Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-05 / 129. szám
B JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK KOZELET Múzeumegyüttes létrehozását javasolta Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő annak érdekében, hogy emléket állítsanak a szovjet idők politikai áldozatainak. Gorbacsov hangsúlyozta moszkvai sajtóértekezletén: Vlagyimir lljics Lenin újratemetésének ideje még nem jött el, de egyszer ezt is mindenképpen el kell végezni. firawffun— Élőlánc a kisiskolák jövőjéért riadó A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint 600 iskolát zárhatnak be Szeptembertől sok tolnai általános iskolában már csak alsósok tanulhatnak. A dalmandi mellett a regölyi felsősöknek (képünkön) is utazniuk kell. Baranyai rendőröknél a gyilkos gimnazisták ügye bencze József a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki, hogy a Kaposváron meggyilkolt gimnazista ügyében folytassa le az eljárást Az országos rendőrfőkapitány döntése a „minden elfogultság látszatától mentes”, pártatlan vizsgálatot biztosítja. Azért kérték az eljárás áthelyezését, mert az egyik gyanúsított édesapja a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságnál szolgáló rendőr. Elhunyt Szántó János szocialista képviselő szántó János országgyűlési képviselő, Bicske polgár- mestere kedden súlyos betegség következtében elhunyt. Munkáját közlekedési szakpolitikusként, polgár- mesterként, megyéje, települése ügyeiben lelkiismeretesen eljáró képviselőként ismerték el. A szocialista frakció Szántó Jánost saját halottjának tekintí. Szent-lványi: hűvösebb a viszonyunk a Nyugattal nem számít megbízható partnernek Magyarország az EU-ban, és az Egyesült Államokkal is egyre hűvösebb a viszony - hangsúlyozta Szent-lványi István. A liberális európai parlamenti képviselő szerint a gazdasági teljesítés, az Oroszországgal épülő partnerségünk, a Koszovó elismerése körüli bizonytalanság a megbízhataüanság felé vezette hazánkat. Szent-lványi: csökkent a hitelünk A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint hatszáz kisiskolát zárhatnak be hazánkban a következő néhány évben. Az Élőlánc a kisiskoláért mozgalom szerint a finanszírozás miatt, az Oktatási Minisztérium szerint azonban azért, mert kevés a gyerek. Fábos Erika A Tolna megyei Dalmand általános iskolájában hiába nyertek országos tanulmányi versenyeket a diákok, szeptembertől már csak alsó tagozatosok tanulhatnak. A felsősök reggelente Dombóvárra utaznak majd. Igaz, a kisiskolásoknak ezentúl sem kell buszra szállniuk, hogy iskolába járhassanak, de csak úgy maradhattak, hogy összevont csoportokban tanulnak. A változást nehezen élik meg a szülők, a gyerekek és a pedagógusok egyaránt. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének alelnöke már tavaly azt jósolta: országosan mintegy hatszáz iskola juthat a dalmandi sorsára. Az oktatási intézmények finanszírozásának változásai miatt ugyanis a kistelepülések kénytelenek lesznek bezárni vagy összevonni az iskoláikat az elkövetkező években. Az elmúlt tanévben ugyanis úgy változott meg az iskolák támogatási rendje, hogy nem tanulónként, hanem tanulócsoportonként jár az állami forrás, így azok után az iskolai csoportok után, ahol nincs elég diák, nem vagy jóval kevesebbet fizet a minisztérium az önkormányzatoknak. Ez főként a kisfalvakban probléma, ahol jóval kevesebb gyerek születik. Ám az Oktatási Minisztérium szerint szó sincs hatszáz intézmény bezárásáról. Állítják: az elmúlt évben csak olyan intézményeket zártak be, ahol fél osztályra való gyerek sem tanult. „Az intézményfenntartás ön- kormányzati feladat - mondta Rónai László, az Oktatási Minisztérium szakértője. - Az viszont valóban igaz, hogy a múlt évben úgy változott az állami finanszírozás, hogy az osztályok létszámától függ a támogatás mértéke. Ez azonban nem jelent drasztikus pénzelvonást. Összevonás valóban sok helyen történt, de ez az országos közoktatási Intézet szakemberei két évvel ezelőtt azt vizsgálták, milyen különbségek vannak a falusi és a városi iskolákban tanuló diákok eredményei között. Kiderült: tízéves korig nem alakulnak ki komoly különbségek a kistelepülési és a városi iskolákba járók között. A felső tagozaton azonban már jelentős legtöbbször csak regisztrációs kérdés, amiből a diák és a szülő sem tapasztal semmit, hiszen az iskola megmarad, csak kevesebb adminisztrációval jár a fenntartása. Tavaly a több mint tízezerből száz helyen szűnt meg az oktatás és ebben nemcsak az iskolák, de az óvodák is benne vannak. Mineltérés van: a városi iskolák javára. A kutatások azt mutatják, hogy a községi iskolák rosszabb eredményeket érnek el a kompetenciamérésen, és a faluról érkező középiskolások közt a legnagyobb a lemorzsolódás. Ám azt is megállapították, hogy erről nem elsősorban a jellemzően rosszabbul felszerelt falusi iskolák tehetőén esetben azért, mert kevés volt a gyermeklétszám.” Oktatáspolitikai szakemberek indították útjára az Élőlánc a kisiskolákért mozgalmat. Ennek lényege, hogy segítsenek elkerülni a tömeges iskolabezárásokat. „Hosszú távon a fiatalok elvándorlásához és a falvak ellehetetlenek. Szorosan összeßgg az eredmény azzal is, hogy ide zömében alacsonyabb rétegekből érkező gyerekek járnak, akikkel a városi iskolákban sem érnek el jobb eredményeket. Kimutatták azt is: az egyisko- lás településekről a tanulók 23 százaléka jár el más települések - főként városok - iskoláiba. nüléséhez vezet, ha bezárják az iskolákat - mondta Farkas Gabriella, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom koordinátora. - Ráadásul felmérések bizonyítják: a kisiskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonala nem marad el az átlagostól, tehát egyszerű spórolásról van szó, semmi másról.” Nemcsak az iskolák fogytak, a gyerekek is ÉvIskolák száma Tanulók* száma I960 6395 1408535 1970 5602 1144070 1980 3800 1197 777 1990 3723 1166076 1995 4006 987 561 2000 3875 957 850 2005 3614 859 315 2008 3418 809160 * NAPPALI FORRÁS: KSH A diák érdeke fontosabb, mint az, hogy hol van az oktatási intézmény Ma elkezdődnek az emelt szintű szóbeli érettségik Orbán kész átvenni a hatalmat ígéret Inflációkövető nyugdíjemelés és egymillió állás Kóka szerint egyeztettek, Juhász szerint pedig nem Ma megkezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák: a diákok június 5. és 11. között emelt szinten, 16. és 27. között középszinten adnak számot tudásukról. Összesen 124 415 vizsgázó jelentkezett érettségire, néhány kivételtől eltekintve mindany- nyian szóbeliznek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdődhet el, és este hatig be kelh fejeződnie. A diákoknak tárgyanként (az idegen nyelvek kivételével) legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A feleltetés időtartama középszinten tárgyanként nem haladhatja meg a tizenöt’ emelt szinten a húsz percet. ■ Szabados B. „A következő kormánynak válságkezelő kormánynak kell lennie, de ez nem veszélyeztetheti a nyugdíjak vásárlóértékét. Bármikor, akár egy hét múlva is eljöhet az a nap, amikor át kell vennünk a kormányzást” - jelentette ki tegnap Orbán Viktor nyugdíjasszervezetek és idősügyi tanácsok képviselői előtt. A Fidesz elnökét ütemes tapssal és „Viktor, Viktor” felkiáltással fogadták. Orbán a nyilvános beszédében garanciát adott az időseknek: akármilyen mély is a gazdasági és közbizalmi válság, a nyugdíjak reálértékét szinten fogják tartani. A politikus emlékeztetett: tavaly a nyugdíjak reálértéke 3,5-3,8 százalékkal csökkent, amire nem volt példa. Orbán megismételte korábbi ígéretét: tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, így finanszírozva az inflációkövető nyugdíjemeléseket. Ugyanakkor ezúttal beleszámolta a feketegazdaságban már meglévő négyszáz- ezer állást, amelyet kifehérítene. „Orbán Viktor hazudik a nyugdíjasoknak. A nyugdíjak reálértékének megőrzése ugyanis valójában azt jelenti, hogy lemondott volna a hatvanszázaléknyi emelésről az elmúlt tíz évben. A Fidesz elnöke ráadásul ma azt is elismerte, hogy az egy hete ígért egymillió új munkahelynek legfeljebb a'fele igaz” - reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. ■ Vég Márton Orbán Viktor nyugdíjasok gyűrűjében Elkezdődtek az egyeztetések az MSZP és az SZDSZ között egy lehetséges adócsökkentés ügyében - legalábbis így értesültek egyes, a liberális párthoz közel álló források. A szombati elnökválasztásra készülő Kóka János pártelnök kedden jelentette be, hogy a szabad demokraták hároméves, ezermilliárd forintos adócsökkentési programot készítettek. Terveik szerint 2009-re a GDP két százalékával, mintegy 500 milliárd forinttal, 2010-re és 2011-re pedig a GDP egy-egy százalékával, 250-250 milliárd forinttal kellene csökkenteni az adószintet. Az SZDSZ 2009-re javasolja a 20 százalékos egykulcsos adó bevezetését. „Nincs egyeztetés adóügyben az MSZP és az SZDSZ között” - cáfolt Juhász Ferenc. Az MSZP elnökhelyettese arról sem tud, hogy nyáron egyeztetne a két párt ebben a kérdésben. Ugyanakkor szerinte ha a szocialista párt azt szeretné, hogy legyen a következő évre költségvetés, akkor adóügyekben előbb-utóbb mindenképpen tárgyalni kell az egykori koalíciós partnerrel. Juhász azonban inkább adóegyszerűsítésről és nem -csökkentésről egyeztetne. ■ V. M. ■ A szocialisták adóegyszerűsítésről tárgyalnának inkább.
