Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-29 / 201. szám

2008. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK SPORTTUKOR 11 Quasimodo - új helyen, újdonságokkal A vásártéri pincétől a tágas modern konditeremig Nagy utat tett meg a salgótarjáni Quasimodo Testépítő Egyesület, mely még az 1986-ban összeverődött baráti társaságból vált 1992-ben bejegyzett sportegyesületté, és a kezdetben csak kedvtelésből, valamint alakformá­lás céljából gyúró „izompacsirták” legszorgalmasabbjai az évek folyamán országos bajnoki címekig, sőt Euró- pa-bajnoki titulusig (Radics Bertalan) jutottak testépí­tésben vagy erőemelésben. Közben persze a kisebb pincéből egy nagyobb és már megfelelően berendezett alagsorba költöztek, taglétszámuk megsokszorozódott, a napokban pedig még tovább léptek. Tágas, levegős, világos és kellemes környezetbe költöztek, s még mo­dernebb, minden igényt kielégítő felszereltséggel, „gép­parkkal” állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az új főhadiszálláshoz persze új programok és szolgáltatások is tartoznak, a megújulás tiszte­letére például ellátogatott a „Quasiba” Vörös Zoltán, többszö­rös magyar és IFBB Európa-baj- nok profi testépítő, aki 3 évet az Egyesült Államokban is eltöltött a „szakmában” és ott is szép si­kereket ért el. lelenleg is készül a Pro Elit Tour magyarországi versenyére és egyéb rangos be­mutatókra, így a salgótarjáni izomemberek legjobb formájá­ban láthatták, hallhatták őt. Merthogy hazánk egyik legis­mertebb versenyzője amellett, hogy táplálkozási és felkészülé­si tanácsokat adott, szemináriu­mot tartott, gyakorlatokat muta­tott be, és persze pózolt is egy röpke közös edzés keretében, s persze nem maradhatott el a kö­zös fotózás sem. így nem csoda, hogy rengetegen voltak kíván­csiak egy ilyen neves személyi­ségre: nemcsak Salgótarjánból és közvetlen körzetéből, hanem még Szécsényből is érkeztek ér­deklődők. Mint Kirschner Krisz­tián, a klub egyik vezetője la­punknak elmondta, elképzelése­ik szerint nem egyedi és egyet­len esetről van szó, hisz az új testépítő szalon megnyitása új terveket is generált, főképp, ha programjaik közérdeklődésre számot tartóknak bizonyulnak és népszerűek lesznek. Követke­ző alkalomra szeptember vége felé ugyancsak nagy egyénisé­get sikerült Tarjánba invitálni, Barna Róbert személyében ugyancsak magyar bajnoki cí­mekkel és világbajnoki „pont­szerző helyekkel” rendelkező neves versenyzőt ismerhetnek meg közvetlen közelről a kör­nyék erős emberei. ■ (sts) SPORTTURMIX Megérdemlik A kormány támogatta Gyenesei István sportért is fele­lős önkormányzati miniszter ja­vaslatát, miszerint fejenként húszmillió forinttal, az egyéni győzteseknek járó összeggel dí­jazza a Pekingben olimpiai baj­nokságot nyert vízilabdacsapat és szövetségi kapitánya, Ke­mény Dénes teljesítményét, to­vábbá a bronzérmes Kozmann György, Kiss Tamás kenu páros is a győzteseknek járó jutalmat kapja. A jutalom növelését - ami eredetileg 12 millió forint volt já­tékosonként - az indokolta, hogy sorozatban harmadszor nyert olimpiát Kemény Dénes együttese. A Kozmann György, Kiss Tamás bronzérmes kenu párosnak szintén megemelték a pénzjutalmát, ők a kettesben in­duló aranyérmesek prémiumát, a fejenkénti 16 millió forintot kapják meg. Ezt a kormánydön­tést az támasztja alá, hogy az utolsó pillanatban kellett párost alkotniuk Kolonics György ha­lála miatt. Maradt még benne Glen Mills, a Pekingben három olimpiai aranyérmet gyűjtő jama­icai atléta, Usain Bolt edzője sze­rint a sprinter 9.52 másodperc alatt is le tudta volna futni a száz­méteres távot, ha a célba érkezés előtt nem saját maga ünneplésé­vel van elfoglalva. Két éven belül futhatja a legjobb időt, amit tud, és biztos vagyok benne, hogy meg fogja még dönteni a saját re­kordját - mondta a tréner. Hárman - ugyanarról - másképp Olimpia utáni „zöngék”, azaz folyik a bűnbakkeresés Bánki Erik Nincs kudarc, csak kijózanító valóság Gyenesei István, sportért fele­lős önkormányzati miniszter szerint nem vallott kudarcot a magyar olimpiai csapat Peking­ben, és az eredményeket kijóza­nító valóságnak nevezte. A tárca vezetője megérti ugyan a csaló­dott, elkeseredett hangokat, de úgy látja, a többség értékeli a kí­nai fővárosban megszerzett há­rom arany-, öt ezüst-, és két bronzérmet. A tanulságok meg­állapításánál figyelembe kell venni, hogy felgyorsult a világ Gyenesei István sportjának átrendeződése, mar­káns erőközpontok jöttek létre, és az eredményekben minden eddiginél nagyobb szerepet ját­szik az adott országok gazdasá­gi potenciálja, s a népesség nagysága. Gyenesei hangsúlyoz­ta, a tapasztalatokat le kell von­nia mindenkinek, és az ezt köve­tő egyeztetések, illetve szigorú­an szakmai alapú viták után le­het meghatározni, milyen lépé­sekre lesz szükség annak érde­kében, hogy már a 2012-es lon­doni olimpián eredményesebb legyen a magyar csapat. Ugyan­akkor úgy látja, hogy az ötpárti konszenzussal elfogadott Nem­zeti Sportstratégiát kell a jövő­ben is az alapnak tekinteni, amin elképzelhetőek módosítá­sok, de új törvényekre nem lesz szükség. Az ugyanakkor ismét bebizonyosodott, hogy a magyar nemzetnek különösképpen szüksége van a sportsikerekre, ezért is fontos, hogy ezen a terü­leten ne legyen széthúzás, mert „nincs bal-, vagy jobboldali győ­zelem, mint ahogyan bal-, vagy jobboldali vereség sem a sport­ban. A politikai bűnbakkeresés éppen emiatt is megbocsáthatat­lan szerinte. Az idei költségve­tésből 3 milliárd forintot fordí­tottak az olimpiai felkészülésre, ami lényegesen több a korábbi­aknál, 2004-ben például mai re­álértéken számolva 2,3 milliárd- nak felelt meg ugyanez- hang­súlyozta a miniszter, elismerve azonban, hogy ez sem elég. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy például vívásban az idei Európa- bajnokságon és a tavalyi világ- bajnokságon is sok aranyérmet, illetve dobogós helyezéseket ér­tek el a versenyzők az olimpiával megegyező erősségű mezőny­ben, ami szintén azt jelzi, hogy nem a pénzhiánnyal volt problé­ma. Mindezek ellenére a pana­szok miatt a miniszter már az olimpia alatt elrendelt a minisz­tériumban egy belső vizsgálatot az ütemezések ügyében. A jövő­re vonatozóan több fontos terüle­tet emelt ki a tárcavezető. Ilyen az utánpótlás, a sportegészség­ügy, a dopping és a sportdiplo­mácia kérdése is. Kívánatosnak tartana egy nemzedékváltást, il­letve szemléletváltást a sport­ban. A sportegészségügy terén a Sportkórház jövőjének megala­pozását és biztosítását, illetve a sportorvosi hálózat feltételeinek javítását tekinti feladatnak. A doppingellenőrzések rendszerét jónak és eredményesnek nevez­te, ám mindenképpen finomí- tandónak tartja, A sportdiplomá­cia terén nagy hiányosságokról beszélt, melyek Pekingben is éreztették kedvezőtlen hatásu­kat. „A nagyvilág látta, hogy ki­élezett helyzetekben rendre elle­nünk ítéltek az ítészek, befolyá­solva ezzel éremesélyünket” - mondta. A magyar sportdiplo­mácia képzés- és támogatás­rendszerének megteremtése is kidolgozásra vár. Mi mennyi? (trükkök a számokkal) A Fidesz elégtelennek tartja, amit a kormány 2004 óta tett a magyar sportért, ezért az ellen­zéki párt törvényben biztosíta­ná a következő olimpiára való felkészülés feltételeit. Erről Bán­ki Erik, az Országgyűlés sport-és turisztikai bizottságának fideszes elnöke beszélt. Az ellen­zéki politikus szerint a magyar kormány eddigi teljesítménye gyakorlatilag elégtelen, ezért nem a sportolók eredményeinek értékelését kell negatívan szem­lélni. Bánki felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc megszüntette a sportminisztériumot, majd a Nemzeti Sporthivatalt is, így a sport irányítását egy szakállam­titkár vette át. Eközben - jegyez­te meg - a sport állami költség- vetése a 2002-es 28 milliárdról, 2008-ra 14 milliárd forintra apadt. A fideszes képviselő sze­rint lehet trükközni a számok­kal és azt mondani, hogy a kor­mány soha nem látott pénzt for­dított az olimpiai felkészülésre, de ez nem igaz, mert a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sze­rint 1,8 milliárd forint jutott a felkészülésre, amihez a szövet­ségek „vészkiáltásai” után még 300 milliót adott a kormány, de - fejtette ki - reálértéken így is csak a négy évvel ezelőtti forrá­sok szintjét érték el. A finanszí­rozásnak 2,5-3 milliárd forint kö­zött kellett volna mozognia - je­lentette ki a bizottsági elnök. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szűkös forrásokkal volt probléma, hanem azzal is, nem érkeztek meg időben a pén­zek, ami szerinte a kormány ab­szolút sportellenes magatartását mutatja. A bizottsági elnök ezért kiszámíthatóságot, megbízható­ságot és átláthatóságot szorgal­mazott a sportfinanszírozás te­rületén és azt is javasolta, hogy állítsák vissza a MOB jogát an­nak eldöntésére, mire költsék a támogatást, mert ezt ma a kormány dönti el, a MOB csak to­vábbítja a pénzeket. Bán­ki Erik megerősítette, hogy a Fidesz a sportve­zetőkkel konzultálva olimpiai törvényjavasla­tot készít elő, amelyben négy évre rögzítenék a felkészülés sportszak­mai, finanszírozási és infrast­rukturális feltételeit, rendeznék a sportegészségügyi hátteret. - A recept adott, döntést kell hoz­ni, hogy sportbarát vagy sportel­lenes legyen a magyar kormány- fogalmazott. Csak a paralimpia miatt bukjuk a rendezést? Elbert Gábornak hiányérzete van a magyar sportolók pekin­gi olimpiai szereplése kapcsán. Az Önkormányzati Minisztéri­um szeptemberben leköszönő sport-szakállamtitkára is érté­kelte a játékokat. A sportvezető elmondta, 16 versenyszámban érzett aranyesélyt, de az általa esélyesnek tartott versenyzők közül csak Vajda Attila győzött.- Duplán meghajolok és meg­emelem a kalapom a vízilabdá­zók előtt, akik rendkívül profin viselkedtek és a döntőben két­séget sem hagytak afelől, hogy csak ők nyerhetnek - jegyezte meg annak kapcsán, hogy Ke­mény Dénes szövetségi kapitány azt nyilatkozta, pluszerőt adott nekik, hogy Elbert nem tartotta őket esélyesnek a győzelemre. Az olimpiai felkészülés állami finanszírozásáról kijelentette: nincs az a pénz, amit a magyar sportban ne lehetne intelligen­sen elkölteni, ugyanakkor hoz­zátette, hogy a szövetségek több pénzt is kaptak, mint amennyit kellett volna. Nyolc sportági szervezet is jelezte, nem tud el­számolni, mert még nem költöt­ték el az összeget. Elbert egyút­tal elismerte, hogy a magyar olimpikonok a Gerevich- ösztöndíj egy részét késve, elő­ször áprilisban kapták kézhez. Egy esetleges budapesti olim­pia megrendezéséről úgy véle­kedett: nem tudja elképzelni, hogy a magyar főváros paralimpiát rendezzen, márpe­dig a kettőre csak együtt lehet pályázni. A dopping kapcsán el­mondta: Schmitt Pál MOB- elnök az athéni nyolc arany, és öt doppingeset után azt mond­ta: inkább jöttünk volna haza három arannyal tisztán. Most éppen három aranyat szerez­tünk és a MOB irányítói a töb­bit hiányolják. Elbert Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents