Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-01 / 151. szám

4 2008. JÚLIUS 1, KEDD NÓGRÁD MEGYE Gyermeket gázolt Karancskeszi. Súlyos sérülése­ket szenvedett az a 12 éves kis­lány, akit még az elmúlt szom­baton, az esti órákban gázoltak el Karancskesziben. Egy 20 esztendős férfi személygépko­csival haladt a Széchenyi úton a faluközpont irányába, amikor egy útkereszteződéshez érve el­ütötte az arra sétáló gyermeket. Nem nyújtott segítséget Salgótarján. Egy autós a Füleki úti kereszteződésben a cent­rum felé kívánt kanyarodni az elmúlt szombaton, a késő esti órákban, amikor összeütközött egy 28 éves férfival, aki a köz­pont felől érkezett kerékpárjá­val. A sofőr ezután a tőle elvár­ható segítségnyújtás megtétele nélkül hagyta el a helyszínt személygépkocsijával, ám a rendőrök az adatgyűjtés során beszerzett információk alapján rövid időn belül felderítették ki­létét. A rendőrség segítségnyúj­tás elmulasztása miatt folytat büntetőeljárást. A kerékpáros a baleset következtében könnyű sérüléseket szenvedett. Súlyosan sérült a biciklis fiú MátraszŐlŐS. A település belte­rületén az úttesten kerékpáro­zott egy kilencéves kisfiú júni­us 22-én, amikor a község köz­pontja felől a Csillag út felé ka­nyarodott, összeütközött egy Pásztó felől érkező személygép­kocsival, amit egy 30 éves nő vezetett. A baleset következté­ben a biciklis gyermek súlyos sérülést szenvedett. A Nógrád Megyei Baleset-megelőzési Bi­zottság arra kéri a közúti közle­kedésben résztvevőket, hogy gyalogosan és kerékpárral köz­lekedve is tartsák be a szabá­lyokat. Ne feledjék, hogy bicik­liző gyerekekre fokozottabban lehet számítani a vakáció ideje alatt. Leállított tehervonatok A Nemzeti Közlekedési Hatoság vasúti ellenőrei júni­us 13-án hajnalban az ipolytarnóci határállomáson két tehervonatot tartóztattak fel. Véleményük szerint a mozdonyvezetők nem rendelkeztek magyarországi vezetői engedéllyel, a vonatoknak nincs a magyar pá­lyaszakasz használatára jogosító menetvonal-engedé­lyük, a vasúttársaságoknak pedig nincs magyarorszá­gi működési engedélyük és biztonsági tanúsítványuk. A szlovák mozdonyvezetők valóban nem tettek ma­gyar hatóság előtt mozdonyvezetői vizsgát, csupán egy határforgalmi szabályzatból vizsgáztak - Szlová­kiában. Ami a vonalismeretet illeti: erről a magyar mozdohyvezetők ugyan hordanak maguknál igazolást, de a szlovákoknak ez nem feltétlenül kötelező. Szabó Andrea Ipolytarnóc. 2007. január f-jétől jött létre a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt mű­ködő egységes, országos hatás­körrel rendelkező - a Magyar Vasúti Hivatal helyébe is lépő - közigazgatási szerv, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely az ellenőrzést végezte. A pályasza­kasz történetéről tudni kell: öt- venhét évig közlekedhettek a szlovák vonatok az adott szaka­szon. Az NKH ellenőrei - közle­ményük szerint - a hatályos magyar jogszabályok szerint jártak el, s a hazai joganyag összhangban van az EU-s sza­bályokkal is. A MÁV szóvivője ugyanakkor kifejtette, hogy az adott szakasz Szlovákiával kö­zös használatban van, a magyar és a szlovák vasúti társaságok ugyanolyan jogosultsággal köz- - lekedtethetik itt vonataikat. A nagykürtösi vasútvonal tör­ténete egy 1951-es egyezményig nyúlik vissza. A kishalmi Dolina szénbánya szállítási feladatait - költségtakarékossági okokból - a csehszlovák kormány a Losonc - Szécsény - Balassagyarmat vasútvonalból magyar területen (Nógrádszakálnál) kiágazva kí­vánta megoldani. A magyar mi­nisztertanács 1951-ben felhatal­mazta a MÁV vezérigazgatóját a Selce - Nógrádszakál Ipolytarnóc - Kalonda vasútvo­nal átmenő forgalmáról kötött magyar-csehszlovák egyez­mény aláírására. Az - azóta többször módosí­tott - egyezmény értelmében a Losoncról Nagykürtösre vezető vasútvonal 13,2 kilométeres ma­gyarországi szakaszát csehszlo­vák szabvány szerint átépítették (ám a jelzők magyar rendszerű­ek maradtak), így nagyobb tö­megű teherkocsik közlekedésére is lehetőség nyílt. A szlovák ál­lam az áthaladásért a pályahasz­nálat arányában megtéríti a pá­lya fenntartásában és üzemelte­tésében rá háruló költségeket, amely évente több tízmillió fo­rint. A kishalmi bánya több mint háromszáz embernek ad mun­kát, ráadásul a kürtösi medencé­ben lévő barnaszénvagyon még néhány évtizedig biztos megél­hetést nyújtana a bányának. A MÁV a szaktárca döntése alapján több mint háromszáz millió forintért helyreállította a 2006-ban viharkárokban meg­sérült pályát, ezzel jelentős mér­tékben javította az áthaladó szlo­vák vonatok közlekedésének fel­tételeit. Az NKH véleménye szerint szlovák társaságoknak - ha to­vábbra is el akarnak jutni Nagykürtösre - a jövőben a ma­gyar jogszabályokat is be kell tartaniuk. Ennek megfelelően be kell jelentkezniük ügyfél­párját ritkítja, hogy illegális tehervonatok érkeznek hazánkba (Képünk illusztráció.) ként a hatóságnál és a VPE-nél (Vasúti - Pályakapacitás Elosz­tó), igazolniuk kell az NKH fe­lé, hogy mozdonyaik megfelel­nek a magyar előírásoknak, vo­natszemélyzetüknek magyar nyelven szakvizsgát kell ten­nie, szerződést kell kötniük a MÁV pályavasúttal a vonal használatára és fizetniük kell a pályahasználat díját. Az NKH megítélése szerint a feltárt hiányosságok közleke­désbiztonsági kockázatot jelen­tenek, ezért a hatóság megindí­totta az eljárását, a vonatokat üzemeltető vasúttársaságok je­lentős bírságra számíthatnak. Az NKH a hasonló esetek meg­előzése érdekében - ígérete sze­rint - tovább fokozza ellenőrzé­seit ezen a területen. Szabó Ti­bor, Ipolytarnóc polgármestere lapunknak elmondta: - Semmi­féle tájékoztatást nem kaptam az ügyről, csak azt jelezték is­merőseim, hogy több vonat köz­lekedik a pályaszakaszon, mint eddig. Olyan információt is kaptunk, miszerint magánvasutak léptek be szlovák oldalon a jól fizető szénszállításba, s valójában a köztük dúló „háború” eredmé­nye volt az ellenőrzés. Megkeresésünkre Kavalecz Imre, a MÁV sajtófőnöke nem nyilatkozott, mondván, az eset a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogkörébe tartozik. Rusai-Firisz Andrea, az NKH kommunikációs és pr-referense a következőket mondta el: - Az eljárás még tart, folyik a vizsgá­lat, egy-két héten belül sajtóköz­leményt adunk ki a vizsgálat eredményéről. Az NKH ellenőrzése óta nem közlekednek a szlovák tehervo­natok. A határ mindkét oldalán élők attól félnek, hogy a helyzet tisztázása sokáig eltart. Azok, akik tavaly a szárnyvonalért ki­álltak, azt is latolgatják, egyálta­lán jogszerű volt-e a mindössze másfél éves szerv vizsgálata, akik mindenféle előzetes felszó­lítás helyett demonstratíve meg­jelentek és leállították a vonato­kat. Sokan furcsállják, hogy ha a magyar hatóság biztos volt a dol­gában, miért tart még hetekig a vizsgálat, és egyáltalán mit vizs­gálnak még. Ez az idő pedig ép­pen elegendő arra, hogy egy tő­keerős szlovák közúti fuvarozó társaság átvegye az eddigi vasúti teherforgalmat. Magyar vasút­barátok emlékeztetnek arra, hogy az Aszód-Losonc vasútvo­nal nagy hirtelen 78.b-re átne­vezett Balassagyarmat- Ipolytarnóc szakasza szerepelt a „piszkos harmincnyolcként” elhíresült „ideiglenes forgalom­szüneteltetésre” - valójában be­zárásra - ítélt vonalak között. A tervezet kidolgozóinak azonban szembesülni kellett azzal, hogy az államközi szerződés értelmé­ben még hosszú évtizedekig biz­tosítani kell a szlovák vonatok áthaladását a magyar vonalsza­kaszon. Mivel a vonalbezárások valójában nem kerültek le a na­pirendről, csupán elnapolták azokat, ezért az NKH péntek haj­nali fellépése úgy is értelmezhe­tő, hogy olyan utasítást hajtot­tak végre, miszerint közben kell járni a szlovák teherforgalom el­lehetetlenítésében, hogy ne le­gyen akadálya majd a vonal be­zárásának. Az NKH hosszú hall­gatása okot adhat az ilyen és eh­hez hasonló találgatásokra is. Gyermekzsivajtól volt hangos a város sportpályája a közelmúltban: a bátonyterenyei kistérség nagycsopor­tos óvodásai a rendőrök előtt adtak számot közleke­désbiztonsági tudásukról a Pindur-pandúr névre ke­resztelt vetélkedőn. A rend őrei ötletes feladatok se­gítségével világítottak rá azokra a fontos közlekedési szabályokra, amelyek tudása elengedhetetlen akkor, ha egy óvodás a közútra lép... Bátonyterenye. A Pindur-pandúr vetélkedő a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság ötlete alap­ján valósult meg még 2005-ben, s mostanra országos program­má nőtte ki magát. Az ott dolgo­zók azzal a céllal hozták létre az oktató-nevelő versenyt, hogy az apróságok már kiskorukban megtanulják az alapvető közle­kedési szabályokat, s a rendet. A rendezvényt Lavajné Dóka Éva, Bátonyterenye polgármes­tere nyitotta meg köszöntő sza­vaival, majd átadta a szerepet a kistérség valamennyi óvodás csoportjának. Mind a tizennégy csapat „sikeres vizsgát tett”, hi­szen a gyermekek bebizonyítot­ták: segítő kezek nélkül is elbol­dogulnak az útkereszteződések­ben, á gyalogos-átkelőhelyeken, s abban az esetben Is, ha törté­netesen rendőr irányítja a for­galmat. Bakos Attila rendőr alezredes, a városi kapitányság vezetője hangsúlyozta: - Nagyon fontos, hogy már ilyenkor felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes, biztonságos közlekedésre. Éz a verseny játékos oldalról közelíti meg ezt a korántsem játékos té­mát, de a gyermekek láthatóan nagyon élvezik és a versenyen elért eredményeik is arról tanús­kodnak: jó ügy érdekében dol­gozunk - fogalmazott a vezető, s hozzátette: köszönettel tarto­zunk a város önkormányzatá­nak is, amely jelentős mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy ez a nap létrejöhessen. A rendezvényen tiszteletét tet­te Szabó Jenő dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is, aki figyelemmel kí­sérte, ahogyan a csemeték bát­ran, mosollyal az arcukon adtak számot tudásukról. Az apróságok előtt nem vol­tak ismeretlenek a közlekedési táblák, a rendőri karjelzések, s a zebrán való helyes átkelés sem, hiszen - hála az óvó né­niknek - minden gyermek ala­pos felkészítésben részesült a verseny előtt. A megmérettetés­ről minden óvodás csoport ajándékokkal és győztesen tá­vozott. Pindur-pandúrok versenyeztek

Next

/
Thumbnails
Contents