Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-06 / 130. szám

4 2008. JUNIUS 6., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Problémák a közutakon (Folytatás az 1. oldalról) Mint megtudtuk, az üzemmér­nökség előtti területet korábbi út­építés során ideiglenes lerakó­helynek használták a kivitelezők.- A nagy mennyiségű föld­anyag elszállítása folyamatban van, a kivitelező ez év július 15-éig állítja helyre az eredeti állapotot - mondta el lapunknak Légrádi Ve­ronika, a Magyar Közút Kht. szó­vivője. Ugyancsak a 21-es számú főút­tal kapcsolatban érkezett számos bejelentés lapunkhoz, a főút elvá­lasztó sávjaiban, padkáján, vala­mint csomópontjaiban a tavalyi évhez hasonlóan idén is magasra nőtt a fű.- A 21-es számú főút kül- és belterületi négynyomsávos szaka­szain jelenleg is zajlik a kaszálá­si tevékenység - tudtuk meg a szóvivőtől. Az ütemterv szerint, a salgótarjáni üzemmérnökség má­jus 30-án kezdte a kaszálást a kül­területi, valamint a Salgótarján belterületi négysávos útszakasz­ok padkáján, elválasztó sávjaiban és csomópontjaiban, ezeken a te­rületeken a munka várhatóan jú­nius 9-éig befejeződik.- A középső elválasztó sávok kaszálása forgalomkorlátozással, esetenként a belső sáv lezárásával jár, ezért fokozott figyelmet ké­rünk a járművezetőktől - hangsú­lyozta Légrádi Veronika. A főút problémái mellett több olvasónk jelezte, hogy a megye számos útszakaszán, különösen a Zabar és Salgótarján közötti sza­kaszon az út menti fák, főleg az akácfélék már most benőtték’ az utakat, sok helyen szinte egy sáv­ra szűkült az út, ezzel nehezítve a közlekedést.- Az említett szakaszon a bozót­irtási, metszési feladatokat a sal­gótarjáni üzemmérnökség július hónapra ütemezte - fejtette ki vé­gül a szóvivő. Örökkön örökség: Európa (Folytatás az 1. oldalról.) tagjai pedig dr. Ispán András, a Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület elnöke, Brunda Katalin, Bodnár Benedek, a VGÜ Kft. igaz­gatója, Péter Ferenc, az esélyegyen­lőségi iroda munkatársa, valamint Somoskői Zsolt, az Ipolyerdő Zrt. képviselője. A játékos feladatok nemcsak a diákok tudását tették próbára, hanem okították is a jelenlévő­ket, hiszen érdekes és szinte já­tékos formában a jelenlévők szá­mos, a környezetvédelemmel kapcsolatos ismerettel gazdagod­hattak. A vetélkedő azonban nem múlt el nyom nélkül, hiszen va­lamennyi csapat a VGÜ Kft. jó­voltából egy-egy kanadai juharfát ültetett el a TEMI-könyvtár udva­rán, ezzel is hozzájárulva az élhe­tőbb környezethez. A megmérettetés első öt helye­zettje alanyi jogon vehet részt a közeljövőben a zagyvapálfalvai kö­zösségi házban megrendezendő napközis környezetvédelmi tábor­ban. Külön elismerésben és aján­dékban részesültek Lengyelor­szág, azaz a II. Rákóczi Ferenc tag­iskola, Ausztria, vagyis az Arany lános tagiskola, valamint Szlová­kia, azaz a Kodály Zoltán tagisko­la képviselői, de a táborban részt vehetnek a jelenlévő karancsaljai diákok is, hiszen az iskola két csa­pattal képviseltette magát. A ver­senyről azonban senki nem távo­zott üres kézzel, a szervezők jó­voltából valamennyi iskola aján­dékcsomaggal gazdagodott. A fa ültetésének ünnepélyes pillanatai Egy település azzá válik, amivé gazdasága teszi! Első plenáris ülését tartotta a Nógrád megyei gazdasági kerekasztal Milyen eszközökkel, cselekvési iránnyal lehet kihúzni szűkebb pátriánk gazdaságának szekerét a kátyúból? Erre a kérdésre is keresték a választ a gazdasági szak­emberekből, önkormányzati vezetőkből összehívott Nóg­rád megyei gazdasági kerekasztal résztvevői tegnap Sal­gótarjánban, a Frei Caféban. Az előadások, hozzászólá­sok közben szépen kirajzolódott mindazon probléma- halmaz is, amely a jelenlegi helyzetet jellemzi. Az ülést, amelyen mintegy harmincán vettek részt, Becsó Zsolt, a kerekasztal kezdeményezője hívta össze, s Kövesi Tibor, a fórum operatív szervezetének vezetője elnökölte. T. Németh László lalatokból érkezik - ezt már Paróczai Péter főiskolai tanár fogal- Megnyitójában Kövesi Tibor azt mazta meg. Ezzel szemben a me- hangsúlyozta, hogy szembg kell gyénkben, de az országban is min­nézni önmagunkkal, s ha fájdal- denki forrásért ácsingózik, miköz- mas is, de őszintén és kritikusan ben a társadalom nem becsüli meg kell megbeszélnünk, müyen hibá- azokat, akik a kreativitásuk, ver- kat követtünk el, hogy a helyzet senyképességük jóvoltából jövedel- így alakult, s milyen lehetséges ki- met állítanak elő. Ez rossz irány, rá- törési irányok adódnak. A helyze- adásul az uniós források elkótyave- tet talán az az adat is jelzi, amit fel- tyéléséhez is vezet, mint az látha- említett: Nógrádban az előállított tó az önkormányzatok pályázatai GDP (nemzeti össztermék) nem éri esetében, el az országos átlag felék Az adjunktus szerint a legfonto­Brunda Gusztáv szakközgaz- sabb feladat egy vüágos preferen- dász rámutatott, hogy hasonló gaz- ciarendszer felállítása, amelynek dasági fórumra mindössze egyet- első eleme kell hogy legyen a tudás len alkalommal került sor a rend- biztosítása. Az önkormányzatok- szerváltás óta, azt is egy külföldi nak, kistérségeknek a vállalati mo­szakember (Kathrin Peters) hívta delit kell adaptálniuk, s nem a össze, s anpak sem lett folytatása, meddő beruházásokba ölni szabad Talán azt gondoljuk, hogy érdemi pénzeiket. A preferenciák felállítá- együttműködés nélkül lehet ered- sában a politikusokra hárul a leg- ményt elérni? - tette fel a költői főbb szerep, de ők sem nélkülözhe- kérdést, majd sürgette, hogy be- tik a helyiek igényét, jelzéseit széljük ki a másfél évtized történé- Ez a világ nem a térségekről, seit, találjuk meg az együttműkö- nem városokról, megyékről szól, dés szálait, ellenkező esetben a 35 hanem arról, hogy tudunk-e kap- év alatti korosztály fittyet hány a csolódni a nemzetközi rendszerek­problémáinkra, s felpakol és él a hez - indította érveit Antali Károly, nyitott vüág kínálta lehetőségek- aWamslerSEelnök-vezérigazgató- kel. Márpedig, ha ők elmennek, ja. „Nincs jó hírem”-hangoztatta, akkor a jövő kilátásai szűnnek hiszen a rendszerváltás ellenére meg. A település azzá válik, amivé Magyarországon tovább él az álla­teszi azt a gazdasága - fogalma- mi szocializmus, az osztogatás po- zott Hiányolta, hogy nincsenek a litikája ahelyett, hogy a nemzetkö- megyében a jövőn munkálkodó zi trendekhez igazodó modell való­műhelyek, nincsenek izzó pontok, sulhatna meg. nem látni a gazdaságszervezés ap- Antali Károly szerint annak van ró jeleit sem. Állandósult a „sodró- realitása, hogy a kockázattűrő vál­dó hajó” effektus, amibe nem sza- lalkozásokat hozza helyzetbe a he- badna belenyugodnunk - fogalma- lyi politika, s ezek a 20-100 fős kis­zott Brunda Gusztáv. vállalkozások. Arra várni, hogy A jólét alapja a tudáson alapuló majd ide telepszik egy ezreket fog­gazdaság, hiszen a jövedelem a vál- lalkoztató multi, dőreség, hiszen ezeknek nagy a kockázati tényező- tyát. Vagyis, ne túlzó célokat kér­jük. Az előadó kritizálta a szakem- gessünk, mert az frusztrálttá bér ellátottságot, s kifejtette, hogy tesz. Majd egy alapítvány létre- a közüzemek sem elég hatéko- hozásának ötletét vetette fel, nyak. amely a fiatalok itt maradását A felkért előadók után többen is szolgálná, s amelyet ő is támogat­felszólaltak. Fiilöp Zsolt az esély- na. egyenlőség hiányát tette szóvá a Számos forrás áll rendelkezésre közbeszerzések esetében, utalva a fiatalok támogatására - ezt már arra, hogy irreális referenciákat Tamás Ildikó tette hozzá. Mint kérnek a helyi pályázóktól. Tordai mondta, a munkaügyi központ tá- Péter szerint súlyos a helyzet, s mogatna egy olyan intézményt, amely a jövő építését segítené. Rozgonyi József szerint a politika és a politikusok szerepét nem szabad alulértékelni, hiszen első számú prioritásuk a választások megnye­rése. A főiskola kapcsán hozzá tet­te, hogy el tudná képzelni a jövőjét vállalkozások bevonása révén is, mert a mostani szűk profil nem tartható sokáig. Gazsi Ferenc példákkal bizonyí­totta, hogy a munka vüága ma ke­vésbé vonzó, mint a segélyeké. Ha egy kétgyermekes család akár 135 ezer forintnyi támogatást kaphat, akkor kevésbé valószínű, hogy a családfenntartó a munka világát keresné, ennél jóval szerényebb jö­vedelemért Az oktatás fontosságára hívta fel a figyel met Lavajné Dóka Éva, mert nonszensz, hogy miközben nemcsak egy sodródó hajóként jel- a kistérség acélipari üzemei mun- lemezte a megye gazdasági állapo- kaerőgondokkal küszködnek, a tát, hanem azon egy rögzítetten ra- szakmunkásképző rendészeket köményként, amit elsőként dobná-, képez. Az önkormányzatok arra nak a vízbe, ha süllyed a hajó. An- pályáznak, amire lehet, s ha a nak a véleményének adott hangot, templomtoronyra, vagy ravatalo­hogy a kormányzat feláldozta a kis zóra csak 5 % önrészt kell bizto­és közepes vállalkozásokat az sítaniuk, akkor arra nyújtják be, egyensúly politika oltárán. Innova- s nem a százmilliókba kerülő vál­tív fejeket sürgetett, s olyan ráció- lalkozásokat fogják támogatni, nális gazdaságpolitikát, amely hát- Hozzá tette, hogy a kerekasztal térbe szoríthatja a szavazatvásárló vitáját meddőnek tartja, politikát. A régió egyik legfőbb problémá­Becsó Zsolt úgy vélte, hogy a jára világított rá hozzászólásában helyzetet továbbra is a régi arcok Serfőzőné Fábián Erzsébet: a ci- szeretnék megoldani, s hiányoz- gányság iskolázatlanságára. Fel- nak a friss elképzelések, vélemé- mérése szerint az egyik színtiszta nyék. Vérfrissítésre volna szükség cigány iskolában a lányok fodrá­- fogalmazott. A gondokat már ki- szók, a fiúk menedzserek szeretné- vülről fújjuk, a terápiát nem talál- nek lenni, s példaképük Győzike. juk. Hogy is találnánk, amikor a Valódi szakmát kellene adni a ke- megnyíló uniós forrásokból olyan zükbe - hangsúlyozta, meddő beruházásokat akarunk ki- Juhászáé Bártfai Ildikó szerint vitelezni, mint ravatalozó, út, óvó- csakis a tőke és a tudás, a kreativi­da-felújítás és hasonlók, amelyek tás húzhatná ki a bajból a megyét, hosszabb távon nem teremtenek miközben mindenki a túlélésre munkahelyet, így nem válnak a rendezkedett be. A kerekasztal jö- gazdaság motorjává. vőjét úgy képzeli, hogy egy szűk, Büszke, szerethető megye lehet szakemberekből álló grémium ve- a rendező elv - hangsúlyozta, ez le- zethetné, akik mögött kellő tőke áll. hét az alapja az összefogásnak, Emellett fontosnak ítélte, hogy le- amelyet társadalmi és gazdasági gyen egy prioritást élvező gazdasá­téren egyaránt fontosnak ítélt, gi cél, például a 21-es út négysávo- Ezen elindulva lehet megkeresni a sításának befejezése, amely nagyot szükséges irányokat, stratégiákat lendítene a megye helyzetén. Gólyán László egy gyerekkori Becsó Zsolt zárszavában a foly- történetet citált a fórum elé, tatás mellett tette le voksát, s szor­amelyben a kisdiák egy nagy dől- galmazta, hogy próbáljuk meg a got szeretett volna csinálni, s köz- szellemi muníciónkat erőtérbe te­ben a kutyája ott állt mellette relni, s az irányt kiválasztva elin- szomjasan. Mivel estig nem talált dúlni. Kövesi Tibor szerint az ülés megoldást, anyját kérdezte, ho- tanulságait összegezve javaslatcso- gyan vághatná egy nagy dologba magot dolgoznak ki a következő, a fejszéjét. Anyja csak annyit várhatóan ősszel folytatódó kerek­mondott: először itasd meg a ku- asztal-beszélgetésre. Építők napja Salgótarjánban Salgótarján. Az egykor szebb napokat élt gazdasági vállal­kozás, a NOTÉV vezetői, dol­gozói immár negyedik alka­lommal ülnek fehérasztalhoz - ma Salgótarjánban délután három órakor az egykori au­tóklub melletti Club söröző­ben -, hogy emlékeztessék egymást a közel négy évtized történéseire. Az 1956-ban induló vállalko­zás a hetvenes évek közepén közel ezer főt foglalkoztatott. Munkájuk ma is ott látható Sal­gótarjánban, a Beszterce-, vagy az acélgyári lakótelepen, de ők építették a 13-as bérházat, vagy a Csillagházat is. Szakem­bereik ott voltak Balassagyar­mat és Pásztó lakásépítési programjának megvalósításá­ban. Készítettek ipari létesítmé­nyeket: BRG, balassagyarmati ruhagyár, pásztói kenyérgyár, a felvidék öt városában 1,5-4 tonna/óra kapacitású kenyér­gyárat építettek. Belefogtak Be­regszászon egy kórházépítési programba, azonban követelé­seik behajthatatlanokká váltak és végső soron ez vezetett a csődhöz, majd a felszámolás­hoz. Mondhatnánk élt 35 évet, de nem tesszük, mert amit létre­hoztak, az akár évszázadokat is megél. A volt dolgozók évek óta összejárnak emlékezni

Next

/
Thumbnails
Contents