Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

2008-07-12 / 161. szám

2008. JULIUS 12., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Rosszabb minőségű szemeket rejtenek a kalászok A Cserhát-Berek Szövetkezetnél is most kezdődik a búza betakarítása (Folytatás az 1. oldalról.) A szügyi székhelyű Cserhát- Berek Beszerző Értékesítő Szövet­kezetei öt évvel ezelőtt huszonkét termelő alapította azzal a céllal, dálkodik. A tagok többek között bú­zát, napraforgót, árpát, repcét, siló­kukoricát, tricitalét termesztenek.- Mivel a huszonkét kisterme­lő különbözőképpen gazdálko­A szécsényi Mosó Ottó és fia háromszáz hektáron gazdálkodik hogy minél többet értékesítsenek minél jobb áron. A szövetkezet kö­zel ötven kilométeres sugarú, mint­egy 4500 hektáros területen gaz­dik és a területen nem egyfor­mák az éghajlati viszonyok, vál­tozó mennyiségű gabona várha­tó - mondta el Tóth Tibor, a szö­vetkezet elnöke, hozzátéve: - Idén több lesz a termés, azonban minőségileg valószínűleg elma­rad a tavalyitól. » A szécsényi Mosó Ottó családi gazdálkodásban háromszáz hek­táron termel búzát, repcét, nap­raforgót, szóját és árpát. Mint mondta, a környező területek csapadékosak voltak, a gazdaság földjeit azonban aszály sújtotta és ez terméscsökkenést eredmé­nyezett. •. A mennyiségre idén nincs panasz- A búzát most kezdtük arat­ni, 40-50 mázsa lesz hektáron­Megnevezés Tervezett betakarítás [ha] .................... Té nyleges betakarítás (ha) Hozam [kg/ha] Terv Tény Repce 65.90 2291 1800 2347 Őszi árpa 790 736 4000 5668 Őszi búza 15946 1988 4200 4319 ■ Tavaszi árpa 2138 20 3800 3850 Zab 888 5 2800 2000 (jűius 9-i adatok alapján) ként - fejtette ki Mosó Ottó, majd hozzátette: jelenleg arra várnak, hogy a malomból visszajelezze­nek a minőséget illetően, de bíz­nak a jó megítélésben. A gazdálkodó szerint az ára­kat még nem lehht tudni, azt a világpiac is befolyásolja. A ke­reskedők kivárnak, annak érde­kében, hogy ők szabják meg azt.- A tavaszi vetések átlago­sak, azonban a kukorica és a napraforgó az utóbbi évek leg­szebb állománya - zárta szava­it Mosó Ottó. „Egyesületek a családokért" Nemű A település civil szerve­zetei júliús 12-én, szombaton tartják meg az „Egyesületek a családokért” címet viselő ren­dezvényüket. A Petőfi utcai té­ren 13 órakor tűzoltó- és rend­őrségi bemutatókkal veszi kez­detét a program, amely ezután a civil ház udvarán folytatódik, például játékos vetélkedőkkel és ügyességi versenyekkel. Az érdeklődők egyebek mellett megismerkedhetnek a lufihaj­togatás művészetével, s megte­kinthetnek egy break-dance be­mutatót is. Végül - az elképze­lések szerint - zenével búcsúz­tatják a napot. Pala helyett cserép Szilaspogony. A község önkor­mányzata pályázatot nyújtott be a helyi óvoda tetőszerkezetének felújítására és a vízelvezetés megoldására. A közelmúltban egyre gyakrabban beázott az in­tézmény, ezért a falu vezetése úgy döntött, támogatás segítsé­gével az elöregedett palát cserép­re cserélik. Emellett sikeres elbí­rálás esetén szeretnék megolda­ni a vízelvezetés problémáját is. Az óvodában jelenleg a község egyik kőműves közmunkása vé­gez helyreállítási munkákat. Gazdagodik a suli SÓshartyán. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületéhez is eredményesen pályázott a tele­pülés. Az iskola gazdagodhat - már az ősszel kezdődő tanévtől - berendezési tárgyakkal az el­nyert százötvenezer forintból. ADÓSAROK „Láthatatlan” cégek az adóellenőrök hálójában Második hullámban a nyomozók érkeznek „Számolnunk kell ugyanis azzal a köztudo­mású - bár rendkívül sajnálatos és szégyenle­tes - ténnyel, hogy nálunk az adóerkölcs hihe­tetlenül rossz.... Nálunk a kincstár megrövidí­tése, valami egészen természetesnek, magától értetődőnek tűnik fel, ezen senki meg nem üt­közik...” Ezeket a sorokat Ferdinándy Gyula belügymi­niszter írta az 1920. évi XXXII. törvény előter­jesztésében. Amint látjuk, az állami bevételek megrövidí­tése nem napjaink találmánya, elődeink is mű­velték ezt a „sportot”. Az APEH adóellenőrei tevékenységük során természetesen gyakran derítenek fel jövedelem- eltitkoláshoz kapcsolódó cselekményeket. A be­vételek eltitkolása, a fiktív számlázás és a be nem jelentett foglalkoztatás mellett napjaink­ban egyre nagyobb problémát jelent a fantom­cégek nagy száma. Ki ne hallott volna már a fan­tomcégekről, gazdasági társaságok köddé vált képviselőiről, hirtelen befutó, nagy bevételre szert tevő, majd ugyanilyen gyorsan eltűnő cé­gekről? Az Észak-magyarországi régióban is egyre többször tapasztalható, hogy egy gazdasági tár­saság székhelyén nem fellelhető, és sem ott, sem a telephelyén tevékenység végzésére utaló jelek nem mutatkoznak. Ilyenkor a képviselő­nek postázott küldemények kézbesítése, illetve a céggel való mindenfajta kapcsolat felvételi tö­rekvés eredménytelen marad. Az előző jelenséghez kapcsolódóan a közel­múltban több olyan miskolci lakás is az adóha­tóság látóterébe került, ahová egyidejűleg tu­catnyi gazdasági társaság székhelyét jegyezték be, ugyanakkor az ezekre a címekre érkezett le­veleket senki nem vette át, cégtáblával egyetlen társaság sem jelölte magát. Ilyen körülmények észlelése esetén - mivel mára azt jogszabály az adóhatóság részére lehe­tővé teszi - az érintett társaságok adószáma fel­függesztésre kerül, továbbá a hatóság feljelen­tést is tesz közokirat-hamisítás vagy gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása mi­att. A nyomozást ezekbeaaz ügyekben a rendőr­ség folytatja le, mely széles körű nyomozati esz­közökkel rendszerint eredményesen tárja fel a fantomcégek mögött ténylegesen meghúzódó személyeket. A hatóságok munkájának eredmé­nyesebbé tételét szolgálta a Büntető Törvény- könyv 2007-es módosítása, mely alapján a gaz­dálkodó szervezet mindazon vezető állású sze­mélye büntethető, aki bármilyen módon közre­működik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén ne legyen fellelhető, vagy olyan sze­mély kerüljön a gazdálkodó szervezet képvise­letére jogosult személyként bejegyzésre, aki­nek lakóhelye ismeretlen. A fentiekben bemutatottak alapján nem cso­da, hogy az elmúlt néhány év viszonylatában az észlelt bűncselekmények és így a feljelentések száma is fokozatos növekedést mutat. Feljelentések és az elkövetési érték alakulása az Észak-magyarországi Régióban I. félév Feljelentések száma Millió Ft 2007 74 1.205 2008 124 1.577 Néhány adat arról, hogy 2008. év I. félévében mely bűncselekmények voltak a jellemzők: az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazga­tósága által felderített 25 csalást és 48 adócsa­lást szorosan követi' a 37 magánokirat-hamisí­tás és 5 közokirat-hamisítás. Szép számban je­lentkezik - 19 eset - a gazdasági adatszolgálta­tási kötelezettség elmulasztása is, így ez a bűn­cselekménytípus került a jelképes dobogó harmadik fokára. Az érszűkület ellen az év feltalálójának díja Salgótarjánban is működik már az eljárást alkalmazó centrum A közelmúltban . sokunk örömére hallhattunk a külön- 'böző médiumokban ) XVT Duna Tv, RTL-Klub, Népsza­badság, Magyar Hírlap stb. (arról á forradalmi találmány­ról, mely egy új és igen haté-, kony lehetőséget kínál az ér­szűkület fájdalom- és szövőd­ménymentes konzervatív (nem műtéti eljárás) terápiájá­ban. A jemeni sebész-orvos feltaláló dr. Khaled Nashwan Nashwan-Parasound nevű ta­lálmányáról van szó, mely ta­lálmánynyal Magyarország színeiben eddig tíz nemzetkö­zi aranyérmet nyert el. 2005- ben a „Marie Curie” nemzet­közi tudományos nagydíjat ítélték oda neki e nagyszerű találmányáért, 2006-ban pedig ő lett az év feltalálója Magyar- országon. Ez nem meglepő, hiszen amióta alkalmazzák ezt a készüléket, sok érszűkü- letes beteg menekült meg kín­zó fájdalmától, elkeseredettsé­gétől és reménytelenségétől. Az eredményes javuláshoz 20 kezelés szükséges, naponta egy alkalommal. A kezelések előtt és után orvosi vizsgálat és kontrollvizsgálat történik. Az eredmények önmagukért beszélnek, a kezelések hatá­sára döntően megnövekszik a járástávolság, néhány tíz mé­terről akár több száz, egyes esetekben több kilométerre, az állandó fájdalom és végtagi hidegérzet pedig többnyire megszűnik. A Nashwan­Parasound készüléket, mint fi­zikoterápiás eljárást eddig Sal­gótarjánon kívül alkalmazták. Azóta már több országból - Németországból, Ausztriából érkeznek betegek. Eleinte - a sok jelentkező miatt - sok be­teg nem tudott hozzájutni a te­rápiához. A Nógrád megyeiek, akik korábban nem tudtak hozzá­jutni a kezelésekre abban a re­ményben maradtak, hogy me­gyéjükben egyszer lesz egy ilyen gyógyító centrum. Végre megvalósult a várva várt lehe­tőség, és Salgótarjánban is megnyílt az érszűkületet keze­lő centrum. A centrum veze­tője ígéri, hogy megpróbálnak több gépet üzembe helyezni, hogy eleget tudjanak tenni a rengeteg jelentkezőnek. Az érbetegség népbetegség hazánkban, a halálozás 55%-á érbetegségre vezethető vissza. A rokkanttá válók 17-18%-a szintén e betegségcsoport ál­dozataiból kerülnek ki. Szo­morú végeredménye a végtagi érszűkületnek maga a végtagi csonkolás. Azok a betegek le­hetnek érintettek, akik észle­lik az érszűkület gyanújeleit és egyes jellemző tüneteit, mint pl. terhelésre vagy nyu­galomban jelentkező végtagi fájdalom, bizonyos távolság megtétele után jelentkező láb­ikragörcs vagy lábfáradékony­ság, mely megállásra kénysze­ríti a beteget, sápadt-hideg, el- színeződött végtag, a DrKhaled Nashwan 2006. év. feltalálójának dijával végtag (ok) zsibbadtsága, sze­xuális zavarok férfiaknál, fej­fájás, fülzúgás, szédülés és fá­radékonyság. Az érszűkület kialakulásá­ban kockázati tényezőt jelent a magas vérnyomás, a dohány­zás, a cukorbetegség, a magas vérzsír- és koleszterinszint és a családi halmozódás (örökle­tes). Emellett szerepet játszik még a stressz, az életkor, az el­hízás és a mozgásszegény élet­mód is. A kockázati tényezők­kel rendelkezőknél a baj meg­előzése és késleltetése lenne a cél. Nyitás alkalmából magyar állampolgároknak júliustól vis­szavonásig 50%-os kedvez­ményt adnak a salgótarjáni centrumban. Felvilágosítás: 70/210-15-13, 30/265-93-60,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents