Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-04 / 128. szám

4 PF 9 6 2008. JÚNIUS 4., SZERDA NOGRAD MEGYE ­„Örökkön örökségünk Európa” Vetélkedő diákoknak a- környezetvédelmi világnapon Salgótarján. A Városgazdálkodási és Üzemelteté­si Kft., a Területi Művelődési Intézmények Könyvtára (TEMI) és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés (ÉKE) játékos kör­nyezetvédelmi vetélkedősorozatot indít. A több- fordulós program első állomására 2008. június 5-én, a környezetvédelem világnapján kerül sor 10.00 órai kezdettel a régi SZÜV-székház első emeleti tanácstermében. (Salgótarján, Munkás- otthon tér 1.). Erre a fordulóra elsősorban a salgótarjáni kistér­ség általános iskoláinak tanulóit, valamint tanára­it hívták meg a szervezők. A program célja, hogy játékos formában mérje fel a tanulóifjúság isme­reteit elsősorban az európai uniós nemzetek kör­nyezetgazdálkodásáról, gazdaságáról, szerteága­zó környezetvédelmi munkájáról, eredményeiről- ugyanakkor számos -hasznos információt is nyújt hazánk törekvéseiről és Európában betöl­tött szerepéről. A játékban négyfős csapatok vesznek részt a helyszíni nevezés után. A játékosoknak semmi­lyen felszerelést nem kell hozniuk, mivel a szük­séges eszközökről és a vendéglátásról is a szerve­zők gondoskodnak. A rendezvény felett a Salgótarjáni Központi Ál- * talános Iskola és Diákotthon, az ÉKE, a Salgótar­jáni Csatornamű Kft. a TEMI-könyvtár, a Nógrád Megyei Hírlap, a Nógrád Megyei Esélyegyenlősé­gi Koordinációs Iroda, a Salgótarjáni Környezetvé­delmi Egyesület, a Junior Green Team Egyesület és a Salgótarjáni VGÜ Kft. vállalt védnökséget. A csütörtöki rendezvényen Fenyvesi Gábor, Sal­gótarján alpolgármestere mond köszöntőt. Zagyva-parti randevú Varga Ferenc madarász forrása - hirdeti a tábla. Itt ered a Zagyva. Salgótarján. A Zagyva-völgye Emberi Környezetért Alapít­vány, valamint a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola a környezetvédelmi világnap al­kalmából „Zagyva-parü rande­vú” elnevezéssel találkozót szervez június 5-én 9 órakor a Zagyva-völgye Emberi Környe­zetért Alapítvány székhelyén (Salgótarján, Rákóczi út 11.). A vendégek köszöntése után diá­kok tartanak előadást a Zagyva vízminőségének állapotáról, va­lamint saját tevékenységükről. 10.00 órakor a Zagyva forrásvi­dékéről szóló általános termé­szetföldrajzi ismertetővel és ve­títéssel kezdődik a rendezvény, amelyet lapunk főszerkesztő­helyettese, Faragó Zoltán újság­író, író és természetfotós tart, „Ilyen a mi Zagyvánk” címmel. Ezután szakemberek tájékoz­tatják a jelenlévőket az ifjúság lehetőségeiről és tennivalóiról a környezetvédelemben. Ebéd után, 12.15 órakor a résztvevők autóbusszal indulnak a Zagyva­forráshoz Salgóbányára. Kora délután 14.30 órakor a rende­zők találkozót szerveznek a he­lyi képviselőkkel, civil szerve­zetek vezetőivel, tagjaival. Vidám napok voltak Nemrégiben vidám gyermek­napot tartottak a szarvasgedei óvodában, ahol a Csécsén műkö­dő tagintézmény gyermekei is jól érezték magukat. Légvár, ka­landtúra, arcfestés, elektromos autók, közös udvari játékok és programok szórakoztatták az apróságokat. A csécsei Fráter Erzsébet Álta­lános Iskola május 17-ei és 24-ei művészeti szemléjén a névadó­hoz méltó színvonalon szórakoz­tatták a közönséget. A gyerekek színházi produkciót meghazud­toló komoly színészi tehetsége­ket megcsillantó musicaleket és műsorszámokat adtak elő. Csécse és Szarvasgede közsé­gek önkormányzatai ezúton kö­szöntik pedagógusnap alkalmá­ból az intézmények pedagógusa­it, óvónőit, dolgozóit és kívánnak munkájukhoz kitartást és sok si­kert! Tóth Jánosné szravasgedei polgármester Stromfeldesek a legjobbak között Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kiemelkedő eredmé­nyeket értek el a Stromfeld Au­rél Gépipari, Építőipari és Infor­matikai Szakközépiskola tanu­lói a szakmai versenyeken. A középiskolások legrango­sabb tanulmányi versenyén há­rom kategóriában is eredménye­sen szerepeltek. A felkészülés októberben kez­dődött és a házi válogató, illetve az országos elődöntő eredménye alapján kerültek a legjobbak az országos döntőbe. A Nemzeti Szakképzési és Fel­nőttképzési Intézet által szerve­zett országos megmérettetések Szegeden, Dunaújvárosban és Hajdúnánáson kerültek megren­dezésre. A szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV) gépészeti szakmacsoportban Székely Nor­bert, Borkovics Ádám, Kovács András és Gagyi Arnold 12. c osz­tályos tanulók kiemelkedő telje­sítményt nyújtva gépészeti alap­ismeretek érettségi tantárgyból középszintű 100%-os jeles ered­ményt értek el. Charles Babbage Auto CAD szakmai tantárgyi komplex ver­seny döntőjében Molnár Márió a nyolcadik helyen végzett. A gépipari számítástechnikai technikusok versenyén (OSZTV) kitűnő teljesítménnyel az utóbbi évek legjobb eredményét érte el Bíró Gergő 14. c osztályos tanu­ló, aki negyedik lett, ezen a meg­mérettetésen Molnár Márió ti­zenkilencedik helyezést ért el. Ők mentesülnek a szakmai vizs­gán az írásbeli, illetve gyakorla­ti vizsgarészek alól. Gratulálunk a versenyzőknek, akik tovább öregbítették iskolá­juk jó hírnevét. A tanulók felkészítő tanárai Bartha György, Máté Gábor, Szentpéteri Ferenc és Gulyás And­rás voltak. Visszaemlékezés egy nógrádmarcali körorvosra ^ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A szügyi orvosi rendelő a köz­ségháza udvarában álló épület­ben van, két helyiségből áll: ma­ga a rendelő és egy háromszor kétméteres váró, a váróban egy­szerre nyolc betegnél több nem fér el. A rendelő felszerelése egy íróasztal, két szék, egy fenyő­deszkából készült mosdóáll­vány, benne egy zománcos mos­dótál, szappantartó, mosdószap­pan, egy vaskályha és egy vizs­gálóasztal, majd később egy or­vosi műszeres szekrény. Emlékezetem szerint a váróban fűtési lehetőség nem volt, a taka­rításért órabért fizettünk. Szügy község a nógrádmarcali orvosi körhöz tartozik, a köror­vos dr. Abay Nemes Gyula, aki heti kétszeri kiszállással tart rendelést. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy ez nem tudja biztosí­tani a falu ellátását, a betegnek a rendelési napokon túl Nógrádmarcalba kell utazni. A lakosság jogos követelése: egy új orvosi rendelő és lakás megépí­tése, amely azonban sokáig vá­rat magára. Közlekedési lehetősége egy ócska kerékpár volt, de ha az út­viszonyok az ezzel való közleke­dést nem tették lehetővé, gyalog indult el betegeihez. Később egy- lovas fogattal közlekedett, amit ő maga hajtott. Az 1954-55-ös években egy használt motorke­rékpáron járta a körzetet. Ké­sőbb megvásárolt egy Wartbur­got, ami, ha útközben elromlott, gyalogosan folytatta tovább az útját, betegeit soha nem hagyta cserben. Abban az időben az or­vosnak telefonja nem volt, egye­dül a községházán létezett távbe­szélő. Ha éjszaka orvost kellett hívni, a beteg hozzátartozója ment orvosért és kopogtatott az ablakán. Dr. Abay Nemes Gyula körorvos szó nélkül felkelt ágyá­ból és elment a beteghez. Lelki­ismerete soha nem engedte meg, hogy azt mondja: „várjon regge­lig”. A rendelést heti két alka­lommal tartotta ugyan, de hívás­ra éjjel-nappal a betegek rendel­kezésére állt, a súlyos betegeket a két rendelési idő között hívás nélkül is felkereste, többször elő­fordult az is, hogy a beteg ágya mellett fél éjszakát töltött. A legnagyobb hálával, a leg­mélyebb tisztelettel és nagy sze­retettel emlékszem rá! Dr. Abay Nemes Gyula 1939-ben lett or­vosa a nógrádmarcali körnek, amelyhez Szügy is tartozott. Ki­nevezésekor a nógrádmarcali körjegyzői irodán dolgoztam, így kinevezése napján személyesen megismertük egymást. Húsz éven át szüleimnek, nagyszüle- imnek, családomnak a szó szo­ros értelmében valóban „igazi háziorvosa” volt. Ha a hatásköré­be tartozó bármilyen kéréssel fordultunk hozzá, mindig a leg­nagyobb készséggel állt rendel­kezésünkre. Súlyos beteg édes­apámat hosszú hónapokon ke­resztül részesítette orvosi gyógy­kezelésben, a Marcal és Csitár közötti nyolc kilométeres távol­ságot naponta megtette, hogy az injekciót beadja. Már Szügyben laktam, amikor ötéves Judit kis­lányom beteg lett. Gyermekor­vost hívott, akivel konzíliumot tartott, majd reggelig virrasztott gyermekem ágya mellett. Az ilyen és ehhez hasonló ese­tek más betegeknél, más csalá­doknál is előfordultak, amikor a betegtől a hajnali órákban távo­zott és került haza saját ágyába. Húszéves szolgálati ideje alatt megismerte a lakosság apraját- nagyját, öregjét-fiatalját, tudta, kinek mi a fájdalma, mi a baja. A lakosság nagyon tisztelte és szerette őt, féltették egészségét, testi épségét, amikor esőben, sárban,, hóban, vízben látták jönni körorvosukat. Soha nem számított neki, hogy rossz idő van, fúj a szél, vagy esik az eső, orvosi esküjéhez híven minden­kor teljesítette kötelességét, a betegeitől honoráriumot nem fo­gadott el, nem túlzók, ha azt ál­lítom, hogy az orvosi kör „nap­számosa” volt, aki kezelte, ápol­ta, gyógyította betegeit, aki egész életét a beteggyógyítás­nak szentelte. Mivel kinevezése óta ismertük egymást, a legjobb baráti kapcsolat alakult ki köz­tünk. Szügyi rendelései alkal­mával minden esetben felkere­sett, de ezt el sem mulaszthatta, még ha akarta volna is, hiszen az orvosi rendelő szolgálati la­kásom tőszomszédságában, egy udvaron volt és a rendelések be­fejeztével annak kulcsát hoz­zám adta be. A lakosság véleménye és jó­magam is joggal állítom, hogy dr. Abay Nemes Gyulára min­denki a legnagyobb hálával és elismeréssel gondol vissza. Amikor kezdte érezni a fárad­ságot, - hiszen 60. éve felé köze­ledett, kérte Balassagyarmatra helyezését. Ott városi tiszti főor­vossá nevezték ki. Ez még szoro­sabb kapcsolatot teremtett a me­gye vezetőivel, akiket állandóan győzködött a szügyi új orvosi rendelő megépítésének fontos­ságáról, az építkezéshez szüksé­ges forrás biztosításáról. Az ő fá­radságos közbenjárásának is kö­szönhető, hogy 1971-ben végre felépülhetett Szügyben az új or­vosi rendelő a hozzátartozó orvo­si szolgálati lakással. Főorvossá történő kinevezésé­vel egyidejűleg a balassagyar­mati kórház felügyelete is hozzá tartozott, így lehetősége nyílt az éjszakai orvosi ügyeleti szolgálat megszervezésére, amely a balas­sagyarmati járás egész területét érintette. Az éjszakai ügyeletre beosztott orvos a kórház gépko­csijával látta el a szolgálatot és az mind a mai napig így történik. Ettől az időtől a körorvosoknak, mint utódainak éjszaka nem kell „kikelni” ágyukból, megszaba­dultak az éjszakai ablakzörgeté- sektől. Mindezek megvalósításá­ért is a legnagyobb hálával tarto­zunk dr. Abay Nemes Gyula yolt nógrádmarcali körorvosnak! A rendelő és lakás megépíté­sével a község ismét nagyot fej­lődött. Mindezért az önzetlen te­vékenységéért 50 év távlatából is a legnagyobb tisztelettel és há­lás szeretettel emlékezünk dr. Abay Nemes Gyula volt nógrádmarcali körorvosra. A fa­lu közegészségügyéről „Hausel Sándor: Szügy története 2001” c. könyv részletes leírást ad, melynek elolvasását mindenki­nek szeretettel ajánlom. Sasvári Sándor volt szügyi vb. titkár

Next

/
Thumbnails
Contents