Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-06 / 130. szám
NOGRAD MEGYE 2008. JÚNIUS 6., PÉNTEK Újra választásra készül az ország Kit küldünk 2009-ben az Európai Parlamentbe? Az Európai Parlament épülete csendesnek tűnik, bent azonban a napok többségén lázas munka folyik Európai Parlament - a név, amely sokunk számára ismerősen cseng, ám ha a színfalak mögé tekintünk, rögvest kiderül: a brüsszeli, impozáns és lenyűgöző épület belső életéről alig-alig tudunk, hallunk. Ez derült ki azon a nagyszabású konferencián is, amelynek a közelmúltban adott otthont az Európai Parlament. riport. - Az Európai Unió középpontjában az állampolgárok és az értékrend- szer állnak - mondta Hans-Gert Pottering, az idén ötvenéves Európai Parlament elnöke a kétnapos brüsszeli konferencia megnyitóján. Az összejövetelen huszonhét uniós országból vettek részt az elektronikus és nyomtatott média képviselői, közel kétszáz újságíró és szerkesztő - köztük Magyarországról egyetlen résztvevőként a Nógrád Megyei Hírlap is. Hans-Gert Pottering hangsúlyozta: az Európai Unió sikertörténetének kulcsa az, hogy politikai stabilitást és gazdasági jólétet teremtett; létrehozta a határok nélküli egységes piacot, az egységes pénznemet, s nem utolsósorban egyesítette Európa nagy részét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény: az unió tagállamainak száma hatról huszonhétre nőtt, s ezzel népessége elérte a félmilliárdot. Hans-Gert Pottering szerint azonban van, amin még javítani kell. A vezető ide sorolta többek között a közös európai érték- és eszmerendszer kialakítását, tudatosítását, s többek között felhívta a figyelmet a 2009-es európai parlamenti választásokra is. Ez utóbbi kapcsán több érdekes kérdés is felmerült a találkozón, amelyekre természetesen nincs jó vagy rossz válasz, hiszen minden ember más szemszögből tekint azokra. Felmerült: tisztában vannak-e az állampolgárok a válagztás időpontjával? Büntetik-e a hazai belpolitikai elitet azzal, ha nem mennek el szavazni? Elfo- gadták-e már, hogy uniós polgárok lettek, s egyáltalán: érzik-e az unió előnyeit, hátrányait? A jelenlévők képet kaphattak arról: egyesek a belföldi gazdaságpolitikai és megélhetési gondjaikat vetítik ki európai dimenzióba azzal, hogy nem vesznek részt a szavazáson. Mások pusztán bűnbakot keresnek, s egy efféle szavazáson vajon ki is lehetne az „áldozat”?- Fontos azonban tudni azt is, hogy ezek a kérdések nem a hazai politikáról szólnak, sokkal inkább európai jellegük miatt fontos beszélni róluk - hangzott el a szemináriumon. Ennek ellenére azonban adja magát a kérdés: az uniós választások nem lesznek-e a belpolitikai kérdések túszai...? A konferencián résztvevők huszonegy nyelven hallgathatták az előadásokat, s minden nyelven három szinkron- tolmács segítette a pontos megértést. Ez talán fölösleges pénzkidobásnak tűnhet, ám a parlament munkatársai szerint a demokrácia megér ennyit. Ottani szakértők észrevételezték, hogy a 2009-es választásokon való élénkebb részvétel a média felelőssége is. Egyes vélemények szerint a brüsszeli sajtó- szereplés igen alacsony, s ez egyenes út afelé, hogy a polgárok előtt homályba vesszen a képviselők tevékenysége. Az összejövetelen részt vett főszerkesztőnknek több magyar európai parlamenti képviselő is jelezte, hogy munkájukkal a magyarországi sajtó mostohán foglalkozik, pedig nap mint nap fontos dolgokról tárgyalnak, s komoly problémákat oldanak meg. Ugyanakkor megkérdőjelezhető az is, hogy egy uniós képviselő automatikusnak tekinti a sajtószereplést, hiszen nem túl sűrűn fordulnak meg a hazai választók körében. Természetesen kivételek is vannak: a dél-magyarországi régióban ugyanis az egyik néppárti képviselő - állítása szerint - minden második hétvégén helyi rendezvényekre jár, ahol beszámol választóinak munkájáról, lobbitevékenységéről. Ezzel szemben az észak-magyarországi régióban egyik frakció képviselőinek a tevékenysége sem érzékelhető a közvélemény szintjén. Néhány információ az adatok tükrében. Egy 2007-es felmérés összegezte az uniós országok állampolgárainak tájékozottságát a parlament munkájáról. A megkérdezetteknek az alábbi kérdéseket kellett megválaszolniuk: mostanában hallottak-e valamilyen információt az Európai Parlament munkájáról az egyes sajtóorgánumokból; bevallásuk szerint sok, kevés vagy semmilyen hírt nem kapnak a parlamenti tevékenységről, de megkérdezték többek között a európai parlamenti választások időpontját is. Az alábbiakban összehasonlítjuk a magyar, az ausztriai, valamint a szlovák eredményeket. Az első kérdésre a megkérdezett „sógorok”, németek több mint fele válaszolt nemmel. Azaz nincs információjuk a sajtóból. A második kérdés rávilágított arra: a megkérdezettek közel hetven százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán nem jut hozzájuk információ a parlament tevékenységéről. A választások időpontját is csak az emberek tíz százaléka tudta pontosan. A szlovákok eredményeiből is egyértelműen játszik: rossz az információáramlás. Bár ott a megkérdezettek több mint fele tudott beszámolni valamilyen tv-s, rádiós, vagy nyomtatott sajtóban megjelent információról a parlament munkájával kapcsolatban. Ennek ellenére többségében ők is úgy vélekedtek: nem jut elég hír hozzájuk Brüsszelből. Éppen emiatt nyolcvan százalékuk nem tudott arról, hogy 2009-ben újra választaniuk kell. Nálunk, magyaroknál szinte százalékra pontosan ugyanaz a helyzet, mint Szlovákiában. Álljon itt néhány mondat a nógrádi emberek véleményéről is. Egy neve elhallgatását kérő hölgy úgy fogalmazott: nem vitatja, hogy Brüsszelben komoly munkát végeznek a „kiválasztottak”, de egy fontos dologról elfeledkeznek: arról, hogy mindezt tudassák is velünk. Hozzátette: „min-' denképpen elmegyek majd szavazni, főleg amióta tudom milyen juttatásokat kap egy-egy uniós képviselő.” Egy fiatal férfi szerint nagy érdektelenség lesz a 2009-es választáson, hiszen egyrészt az emberek információ híján vannak, másrészt nem is érdekli őket, hogy ki lesz a képviselőjük. Mindezt azzal magyarázta, hogy a külföldön hozott döntések közvetlenül nem gyakorolnak hatást az itteni emberek életére. A megkérdezettek közölt volt olyan, aki nagyon fontosnak tartotta az Európai Parlament munkáját, s azt is, hogy letegye voksát jövőre „kiválasztottja” mellett. Ezzel ellentétben akadtak olyanok, akik nem is tudták, hogy a parlamentben magyarok is dolgoznak. A fenti kitekintésből világosan látszik, hogy az uniós országok állampolgárai - közöttük a magyar emberek is - összességében nagyon keveset tudnak a brüsszeli parlament munkájáról. Sokak egybehangzó véleménye szerint nem ártana, ha az egyes régiók képviselői arra is szánnának időt, hogy tájékoztassák az embereket arról: mi is történik az Európai Parlament épületének falain belül. Hiszen, ha ez így lenne, egy-egy felmérési eredmény nem lenne olyan megdöbbentő, s az unió polgárai előtt is tisztulna az a bizonyos köd, amely egyelőre sajnos, eltakarja Brüsszelt... 2009-től új képviselők foglalhatják el a parlamenti helyeket
