Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
2008-07-30 / 176. szám
2008. JÚLIUS 30., SZERDA 5 FÓKUSZ vashulladék Tizenhatezer embernek kellett elhagynia tegnap az otthonát egy második világháborús, hétfőn délután felfedezett bomba miatt. A szokatlanul nagy, kéttonnás szerkezetet szokatlan mentőakció keretében, este hat előtt szállították el a helyszínről. KÁOSZ EGY ÜRES BOMBA MIATT Kéttonnás óriásbombát találtak Budapest IX. kerületében, emiatt a városrészben lakók egyharma- dát ki kellett telepíteni. Ambrus Vilmos-Boda Veronika 9 óra Bontási terület Budapest IX. kerületének egyik leggyorsabban változó részén, nem messze a Nemzeti Színháztól és a Művészetek Palotájától. Az egykori ferencvárosi malom épületének területén félig lebontott épületek, fa- és vasgerendák, kőhalmok, romok. Közöttük egy második világháborús bomba a betonba fúródva. A környező utcákat a rendőrség lezárja, fotósok és újságírók gyülekeznek a „Police” feliratú kordon előtt. ío óra A helyszínre érkezik Szekeres Imre. Katonák kíséretében a romok közé megy, megnézi a robbanószerkezetet. „A bomba rendkívüli méretű, függőlegesen egy része a betonba fúródva áll” - mondja a honvédelmi miniszter. Közli: ki kell üríteni a környéket, csak utána lehet hatástalanítani a bombát. Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármester hozzáteszi, a kerület lakóinak csaknem egy- harmadát ki kell telepíteni, ez 16 ezer embert érint, legalábbis ennyi bejelentett lakos van a kiürítendő, egy kilométer sugarú körzetben. 11 óra Néhány utcával arrébb, a tűzoltóság egyik bázisán Draskovics Tibor rendészeti miniszter tájékoztatja a sajtót. „A rendészeti szervek megfelelő szakértelemmel végzik a kiürítést, nincs életveszélyben senki” - mondja. Mentők, rohamkocsik állnak készenlétben, a parkolóban sátrat állítanak fel a betegeknek. A járó- képteleneket több budapesti kórház fogadja. 11 óra 30 perc Csendes a környék. Mintha csak egy eseménytelen nyári délelőtt lenne. A házak előtt és az utcasarkokon azonban rendőrök állnak. 12 óra A Telepy utcai iskola az egyik, ahol a lakásukat elhagyni kényszerülőket ideiglenesen elTanácstalan idős emberek egy ferencvárosi általános iskolában. Több mint száz embert mentővel szállítottak az ideiglenes menhelyekre. ló ezer embert telepítettek ki. 20 kilós csomagot vihettek magukkal a lakók. 3 iskolában helyezték el a kitelepítet- teket. Összesen háromszáz ággyal, hétszáz ember elhelyezését biztosították. 300 adag étellel, 1200 szendviccsel és 2400 liter ásványvízzel várták a lakókat. Félezer ember gyűlt össze egy környékbeli parkban. 800 rendőr dolgozott a helyszínen. 75CFen, köztük mentősök, a polgári védelem és a katasztrófavédelem munkatársai vettek részt a kiürítésben. 16 óra 45 perc Befejeződik a lakók kitelepítése. A kiürített terület akkora, hogy a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá tartozó összes létesítmény háromszor elférne rajta, és még maradna egy jókora rész. 17 óra Az emberek a kezdeti riadalom után egyre nyugodtab- bak. Többen viccelődnek a kialakult helyzeten. helyezik. Az iskola éppen a lezárt terület határán van, gyalogosan, mentővel, de rendőrségi kisbusszal is érkeznek ide környékbeliek. Az utcán egy középkorú házaspár takaróval, szatyrokkal. „Ételt viszünk magunkkal, nem tudjuk, meddig kell ott lennünk” - mondja az asszony. Férje nem érti, hogyan használhattak „vegyi bombákat” a második világháborúban. Felvilágosítják: ez nem vegyi, hanem romboló bomba. 12 óra 30 perc „Vajtáció” felirat olvasható az iskola egyik termében a táblán. A padokban idős emberek ülnek csendben, csüggedten. A padokon ásványvizesüvegek. Az érkezőknek felírják az adatait, majd termekbe vagy az udvarra irányítják őket. A tornateremben ágyakat állítottak fel, sok idős ember ezeken fekszik. Hatalmas kórteremre emlékeztet a látvány: öreg nénik csendben, tanácstalanul ülnek az ágy szélén. Néhányan a mosdóba próbálnak kibotorkálni, őket fiatal vöröskeresztes önkéntesek segítik. Egy pszichológus elmondja, az iskolába jobbára időseket hoznak, sokukat meg kell nyugtatni, el kell magyarázA bontási területen talált bomba környékét senki sem közelíthette meg Főként gyerekek és idősek találtak menedéket három kerületi iskolában ni nekik, mi történik. „Türelmesek, együttműködőek” - mondja a szakember. 13 óra A Duna felé már senkit sem engednek a rendőrök. Az Üllői úton, a belváros irányába hatalmas a torlódás. A Tűzoltó utca sarkán egy pékség előtt kutyáját sétáltató félmeztelen férfi tűnik fel. „Alkohol van?” - kiáltja be az üzletbe. Amikor meglátja a sörösdobozokkal teli hűtőt, ledobja a pórázt, és imbolyogva bemegy az üzletbe. Alkohol van. 14 óra A másik kitelepítetteket fogadó iskola a Bakáts téri. Az iskola irányítási központ: itt van az alpolgármester, mentősök, katasztrófavédelmisek, orvosok, rendőrök. És rengeteg újságíró meg forgatócsoport. Az iskolában lévőknek meleg ételt adnak. 15 óra „A kiürített terület egy részén kikapcsolják az áramot, nem lesz gáz és víz. Nemsokára leállnak a BKV járművei is” - mondja az alpolgármester. 16 óra Óriási a dugó a Ferenc körúton. A forgalom nem is lépésben halad, hanem szabályszerűen áll. 17 óra 20 perc Megkezdődik a föld és a kő kitermelése a bomba körül. 18 óra ío perc Elterjed: hatástalanították a bombát. A rendőrök, a mentők és a katasztrófavédelem megkezdték a levonulást a helyszínről. A Vágóhíd utcából intézkednek a visszatelepítés megkezdéséről. 18 óra 45 perc Bánsághi Tamás bejelenti: elhárult a veszély. 18 óra 55 perc Hajdú Gábor közli: a feltárt szerkezet SB- 1000 típusú, német repülőbomba volt. És hatástalan. „A bomba üres volt, a háború után valószínűleg hatástalanították” - mondja. A szerkezetet a tűzszerészek sződligeti gyűjtőjébe viszik, ahol vashulladékként kezelik. 19 óra 45 perc Egy tucat mozgásképtelen idős vár a mentőre, amely hazaszállítja őket a Bakáts téri iskolából. Aki lábon el tudott menni, már távozott, a BKV különjáratot indított a kerületben a hazaindulók számára. A rendőrök éjszaka még fokozott erőkkel biztosítják a napközben kiürített területet. Háromszáz méteres sugarú körben mindent elpusztíthat a kéttonnás robbanószerkezet az egykori ferencvárosi ma- - lom területén hétfőn délután megtalált bomba egy kéttonnás, német gyártmányú szerkezet. Ezeknek a bombáknak általában több minta fele robbanóanyag, a tömeg maradék része pedig a fémváz. Ha egy ekkora bomba felrobban, több mint háromszáz méteres sugarú körben mindent elpusztít, a repeszek azonban még a robbanástól számított egy kilométeres körzetben is képesek halálos sérülést okozni. Ekkora világháborús robbanószerkezetet az elmúlt évtizedben nem találtak Magyarországon. A tűzszerészek a bombának vizsgálják meg aztán valami- először a farok- és orrgyújtóját lyen szerkezetet keresnek az árHétfőn délután egy épület bontásakor fedezték fel a kéttonnás bombát talmatlanításához, kézzel ugyanis ezeket a gyújtókat nem lehet kicsavarni Ezután kisze relik a gyújtószerkezetet, és azt a helyszínen megsemmisítik. A bombát elszállítják, és biztonságos helyen robbantják fel. hajdú Gábor, a tűzszerész zászlóalj parancsnoka szerint az utóbbi néhány hónapban azért találnak ennyi a világháborúból visszamaradt légibombát, mert megkezdődtek azon területek átépítései, amelyek a háborúban stratégiai objektumok, vagy éppen nagyobb gyárak, üzemek, vagyis potenciális légi célpontok voltak. A világháborús bombák tizede a föld alatt Budapesten kívül Szolnok, Debrecen, Nagyvárad és Kolozsvár voltak a célpontjai a második világháború bombázásainak - tudtuk meg Fodor Kálmántól. A Hadtörténeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta: 1944 nyarán az angolszász szövetséges csapatok szőnyegbombázásainak célpontjai a főbb közlekedési csomópontok, vasúti és közúti hidak, repülőterek voltak. „Cél a német hadsereg szövetségeseinek gyengítése volt, ezért az angol csapatok a Kárpát-medencei kőolaj-finomítókat, közigazgatási épületeket és a legtöbb nagyvárost is bombázták” - tette hozzá. A szőnyegbombázások a Dunántúlt és az Alföldet érintették a leginkább. 1944. JÚLIUS 2-ÁN 600 B-24-es és B-17-es bombázó gép indult meg a Kárpát-medence felé, amelyek a nyár folyamán összesen 18 hullámban több mint tízezer tonna bombát terítettek szét. A bombák közül azonban nem mind robbant fel: mindössze 85-90 százalékuk érte el valódi célját „Az akkori technikafejletlensége miatt a maradék nem robbant fel. Ez még így is hatalmas mennyiség” - mondta Fodor Kálmán. A robbanószerkezetek évtizedekkel később is élesíthetők.
