Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-18 / 166. szám

2008. JULIUS 18., PENTEK 5 GAZDASÁG&KÖZÉLET Együtt vagy külön hatékony? közoktatás Természetismeret komplexen - Iskolai döntésen múlik Használható tudásra van szükség. Még bőven van idő átgondolni, melyik módszerrel lehet majd hatékonyabban tanítani a gyerekeket. Természetismeret néven új tantárgy jelenhet meg az is­kolákban 2013-tól. A bioló­giát, a fizikát és a kémiát magában foglaló tantárgy bevezetése mellett legalább annyi érv szól, mint ellene. Ambrus.Vilmos Hiller István oktatási miniszter a közelmúltban arról beszélt, hogy 2013-tól összevontan taníthatnak három reáltárgyat természetis­meret néven. Azt mondta, min­den iskola maga dönti el, össze­vontan tanítja-e a reáltárgyakat vagy külön-külön. Az egyik pe­dagógus-szakszervezet attól tart, az új tantárgy bevezetése elbo­csátásokkal és az óraszám csök­kentésével jár, a másik az okta­táshoz szükséges eszközök be­szerzését is fontosnak tartja. Az MSZP korszerű, a hétköz­napi életben használható tudás­sal vértezné fel a gyerekeket, a Fidesz szerint az új tantárgy be­vezetéséhez az egész tantárgyi rendszert át kellene tekinteni. Az érvek egyszerre hasonlóak és különbözőek, mint ahogy a közoktatásban tevékenykedő szervezetek és szakemberek is eltérően ítélik meg a természet- tudományos tárgyak oktatását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint több probléma is felmerül az új tantárggyal. Az első: semmi ga­rancia nincs arra, hogy az össze­vont tárgy óraszáma nem lesz alacsonyabb, mint most a három tárgyé. Kerpen Gábor PDSZ- elnök a második problémának azt nevezte, hogy újabb elbocsá­tásokhoz vezethet a természet- ismeret komplex oktatása. Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke mind­ezen túl fontosnak nevezte: meg­felelően képzett tanárok és a tan­tárgy tanításához szükséges esz­közök is kellenek. Arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a komplex A JELENLEGI TANTERVI ajánlá­sok szerint heti 3-6 órában tanítanak az iskolák bioló­giát, fizikát és kémiát. Min­den intézmény maga dönti el, melyik tárgyat hány órában tanítja. Alsó tagozaton kör­nyezetismeretet tanulnak a gyerekek, de létezik olyan is­oktatással a tárgyak „nem nyom­hatják el egymást”. Minderre az MSZP azt mondja, sem az óra­számok nem csökkennek, sem létszámleépítés nem lesz. Tatai- Tóth András, a szocialisták szak­politikusa lapunknak azzal érvelt a természetismeret tantárgy mel­lett, hogy korszerű, a mindenna­pi életben használható tudásra van szüksége a diákoknak, és a folyamatosan bővülő természet- tudományos ismereteket komple­xen célszerű elsajátítani. „Ez a rendszer megfelelne a kétszintű érettségi rendszeré­nek. Az általános műveltséghez szükséges tudást mindenkinek el kell sajátítania, de speciális is­meretekre csak azoknak lesz szüksége, akik például, orvosok, kola, ahol már 5. osztálytól természetismeret nevű tantár­gyat oktatnak. A világ más országaiban sem ismeretlen jelenség ez. Azz Egyesült Álla­mok mellett Angliában és a skandináv országokban is komplex módon tanulják a természetismeretet a diákok. vegyészek, kutatók akarnak len­ni” - mondta Tatai-Tóth. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője az egész tantárgyi rend­szer felülvizsgálatát tartja szük- -ségesnek. „Nem az összevonás a baj, hanem az a kérdés, a felté­telek adottak-e. Meg kell vizsgál­ni a pedagógusképzést, a vizsga- rendszert és az óraszámok ala­kulását” - nyilatkozta lapunk­nak Sió László, aki eleve növel­né a reáltárgyak óraszámát. Az új tantárgy bevezetésével kapcsolatos problémák azonban ezzel még nem szűnnek meg. Kérdés, milyen tanárok fogják tanítani az összevont tárgyat. Kerpen Gábor szerint átképzés nélkül ez nem fog menni, vi­szont akkor a képzés költségét az iskoláknak kell megkapniuk. Másik kérdés, milyen tanköny­vekből fognak tanulni a diákok. Tatai-Tóth András szerint egy­előre a három tantárgyat kell kö­zelíteni egymáshoz, hogy a jövő­ben egységesen lehessen tanítani a természetismeretet. A tanárkép­ző intézmények között minden­esetre már van olyan, amelyik fel­készült a természetismeret okta­tására: az egri Eszterházy Károly Főiskolán ősztől megkezdődik az ilyen szaktanárok képzése. Ötpártit kezdeményez az agrártárca a betakarításról Ötpárti megbeszélést kezdemé­nyez a nyári betakarítás után a mező- és élelmiszer-gazdaság problémáinak értékelésére, az őszi jogalkotási feladatok egyez­tetésére az agrártárca. Kiemelt témaként kívánnak foglalkozni az élelmiszer-áremelkedés érté­kelésével. A szaktárca több té­mában is egyeztet a pártokkal: így július 2Tán - azaz a jövő hé­ten is - ötpárti egyeztetés lesz a konszenzussal elfogadott pálin­katörvényt érintő uniós engedé­lyezési eljárás értékeléséről. A Fidesz elnöksége Font Sán­dor agrárkabinet-vezetőt delegál­ja a Gráf József miniszterrel az alapvető élelmiszerek áfatartal­mának lehetséges csökkentésé­ről folytatott tárgyalásra. ■ Rekordtermés lesz az EU-ban? tovább növelte az Európai Unió idén várható gabonater­mésére vonatkozó előrejelzé­sét a francia Strategie Grains. Az idén 295,7 millió tonna gabona várható, 18 százalék­kal több, mint az előző idény­ben és 4,4 millió tonnával több, mint amire az elemzők júniusban számítottak. Szijjártó szerint csak a túlélésre játszik a kormány „A kisebbségi kormány képtelen megvédeni az ország lakosságát a világgazdaság átalakulásának drámai hatásaitól” - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője egyetértett az SZDSZ- es Horn Gáborral, hogy a kor­mányzásnak már csak Gyur- csány Ferenc hatalomban tartá­sa a tétje. Szijjártó szerint a gáz és a benzin árának emelkedése újabb bevételeket hoz a kormány­nak, amelyeket a kabinet „nem hajlandó az emberek érdekében felhasználni, hanem hirdetéseket vesznek rajta”. A Fidesz javasla­tot tett a benzin jövedéki adója, a távhő és az alapvető élelmiszerek áfatartalmának csökkentésére, mivel ez rövid távón is könnyíthet a családok helyzetén. ■ Meddő MÁV- VDSZSZ-forduló nem született megállapo­dás a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a MÁV-társa- ságok között a sztrájkköve­telésekről a tegnapi tárgya­láson. Az egyeztetést július 22-én folytatják. Ismét lesz kullancs elleni vakcina JÖVŐ HÉT KÖZEPÉTŐL korláto­zott számban ismét kapható lesz a kullancs okozta agyve- lőgyulladás elleni, nem tá­mogatott védőoltás azoknak a felnőtteknek, akik az oltás­sorozat közül az elsőt idén júniusban már megkapták. A védettség-feltétele ugyanis az egy hónapon belül beadott második oltás. Egy vakcina bolti ára körülbelül négyezer forint. Thaiföldről jöttek, szteroidokat hoztak * FELTARTÓZTATTAK egy Thai­földről érkező magyart Bécs repülőterén. Anabolikus szteroidot és potencianövelőt találtak nála. 28 500 pirula és ötezer milliliter anaboli­kus szteroid, 750 potencia­növelő tabletta került elő 20 ezer euró értékben. Társánál is találtak illegális szereket. Fidesz: ki a felelős a MÁV Cargo eladásáért? A gyurcsány-kormány stra­tégiai veszteséget okozott az országnak a MÁV Cargo el­adásával. A cég nyereséget termelt, képes volt az or­szág stratégiai pozíciójának erősítésére - értékelte Ré- pássy Róbert az üzletről ké­szített számvevőszéki jelen­tést. A Fidesz frakcióvezető­helyettese a döntéshozók fe­lelősségre vonását követeli. Répássy Róbert elszámoltatna Harmadolta az ítélőtábla a mosóporbírságot Félmilliárdnyi visszagurult jegybank Öt évig visszaváltják az egy- és kétforintosokat Száz üzletet már bezárt a Kánikula kommandó Nincs rendkívüli tisztítóereje a Bonux mosópornak, így a Gazda­sági Versenyhivatal (GVH) jogo­san marasztalta el a terméket for­galmazó Procter & Gamble Ma­gyarországot a fogyasztók meg­tévesztése miatt - döntött a Fővá­rosi ítélőtábla. A másodfokú bíró­ság túl nagynak találta a jogsér­tésért kirótt 315 milliós bírságot, és 105 milliósra csökkentette. A reklámokban azt állították, hogy a Bonux tisztítóereje egé­szen rendkívüli a hasonló árú mosóporok körében. A GVH sze­rint ezek közé a fogyasztók nem­csak a Tomit és a Biopon Takaré­kost sorolják, de az említetteknél sem alapozzák meg tesztekkel a reklámban tett állítást. ■ Több mint félmilliárd forint ösz- szegű egy- és kétforintos pénzér­me került vissza a Magyar Nem­zeti Bankhoz június végéig, ami a korábban forgalomban lévő egyforintosok 15, a kétforintosok 21 százalékát jelenti. Az össze­sen 924 tonna fémért egyébként nyersanyagárban - feldolgozás után - mintegy 1,2 milliárd fo­rintot kapna a bank. Bár az érmékkel március óta nem lehet fizetni, még mindig csaknem 900 millió darab egy- és több mint 700 millió darab kétforintos van az embereknél. Az MNB annak ellenére sem számol'további jelentősebb visz- szaáramlással, hogy 2013 márciu­sáig visszaváltják az érméket. ■ Dől a pénz. Sokan jótékonysági célra fordították az összegyűjtött aprót. „Eddig csaknem 570 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a Kánikula kommandó ellenőr­zési akcióin” - számolt be teg­nap Kondorosi Ferenc. A kor­mánybiztos hozzá­tette, a nyolc ható­ság által két hete in­dított átfogó vizsgá­lat keretében eddig 12 ezer ellenőrzést végeztek és 4053 esetben bírságoltak. A ta­pasztalatok szerint az emberek egyre inkább jogkövetők, a fo­gyasztóvédelem területén csök­kentek azok az esetek, amelyek bírságot vontak maguk után. Jók a tapasztalatok az élelmi­szerlánc-ellenőrzéseknél és jobb a kiemelt nagy rendezvényeknél is. Gondok vannak azonban az al­kalmi munkavállalási könyvvel kapcsolatban: a bírságok csak­nem felét munkaügyi, munkavé­delmi vétség miatt szabták ki. Az akció alatt a ha­tóságok 101 üzletet zártak be, 14 vállal­kozás tevékenységét függesztették fel, és több mint kétmillió forint érték­ben koboztak el cigarettát, alko­holt, CD-t, DVD-t. ló tonna élelmi­szert kivontak a forgalomból, és több mint 500 - szabálytalan munkavégzés miatt - felfüggesz­tő vagy eltiltó határozatot hoztak. Az akcióban részt vevő rend­őrség négy körözött személyt is elfogott. ■ Z. H. ■ Több mint négy­ezer esetben bírságoltak. A skandinávok és az angolszászok bevezették

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents