kecskés Erzsébetnek ismét a salgótarjáni és környék­Zaráné Kecskés Erzsébet beli települések - jelenleg hatez­ret kevéssel meghaladó - állás­talanjaival kell törődnie, vezetői szinten. Hogy miként is?- Azért dolgozom, hogy a munkanélküliek foglalkoztatá­sának esélyei javuljanak, s egy jobb életminőséget érjenek el a hátrányos helyzetben lévők. Ami segít ebben: nem új helyre jöttem, másrészt tulajdonkép­pen a szakmát már három kis­térségben gyakorolhattam, van rálátásom a dolgokra. Mondha­tom, hogy ismerem a megyében az észak-déli irány munkaerő­Netre készen... Palotás. Megkezdődött az internethasználat oktatása a település művelődési házá­ban, helyiek és kisbágyoniak részvételével. A lehetőséget erre - az ötven sikeres, ha­zai befutó egyikeként - a Netre Kész című pályázaton nyerte el az önkormányzat. Ennek köszönhetően nyolc­van fő számára nyílik lehető­ség az ismeretek elsajátításá­ra, illetve része az elnyert tá­mogatásnak két új számító- | gép, szoftverekkel, valamint | egy lap-top is. Intézményi dolgozók, civil szervezetek tagjai és mások is bekapcso­lódhatnak a tanulásba, mely­re novemberig heti két alka­lommal kell időt szánniuk azoknak, akik szeretnék megismerni a világhálót. Segítség a közmunkához Karancsiapujtő. a település önkormányzata sok közmun­kást foglalkoztat, júniusban 120 főnek adtak munkát, ezért döntött úgy a képvise­lő-testület, hogy pályázatot nyújtanak be eszközök be­szerzésére. A leghátrányo­sabb helyzetű kistérségek számára kiírt pályázaton kö: zel 5.6 millió forintot nyertek eszközbeszerzésre, így mint­egy hétmillió forintból fog­nak fűkaszát, traktort, bozót­vágót vásárolni. Jelenleg el­bírálás alatt áll egy pálya­munkájuk, amelynek sike­res elbírálása esetén kilenc fő egy éven keresztüli foglal­koztatásához nyernek támo­gatást. Javították, burkolták • * ­Szarvasgede. Hamarosan újra nyit a község óvodája, ame­lyet - a tavaly nyári vihar okozta károkra tekintettel - vis maior-keretből újítottak fel az elmúlt hetekben. Javí­tották a tetőt, padlót burkol­tak, festettek és egyéb mun­kálatokat is elvégeztek, jelen­leg már szinte csak a takarí­tás, rendrakás van hátra. így a csécsei gyermekintézmény helyett rövidesen ismét falu­jukban járhatnak óvodába a gedei kisgyerekek. Bővítés Legénd. Közel 11 millió forin­tot nyert a település a közte­mető bővítésére benyújtott pályázaton. A munkálatokat a szerződések megkötése után kezdik meg. Turistajárás az ősfenyők világában (Folytatás az 1. ofdalróL) nyitva tartással fogadjuk láto­gatóinkat, akik ingyenes túra­vezetéssel egybekötött sétákon vehetnek részt. Az érdeklődésről, látogatott­ságról Szarvas Imre elmondta, hogy vegyes korosztály látogat el hozzájuk. Családok és baráti társaságok egyaránt részt vesz­nek egy - egy programon, de nagy érdeklődésre igazán szep­tembertől számítanak, ha bein­dul az iskolaszezon. A létesít­mény márciustól októberig, szerdától vasárnapig, 9 és ló óra között várja a vendégeket. Alkalomszerűen pedig az is elő­fordul, hogy a nyitva tartást meghosszabbítják november közepéig.- Az érdeklődők száma idén is magas, a geológiai tanös­vényt érintő túrák minden óra harminc perckor indulnak a kőzetparki tanösvény mentén - mondta a szakember. A fel­vezető ösvények mentén, kü­lönböző kőzeteket tekinthet­nek meg a vendégek, majd az Ősfenyő Belépőn keresztül lép­nek be a park területére. Itt a bükkábrányi ősfenyőkkel és a hatalmas, közel száz méteres megkövült fatörzs belsejével találkozhatnak - közölte, majd hozzáfűzte: a megkövült törzs­nek köszönhetően Ipolytarnóc világhírűvé vált. Minden egyes lépés a 15 millió évvel ezelőtt kialakult leletekhez ve­zeti el a látogatót. A vezető elmesélte, hogy még a park bejáratánál mindenki kap egy polarizált papírszém­üveget. Ez arra szolgál, hogy a geológiai tanösvényt érintő séta végén, a nagycsarnokban egy világszínvonalú háromdimenzi­ós filmet tekinthessenek meg az őslények iránt érdeklődő vendégek.- Maga a túravezetés egy órát vesz igénybe, hozzátéve: párbe­szédes formában telik a látoga­tás, emellett rugalmasak va­gyunk, a különböző igényeket igyekszünk teljesíteni. Az egész park akadálymentesítve van, ennek köszönhetően a mozgás­korlátozott érdeklődők is bátran nekivághatnak a kirándulás­nak. Mint mondta, a túra végez­tével még bőven akad látniva­ló. A biológiai- és kősziklai ösvények sok érdekes látniva­lót kínálnak az embereknek. Bármelyik tanösvény vég­pontja a fogadóépületnél talál­ható, tehát a vendégek még véletlenül sem tévedhetnek el - hangsúlyozta Szarvas Imre. A bejáratnál ingyenesen te­kinthetnek meg különböző fil­meket, amelyek Magyaror­szág zöldcsodáiról, a nógrádi geopark értékeiről és sok-sok természeti csoda mentéséről szólnak. Ezeket többnyire csak az ipolytarnóci parkban láthatják a vendégek. A vezető elmondásából meg­tudtuk, hogy maga a terület Eu­rópa Diplomás és nemzetközi hírnévvel rendelkezik. Magyar- ország földtani örökségének a gyöngyszeme Ipolytarnóc, ame­lyet gyakran Ősvilági Pompeji- nek is neveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents