Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-26 / 147. szám

Mindenki megkönnyebbült, a fuvarosok és a kormány is. A megállapodást Wáberer György és Gyurcsány Ferenc is példaértékűnek nevezte. A kormány vállalása alap­ján akár 7-8 milliárd fo­rinttal csökkenhetnek a fuvarozók terhei. Hogy ez pontosan milyen fuvarozói költségeket érint, az attól függ, hogyan dönt az EU a gázolaj jövedéki adójáról. Europress-összeállítás „Azt vállalta a kormány, hogy nagyjából 7-8 milliárd forintos tehercsökkentésben partner. A pótkocsi utáni adók mérséklé­sétől egyéb megoldásokig, sok minden szerepelt a tárgyaláso­kon” - mondta Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök a kormány és a fuvarozók szerdai megálla­podása után, de több részletet a tehercsökkentésről nem árult el. A miniszterelnök elmondta: Magyarország az Európai Unió­hoz fordult a gázolaj jövedéki adó­jának csökkentése érdekében. Minderre azért volt szükség, mert a fuvarozóknak nehézséget jelentenek a növekvő üzem- anyagárak. Ha az EU jövő január 1-jéig nem dönt a kérésről, a kor­mány kidolgoz egy alternatív programot, amely ebben az eset­ben is lehetővé teszi a 7-8 milliárd forintos tehercsökkentést. Ezek között szerepelhet például a pót­kocsi utáni adók mérséklése, il­letve a megállapodás rögzíti azt is, hogy a műszakilag lehetséges, de nem kihasználható tömeg utá­ni adónak megfelelő összeg visz- szatérítésére nyílik lehetőség. Wáberer György, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsé­gének elnöke mindehhez hozzá­tette: a kormány és a fuvarozók azt kérték az EU-tól, hogy a gáz­olaj 85 forintos jövedéki adóját 9,20 forinttal csökkenthessék. A megállapodás egy másik fon­tos eleme az, hogy megváltozik a szakképzés finanszírozása, így bizonyos költségeket a tehergép­járművek és a kamionok vezetői­nek képzésére lehet fordítani. Ugyancsak szerepel a hét pont­ban, hogy a kormány bizonyos esetekben rugalmasabbá teszi a hétvégi kamionforgalom korláto­zását, valamint vállalja, hogy az elektronikus útdíj bevezetését illetően egyeztet a fuvarozókkal. Rögzítették a felek azt is, hogy fe­lülvizsgálják az úgynevezett bír- ságrendeletet, ezzel igazságosab­bá teszik a bírságolás eddigi gya­korlatát, és egységesítik az ellen­őrző hatóságok eljárásait. A kormány és a fuvarozók tár­gyalásainak a megállapodás alá­írásával nincs vége, mert több kérdésben még szakértői egyez­tetéseket tartanak. Ilyen például a 30 napos fizetési határidő és az inkasszó bevezetése, a környezet- védelmi célú járműberuházások támogatása, az egyablakos ügy­intézés és a közlekedési hatósági eljárások díjainak mérséklése. A megállapodást Gyurcsány és Wáberer György is példaérté­kűnek nevezte. A kormányfő hangsúlyozta: az intézkedések javítják a fuvarozók versenyképességét és működési feltételeit. A miniszterelnök sze­rint az is siker, hogy a fuvarozók­nál több nyugat-európai ország­ban alkalmazott gyakorlattal szemben nem merült fel a közle­kedés megbénításának lehetősé­ge a megállapodás elmaradása esetén. Wáberer azt emelte ki, hogy az egyezmény fenntartja a magyar fuvarozók versenyképes­ségét a környező országok fuvaro­zóival szemben. Wáberer: még nem biztos a Volánok privatizációja SOK bizonytalanságot tartal­maz a Volán-társaságok priva­tizációja, így korai még erről beszélni - mondta lapunk kér­désére Wáberer György. Véleménye szerint még kérdé­ses, hogy egyáltalán megtörté­nik-e a privatizáció, s ha igen, hogyan, milyen formában. BAJNAi gordon fejlesztési mi­niszter és Budai Bernadett kor­mányszóvivő ezzel kapcsolato­san annyit mondott a szerdai kormányülésen nem volt téma a Volán-társaságok privatizá­ciója, így döntés sem született róla. A Volánoknál működő szakszervezetek korábban ki­látásba helyezték, hogy sztráj­kot hirdetnek, ha a megkérde­zésük nélkül születik döntés a privatizálásról a kormány jú­nius 30-i ülésén. Budai lapunk megkeresésére találgatásnak nevezte, hogy jövő hétfőn tárgyalna erről a kormány. Fidesz: beismerték! a fidesz szerint a kormány a megállapodással beismerte, hogy van lehetőség az energia­árak csökkentésére. Fónagy János képviselő elmondta: leg alább elviselhetővé kell tenni a lakosságot sújtó energiaárakat is, ezen belül is a távfűtés árait Varga Mihály, a párt al- elnöke több nyilatkozatában a benzin jövedéki adójának csök­kentését szorgalmazta. „Erre van lehetőség az EU-nál”, vélte. Tudásközpont Kecskeméten, ökocentrum a Tisza-tónál Újabb tizenkét, európai uniós forrásból megvalósuló nagybe­ruházásról döntött a kormány. Az úgynevezett kiemelt projek­tek összértéke 28 milliárd fo­rint. Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter elmond­ta: a projektek egy része turisz­tikai, ilyen például a Velencei-tó vonzerejének javítása vagy a Ti- sza-tavi ökocentrum, amely a tó környéki élővilág bemutatásá­ra alakít ki látnivalókat. Ezen túlmenően gazdaságfej­lesztési beruházások is zöld utat kaptak. Ennek értelmében pél­dául kreatív innovációs-kutatási központ létesülhet Kecskeméten egy használaton kívüli katonai létesítményben, mintegy 14 mil­liárd forintos beruházással. A tá­mogatott projektek között szere­pel a Budapest Szíve Program. A belvárosban létesülne új fő­utca, és megújulnának a hídfők is. ■ V. S. 2008. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK Félmilliárddal tartozik a liga saját cégének Közel félmilliárd forinttal tarto­zik a Magyar Hivatásos Labdarú­gó Liga (MHLL) a saját tulajdoná­ban lévő Profi Liga Kft.-nek a né­hány vidéki klubbal médiakap­csolatban álló Advertum Kft. sze­rint. A Liga 2009. május 31-ig ka­pott haladékot a törlesztésre, kü­lönben az APEH felszámolási el­járást indít ellene, s nem lehet ki­írni az első és másodosztályú baj­nokságot. Szokatlan megoldás, de döntés van róla: a kormány ke­zességvállalással 5,2 milliárd fo­rint hitelt adna az Advertumnak, hogy ebből törlesszék a Profi Li­ga Kft. 3,1 milliárdos adósságát, 2,1 milliárdot pedig befektet egy országos médiarendszer kiépíté­sébe és működtetésébe. Az MHLL 2000 és 2006 között 3,8 milliárd forintnyi bevételét szétosztotta a klubok között, és nem annak a kötvénynek a visz- szafizetésére fordították, amely­re még az Orbán-kormány vál­lalt garanciát. A Fidesz sérelmezi, hogy miért kell egy közvetítő cég egy állami adósság visszafizetésére, s miért építenek a szocialisták közpénz­ből médiabirodalmat. ■ Egymás kezébe csaptak fuvarozók Alku a kormánnyal - Többmilliárdos tehercsökkentés GAZDASÁG 5 HIBSAV Elkészült az M7-es újabb 20 kilométere ma átadják az M7-es autó­pálya egy újabb, 20 kilomé­teres szakaszát. A Balaton- keresztúr és Zalakomár kö­zötti rész átadásával még nem lesz teljes az autó­pálya, ugyanis a Zalakomár és Nagykanizsa közötti 15,5 kilométeres szakasz műsza­ki átadását csak július végé­re tervezik. A járművek csak augusztus második felétől használhatják. Megtévesztő hirdetések miatt bírság az OTP-nek A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 100 millió forint verseny­felügyeleti bírsággal sújtot­ta az OTP-t, mert álláspont­ja szerint a hitelkártyás ^•hirdetésekben egyes kitéte­lek a fogyasztók számára azt a hamis látszatot keltik, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitel­keretüket, és csak a határ­idő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a fel­vett hitel után. Dobrev Klára szemesi riválist kapott egy szemesi nő is bejelent­kezett egy 1,7 hektáros kül­területi föld megvételére a somogyi Kötésén, amelyet Dobrev Klára is meg akar vásárolni. Ha komoly a szán­déka, akkor a kormányfő felesége nem juthat hozzá a földhöz, mivel az elővásárlá­si jog miátt az újabb vevő­jelöltnél van az előny. Mind­ketten 17,2 millió forintot adnának a birtokért, amely korábban Antall József csalá­di birtoka volt. Dobrev Klára visszaléphet Uj blokk épülhet a Mátrai Erőműben ügnittüzelés Az MVM beruházása felérhet a kecskeméti Mercedesével Csalás a vád a Zalahús volt vezérigazgatója ellen A Magyar Villamos Művek (MVM) új céget hozna létre a Mátrai Erőmű bővítésére, amely­ben többségi tulajdonos lenne, míg a fennmaradó rész a német RWE csoport és az Energie Baden-Württemberg AG. között osztódna* erősítette meg az MVM vezére a Népszabadság­nak. De a pontos „tulajdoni tor­ta” felosztásához további dönté­sek szükségesek. Az MVM szeretné a legna­gyobb szeletet. Már többször fel­hívta a figyelmet a hazai termelői kapacitások bővítésének szüksé­gességére. 2007-ben az Európai Bizottság engedélyezte, hogy az erőmű 47 millió euró értékű tá­mogatást kapjon egy 800 millió euró költségű (200 milliárd fo­rint), 400 megawattos, lignittüze­lésű blokk építéséhez. A szén­dioxid-kvóta kiosztását követően a német cég úgy vélte, már nem megtérülő a beruházás, így lemondott a megvalósításról. Inkább a megújuló energiaforrá­sokkal foglalkoznának. Az MVM igazgatósága viszont pénteken a szénerőmű bővítésé­nek lehetőségéről tárgyal. A je­lenlegi tulajdonosi kört tekintve az RWE 51 százalék részvényt tudhat magáénak. A villamos műveknek pedig huszonöt száza- f lék plusz egy szavazata van a «j Mátrai Erőműben. Az új cégben | teljesen megváltoznának a tulaj- § donosi erőviszonyok. ■ Az Európai Bizottság is hozzájárult a lignittüzelésű blokk felépítéséhez Mintegy kétszázötven rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, csődbűntettel vádolja a fő­ügyészség a Zalahús volt vezér- igazgatóját. A helyi lap szerint Farkas Imre az 1995-ben meg­alakult rt.-ben a névérték 20-25 százalékáért szerez­te meg a részvények döntő többségét. A vádirat szerint a volt vezérigazgató 1998- tól az érdekkörébe tartozó cége­ken keresztül jelentős vesztesé­get halmozott fel: nem tett lépé­seket a húsipari cégnek sertése­ket szállító Zalaping-Bar tarto­zásának a behajtására, és az ugyancsak az érdekkörébe tarto­zó IMI 55 Kft.-től magas áron lízingelt járműveket. 2003-ban a Zalahús készletei, pénzeszkö­zei már nem fedezték a szállítói, hitelezői követeléseket, a cég fizetésképtelenné vált. 2005 feb­ruárjában a tartozások megha­ladták az egymilliárd forintot, de a rendelésekkel nem álltak le. Rá­adásul Farkas Imre a fizetésképtelen­ség és a cég eladása közötti időszakban 66 millió fo­rint értékben piaci ár alatt szer­zett meg különböző vagyon­tárgyakat, bútorokat, házat, autót a Zalahústól. Farkas Imre a lap megkeresé­sére nem kívánt élni a megszó­lalás lehetőségével. ■ ■ Három éve már egymilliárddal tartozott a cég.

Next

/
Thumbnails
Contents