Nógrád Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-16 / 191. szám

2008. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE „Kánikula”-akció - eredmények félidőben A forróságban megkülönböztetett figyelmet kellene, hogy kapjon a pihenőidő HÍRSÁV Két püspök is eljött Hont Nagyboldogasszony ünnepét tartotta a község a tegnapi napon. A jeles ese­mény alkalmából püspöki találkozót szervezett az ön- kormányzat. Zarándoklat után pedig szentmisén ve­hettek részt a hívek a csitári kápolnában, amelyet a váci és a pozsonyi egyházme­gyék vezetői celebráltak. A programra szlovák vendé­gek is érkeztek. Fesztiváli előkészületek Szilaspogony. Húsz helyet már lefoglaltak a versenysze­rű főzésre vállalkozó csopor­tok a szeptember elején ren­dezendő Kőleves fesztiválra, amelynek-szervezői csak­nem kétszer ennyit csapat indítását tervezik. A rendez­vény ezúttal is alkalmat te­remt majd a településről el­származottak találkozására. Rendkívüli testületi ülés Pásztó. A város képviselői rendkívüli testületi ülésre gyűltek össze augusztus 14- én 14 órakor a városháza II. emeleti üléstermében, ahol döntöttek a pályázati támo­gatással megvalósítandó fel­adatok közbeszerzési eljárá­sainak indításáról, valamint őrző-védő szolgálat megbí­zásáról. (Bővebb információt későbbi lapszámunkban ol­vashatnak.) Éjszakai túra Salgótarján. A Petőfi Termé­szetjáró Egyesület augusz­tus 19-én éjszakai túrát szervez. A kirándulók ked­den a 19.20 órakor induló 11/B helyi járatú busszal kelnek útra, s bejárják a Somoskő, Medvespuszta, Medves-fennsík, Salgóbánya útvonalat. Nógrád megye. A „Csillagszóró” - hadművelet, valamint a „Kike- let”-akciót követően a területi munkaügyi felügyelőségek nyolc társhatósággal karöltve június 30-tól ezúttal „Kánikula” fedőnevű akció keretében vé­geztek ellenőrzéseket. Ez alka­lommal is arra törekedtek, hogy vizsgálódásaikkal elősegítsék, ösztönözzék a munkáltatóknál a jogszabályi feltételeknek meg­felelő foglalkoztatást, a bizton­ságos munkavégzés megszerve­zését és érvényesítését. A munkaügyi felügyelők az eddigi ellenőrzések tapasztala­taira alapozva az elkövetkező he­tekben is az illegális, hétközna­pi szóhasználattal a feketemun­ka feltárásán fáradoznak. Meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak azonban továbbra is a mun­káltatók nyilvántartásainak sza­bályszerű vezetésére, a munka- és pihenőidő rendjének vizsgá­latára, a rendkívüli munkavég­zés elrendelésére, valamint a megfelelő összegű bérek kifize­tésére vonatkozó előírások be­tartására. Az ellenőrzések célpontjai el­sősorban azok az ágazatok - az építőipar, a mezőgazdaság, a faki­termelés, a kereskedelem, a ven­déglátás, valamint a színesfém­telepek - ahol a tapasztalatok szerint sűrűbben fordulnak elő szabálytalanságok, illetve azok a helyszínek, mint a különböző fesztiválok, rendezvények, stran­dok, fürdők, ahol a foglalkoztatás szezonális jellege miatt szintén gyakoribbak a jogsértések. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Észak-magyarországi Munka­ügyi Felügyelősége salgótarjáni irodájának vezetője, Fekete Gyu­la a félidei értékelés kapcsán ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy az akció kezdete óta eltelt egy hónap alatt a Nógrád megyében 92 munkáltatónál tartott, 355 főt érintő ellenőrzés során 69 egy­ségnél tártak fel valamilyen sza­bálytalanságot- A munkáltatóknál szabályta­lanul foglalkoztatott 243 munka- vállaló közül 204 fő munkaszer­ződés nélkül, vagy a bejelentés elmulasztásával dolgozott, továb­bi 10 munkavállaló pedig szín­lelt szerződéssel, úgynevezett megbízásos jogviszony kereté­ben végezte a munkát - fejtette ki Fekete Gyula, hozzátéve: - Az előforduló jogsértések közül to­vábbra is számottevő volt a jelen­léti ívek vezetésének hiánya, il­letve a nem valós adatokat tartal­mazó munkaidő-nyilvántartás, mint szabálytalanság. Mint mondta, sajnálatos, hogy a felügyelők az ellenőrzés során két 15 év alatti fiatalkorú foglal­koztatásával is találkoztak, ter­mészetesen jogkörükből adódó­an a gyermek munkavállalókat a munkavégzéstől azonnal eltil­tották és a szabálytalankodó munkáltatóval szemben eljárást kezdeményeztek.- Az akció ellenőrzés kapcsán az mindenképpen örvendetes, hogy a vizsgálatba bevont mun­káltatók negyedénél a munka­ügyi felügyelők szabálytalansá­got nem találtak - zárta szavait Fekete Gyula. A szeretet zászlaja Hófehér selyem, s az elkötele­ződés jeleként nevek sorakoznak rajta. Ügyet szolgál A kézzel nem fogható legnemesebbet A szere- tétét. Lobogót formáz ez a se­lyem... A hollókői várkápolná­ban pénteken, Nagyboldog­asszony ünnepén ruházták fel a nem mindennapi szereppel le gyen a szeretet lobogója, hirdes­se a legnagyobb összetartó erőt A várbeli, történelmi hagyomány- őrzők, Szent László Vitézei gon­dolták úgy, hogy fontos lenne ef­fajta jelet hagyni, felmutatni az iránta elkötelezettek sorait, táibo- rát Hiszen - mint arra Urus At­tila plébános beszédében utalt - annyiféle a zászló, melynek fejet hajtunk... A hollókői lobogó fehérsége több mint a tiszta lélek jelképe, üzenet: minden nemzet történel­mi ereklyéje felett állhat. Átemel mindenféle korláton és különbsé­gen, az emberi élethez a legfőbb, s talán épp' a legtöbbször mellő­zött recepttel szolgálva... A vitézek egy szép ünnepet vá­lasztottak a nem mindennapi szimbólum avatására. Áldás és ima is hírül adta a létét ott, a megszentelt helyen, a jelenlévők pedig - elsőként a falu polgár- mestere - nevüket sorra felírták a selyemre. Ha mindezt egy képzeletbeli, távoli hegycsúcsról néznénk, mit is látnánk? Van egy hegyekdom- bok által dajkált kicsit falu, fölé magasodó középkori erődítmény- nyeL Benne lelki menedékkel, a kápolnával, ahol egy évig várja „híveit” a szeretet-zászló. Szerényen, csendben. Pedig az, amit hirdet, a világ legértékesebb örökségét teremtheti meg. Megnyitotta kapuit a fülek! vár kiállítótornya (Folytatás az 1. oldalról) A vezető elmondása szerint a múzeum ki­egészíti a kiállítást a Szlovák Nemzeti Mú­zeumtól kölcsönzött darabokkal is, amelye­ket a második világháború során tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. A kö­zépkori magyar királyokat és szenteket áb­rázoló kályhacsempék, a vár eredeti kul­csai és a 39 évig tartó török hódoltságból származó tárgyak egyaránt várják az ér­deklődőket. A környék legjelentősebb ré­gészeti lelőhelyeinek bemutatóhelyiségül a torony alsó szintje szolgál. A vár makett­je mellett, a kiállított tárgyak között talál­hatók az erődítmény feltárása során nap­fényre került közép- és kora újkori régésze­ti leletek is.- A több mint háromezer éves várgedei bronzkincs néhány darabját, valamint a ragyolci bronzkori temető kerámiatárgyainak egy részét egyaránt a losonci Nógrádi Múze­um és Galéria kölcsönözte a füleki kiállítás­ra. A Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek szintén hatalmas történelmi és esztétikai értékkel bírnak - vé­lelmezte az igazgató.- Örömmel veszem tudomásul, hogy az el­ső szakasz lezárult és egy komoly alapot tud­hatunk magunk mögött, amire a későbbiekben építeni lehet Visszatértünk és megvalósítottuk azt az ötletet, amit elődeink hetven évvel ezelőtt megálmodtak - mondta Agócs Attila. Az ünnepélyes megnyitó után Buda Ádám és Cserg&Herczeg László „Néktök emlé- közöm...” címmel régi zenei koncertet tartott a szép számmal érkező vendégek számára. A 2008-as idegenforgalmi idényben négy hó­nap alatt több mint kilencezer látogató volt kí­váncsi a vár romjaira. Az intézmény vezeté­se az állandó kiállítás megnyitása után a lá­togatottság jelentős emelkedésére számít. A tárlat naponta áll a vendégek rendelkezésére, minden nap 10 órától 18 óráig várja az érdek­lődőket, a meghosszabbított idény pedig elő­reláthatólag november 15-ig tart. „Elég, ha nekem virágzói”? (Folytatás az 1. oldalról.) Számba vette a Balázs-kultusz megalapozásának és kibontakoz­tatásának tényeit. Említette sírjá­nak felújítását, verseinek kiadá­sát, az életmű-kiállítást, ajóla ké­szült film bemutatását és nem utolsósorban Szabó Tamás Balázs János Pécskő utcai szobrának 2006-ban történt felavatását. Fel­idézte életútját, méltatta művésze­tének főbb jellemzőit - A nyomor- ■ ból, a mélységből is születhet szép­ség, magas szintű erkölcsi érték - mondta és azt hangsúlyozta, hogy Balázs János hagyatéka szerves része Salgótarján művelődéstörté­netének, a nemzeti és európai kul­túrának is. Fenyvesi Gábor annak aTeményének adott hangot, hogy Balázs János képei egykoron ál­landó kiállítás keretében lesznek megtekinthetők Salgótarjánban. A beszédet követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nóg­rád Megyei Önkormányzat, a sal­gótarjáni önkormányzat és a Nóg­rádi Történeti Múzeum képvise­lői helyezték el koszorúikat, virá­gaikat Balázs János szobránál. Az ünnepség Andrássy Ferenc tekerő­lant-játékával ért véget A program a múzeum épületé­ben a kortárs roma festőművésze­tet bemutató, „Az emlékezés szí­nes álmai” című kiállítás megnyi­tásával folytatódott. A Oktatási és Kulturális Minisztérium fővéd­nökségével megtartott tárlat elő­ször 2007 augusztusában a pe­kingi magyar napokon szerepelt és aratott nagy sikert, majd de­cemberben Budapesten, a Ma­gyar Nemzeti Galériában is láthat­ta a közönség. Ennek egy szűkí­tett változata - mintegy tucatnyi művész hatvan-hetven alkotása - került most Salgótarjánba egy vándorkiállítás első állomása­ként. Balázs János képei önállóan a földszinti terembe kerültek, az emeleti nagyteremben kiállított alkotások között az erdőtarcsai Bada Márta, salgótarjáni néhai Oláh Jolán és Balogh Balázs And­rás művei is ott találhatók. A meg­nyitóünnepségen megjelenteket dr. Kovács Anna múzeumigazga­tó köszöntötte, majd Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke üdvözölte. Megköszönte a lehetőséget, hogy Salgótarjánból indulhat magyar- országi „vándorútra” a kiállítás, amely találó címet kapott. Hang­súlyozta, hogy a paletta, a vászon, az ecset nem tesz különbséget az emberek között, az igazi tehetség­nek engedelmeskedik. Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a roma művészetet értékei szerint, előítéletek nélkül ítélje meg a közönség. Annál is inkább, mert például az Oláh Jolán által festett világ egyúttal a mi világunk is. A kiállítást Kállai Katalin, az esélyegyenlőségi főigazgatóság ro­ma és nemzetiségi kulturális osz­tály vezetője nyitotta meg. Kifejez­te örömét, hogy a tárlat országos kőrútján elsőként Salgótarjánban, Balázs János lakóhelyén talált ott­honra. A ő képei önmagukért be­szélnek, hitelesen jelenítik meg a cigányság emlékeit, álmait. Az osztályvezető együttes munkára kérte a jelenlévőket annak érdeké­ben, hogy a roma művészet még inkább beépülhessen a nemzeti kulturális értékek sorába és segít­sen a cigányság társadalmi integ­rációjában. Az ünnepségen közre- m űködött Balázs Barnabás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, aki hegedűn négy té­telt adott elő Bartók Béla „Román népi táncok” című művéből. Zon­gorán kísért Szabó Istvánná. Ba­lázs János verseiből CsemerÁgnes és Lingurár Balázs, a bátonytere- nyei Váci Mihály Gimnázium di­ákja adott elő részleteket A kortárs roma művészek kiál­lítása - melynek bemutatására a későbbiekben visszatérünk - ok­tóber 31-ig látható a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban.- csébé ­ZÁSZLÓT AVATTAK Hollókő. Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából, Szent László Vitézeinek kezdeményezésére pén­teken a szeretet zászlaját helyezték el a vár kápolnájában. A fehér selyemből készült jelképet Urus Attila plébános megáldotta, az ünnepség résztvevői pedig - mintegy negyvenen - felírták rá a ne­vüket annak jeléül, hogy egyetértenek a szeretet hirdetésének gondolatával.

Next

/
Thumbnails
Contents