Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-11 / 134. szám

4 2008. JUNIUS 11., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Még két nap igazi nyári meleg várható, majd jön néhány borongósabb nap. Lesz néhány apró felhő, egy kis esővel tarkítva. Addig még örüljünk a melegnek, a simo­gató szélnek, de akkor se legyünk szomo­rúak, ha esőre ébredünk. Elvégre még csak most kezdődik a nyár. Legyen szép mindenkinek! FOTO: GYUR1.ÁN TIBOR Vihar választott szülőföldje - Száz éve született Szécsény. Vihar Béla 100 éve, május 23-án született Haj­dúnánáson. Négyéves volt, amikor a családjával Szécsénybe került. Itt eszmélt rá a világra, a szécsényi gyermekkori élmények mélyen a leikébe gyökereztek. „...Az igazi szülőföldem Szécsény, ahol 4 éves koromtól 12 éves koromig nevelkedtem egy görbe parasztutcá­ban, a szelíd szegényesség árnyai és egy sugaras él­ményvilág ős meleg dallamai között...” - írta. írásaiban gyakran emlegeti Szécsényt. Változatok a szülőföldem­re versében méltó emléket állít Szécsénynek. A gyermek Vihar Béla egy al­kalommal bemerészkedett a la­kásuk azon szobájába, ahová édesanyja csak a legkedvesebb vendégeket engedte be. Itt fedez­te fel Petőfit és itt ismerkedett meg a mesék világával. Egyre gyakrabban lopódzott be az „úri szobába”, ahol jól érezte magát barátai, a könyvek társaságá­ban. Itt gyermekfejjel kötött örök barátságot a költészettel. Első verse 16 éves korában jelent meg Budapesten, a Magyar írás című folyóiratban. Vihar Béla a Nyugat harmadik nemzetéké­hez tartozott. Első verseskötetét 1933-ban adta ki Út önmagám­ról címmel. A Betű békessége cí­mű kötete 1941-ben jelent meg. A munkaszolgálatról 1945-ben tért haza, és ezután állította ösz- sze a Sárgakönyv című doku­mentumgyűjteményét, amely a világon elsőként emlékezett meg a holokauszt áldozatairól. A költő munkaszolgálatosként szenvedte át a II. világháború borzalmait. Dolgozott a Népművelési Mi­nisztériumban, később az Élet és Tudomány belsőmunkatársa volt. 1978-ban halt meg. Életé­ben 10 verseskötete jelent meg. 1966-ban József Attila-díjat ka­pott. ' Halála után 1980-ban, Az alko­nyat kapujában, 1984-ben Elröp­pent lakodalom címmel jelentek meg írásai. A szíjak között című kötetét születésének 90., halálá­nak 20. évfordulóján 1998-ban a Széphalom Könyvműhely adta ki. Szécsényben emléktábla őrzi nevét, költészetét. Május 23-án, pénteken Szécsény Város Önkormányzata és a Krúdy Gyula Városi Művelő­dési Központ és Könyvtár Vihar Béla születésének 100. évfordulő jára emlékezett. Az ünnepség a költő emléktáblájának a megko­szorúzásával kezdődött. Horváth Ágnes hajdúszobosz- lói diák Vihar Béla versével emlé­kezett. Hajdúnánás városának nevében dr. Éles András polgár- mester és kíséretében lévő vendé gek, Szécsény városáéban dr. Serfőzőnédr. Fábián Erzsébet pol­gármester, Kolosiné dr. Percze Zsuzsanna alpolgármester, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes főjegyző, a művelődési központ részéről Smelkó István, a ház igazgatója helyezték el az emléktáblánál a megemlékezés virágait. Az ünnepség a művelő dési házban folytatódott, ahol a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tagintézményének színjátszásai, Garamvölgyi Andrea tanárnő ta­nítványai Vihar Béla Egy katona megy a hóban című versének dra­matizált változatát adták elő. Haj­dúnánás kiadványát „Eljegyez­tem magam a világgal és az igaz­sággal” címmel a város Vihar Bé­la születésének 100. évfordulójá­nak alkalmából jelentetett meg. A könyvet Rigó Tamásné^a könyv szerkesztője mutatta be. A talál­kozón Csatlós Noémi, a városi könyvtár vezetője beszélgetett Vi­har Judittal, a költő lányával. A beszélgetés során Vihar Judit több személyes emlékét idézte fel, el­mondta, hogy számára mit jelent az édesapja, milyen szellemi örök­séget kapott tőle. Elmondta, hogy több alkalommal jártak Szécsényben édesapjával, s min­dig nagy szeretettel mesélt az itt el­töltött évekről. Az ünnepséget kő vetően a vendégek ellátogattak a Malom utcába, oda, ahol a költő gyermekkorának 8 évét töltötte. m Szenográdi Ferenc Könyvünnep Rétságon Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt év alatt a rétsági Spangár Kör holdudvarához tartozó szer- [ zőknek kilenc könyve jelent meg, már természetesnek is tarthatjuk, hogy az ünnepi könyvhét sem maradhat el rétsá­gi szerző könyvének bemutatá­sa nélkül. Az est házigazdája Ádám Tamás író, a Magyar író- szövetség tagja volt. tető finom árnyalatai, a külvilág egy-egy jelensége által kiváltott pillanatnyi hangulatok, érzések uralják” az írásai atmoszféráját. Szávai Attila új könyvét is a jó barát - Valkó Gyula festőmű­vész - illusztrálta. A bánki szár­mazású művész 2005-ben dip­lomázott Magyar Képzőművé­szeti Egyetem festő szakán, hol Molnár Sándor volt mestere. Ez alkalommal Szávai Attila Spangár-díjas író legújabb köte­téhez - mely Fészercsend cím­mel jelent meg a Kapu Kiadó gondozásában - gratulálhat­tunk. Szávai Attila először verse­ivel jelentkezett a helyi, majd re­gionális kiadványok hasábjain, de meglehetősen hamar rátalált egyéni stílusára, melyeket egy őt méltató irodalomtörténész „impresszionista miniatúrák”- nak nevezett. A Mászóka cím­mel egy évvel ezelőtt megjelent kötetének ajánlása során Brády Zoltán így írt ugyanerről: „Ki­nek van manapság ideje vaskos, de nagyon jó könyveket elolvas­ni? Ezek itt rövid, tömör életké­pek, történetek, felvillanó jelle­mek. Villamoson, váróteremben gyorsan be lehet kapni egy-egy kis prózatablettát, és az ben­nünk feloldódva irodalmi él­ményt fakaszt; líra ötvöződik ér­zéseinkben.” Csongrády Béla író egy alkalommal így fogalmazott: „Az éppen csak megérintett, szűkén kifejtett gondolatok sej­2003-tól szerepel kiállításokon, emellett színházi munkákkal foglalkozik, de performance megmozdulásairól is ismert. A festészet mellett szobrászként is dolgozik. Egy köztéri szobra megtalálható Patak községben. Wehner György művészettörté­nész mondta budapesti kiállítá­sának megnyitása alakalmából, hogy „művei egyszer higgadt­nak tűnő képi konstrukciók, máskor meg szédítő mozgások­kal, sodrásokkal, magukkal ra­gadó örvénylésekkel áthatottak. Képi láttatásai azonban mindig szenvedélyesek és mindig láto- másszerűek”. A kiállítás és a könyvbemuta­tó jól kiegészítették egymást. Csakúgy, mint a könyv lapjain. Ugyanazokról a gondolatokról, érzésekről szólnak. Ha valaki a rétsági bemutatón, vagy akár az ünnepi könyvhét budapesti, Vö­rösmarty téri forgatagában meg­vásárolta, bizonyára gyakorta ke­zébe veszi majd egy-egy „próza­tabletta” bevételére. ■ VJ. Öt íjász: már kapható! Amdrásfalvi-Faragó Zoltán Medvesi Máté obsitos seregdeák - élete kora­beli nógrádi települések sorához kötődik - mesé­li el életét, s azt, mi tör­tént meg az ő idejében Magyarországon. Mi is? A belviszályok mellett a török jóformán minden évben hadat vezet a Délvidék ellen, a cseh husziták megszállják a j Felvidéket - egyszerre 1 kell védekezni északon j is, délen is. Hunyadi János istenadta, csodá­latos hadvezéri képes­ségeinek köszönhetően a törököt sike­rül távol tartani, bár az árulások sora miatt nem sikerül a nagy cél: a török Európából való kiűzése. Egyik fő helyszín Szécsény! Sok nehézség közepette elérkezik 1456 nyara: a magyar se­reg Nándorfehérvár alatt legyőzi a szultáni haderőt. Feljegyez­ték akkor a krónikákba, hogy a döntő csata előtt a szávai Vízi­városból kilopódzott öt íjász, s lőni kezdte az anatóliai könnyű­lovasságot... faragoz@axels.hu diohej@psnet.hu a 32/416-455; vagy a 20/665-29-14-es telefonszámon. Kapható a Juhász Könyvesboltban, a salgótarjáni pavilonsoron.

Next

/
Thumbnails
Contents