Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-25 / 146. szám

2008. JUNIUS 25., SZERDA Nyug díjas Elet J^Lrco^jviCCanófény6en Százból öten a klubban Ül az öt tolmácsi asszony és mesél. Arról, hogyan pe­regnek mindennapjaik és miért érzik jól magukat a nyugdíjasklubban, ahová össze-össze jönnek. Akkor, amikor éppen hely van a faluházban. Sikerrel zárult a csitári szereplés. A kórusban ott vannak a klub asszonyai... Annak idején, amikor 2000- ben megalakultak, mindössze ti­zennyolcán voltak. Mára már száz körül jár a tagok száma. El­járnak kirándulni, meleg vizű fürdőkben gyógyítgatni beteg lá­bukat, derekukat. Ha helyben jönnek össze, akkor szalonnát sütnek, bográcsoznak, beszélget­nek erről-arról. Kint, a szabad ég alatt csak addig lehetnek, még jó az idő. Ha megjönnek az esős, hi­deg őszi napok, fedél alá húzód­nak.- Bizony jó lenne, ha állandó helyet kapnánk, ahová bármi­kor bemehetnénk - mondja Dá­vid Imréné, a klub vezetője. - Nálunk sok a kisnyugdíjas, akik nehéz körülmények között él­nek. Szívesen hallanánk értő szakembertől arról, mire szá­míthatnak a legszegényebbek, az egyedül, magányosan élők. Az asszonyok szép kiállításra való hímzéseket készítenek. De hol állítsuk ki ezeket? Elfoglaltságuk azért így is van, mint ahogyan helyük is. Az ön- kormányzatra nem panaszkod­nak, lehetőségeikhez mérten se­gíti a nyugdíjasklubot, hogy utazhassanak, „szétnézhesse­nek” az országban. Az asszo­nyok meg azzal köszönik meg a támogatást, hogy tavasszal vi­rágba „öltöztetik" a falut, rend­ben tartják az autóbusz-megálló környékét. Bornemissza Sándorné azt mondja, ő „csak” klubtag. Ami­kor azonban arra fordul az szó, mi is a dolga, alig győzi sorolni.- A szervezésben segítek - mondja. - Ha rendezvény van, vagy kirándulásra készülünk, végigjárjuk a falu nyugdíjasait. Mondjuk, hová megyünk, meny­nyivel kell hozzájárulni az út­hoz... A kapcsolattartásnak ez is egyfajta módja. Azt tapasztalják, s erről beszél' Bornemissza Sándorné is, hogy különösen a magányos idős embereknek szükségük van arra, hogy szót váltsanak valakivel. Hogy le­gyen valaki, akinek kipanasz- kodják magukat, aki türelmesen meghallgatja őket. Az asszony tíz éve él Tolmácson és négy éve jár a klubba. Dávid Jánosáé tréfásan til­takozik, nincs rokonságban a klubvezetővel. A névazonos­ság azt jelzi, Tolmácson sok a Dávid, még Dávid Jánosnéból is kettő van, keresztnevükkel különböztetik meg őket. Dávid Jánosné, Ági a nyolc év alatt, amióta csinálja, művészi tö­kélyre „fejlesztette” a gobelin­varrást. Eddig hatvan gobelin­képet készített, egyen-egyen huszonnyolc-harmincezer öl­téssel. A legbüszkébb azon­ban az „Utolsó vacsorádra volt. Az ötvenszer kilencven centiméteres képet két hóna­pig varrta, több mint ötven­ezer öltés volt benne. Sokszor még az éjfél, az egy óra is a kép fölött találta. Berkenyére vitte kiállításra és munkáját meg is vásárolták.- Ilyenkor nyáron nincs var­rás - mondja. - Kertem van, sző­lő, azokkal munka van. Igaz, de ellátja a családot, a lányáékat, a fiáékat. Amíg-Tol­mácson volt téesz, ott dolgozott.- Azért jó volt a szövetkezet, sok embernek adott kenyeret, meg nyugdíjat. Nekem ötvenöt ezer forintot. Raktáros volt, de ott olyan ren­det tartott, hogy Salgótarjánba is eljutott a híre. jöttek is nézni, ho­gyan csinálja. Még kitüntetést is kapott. Győri Jánosné meséli:- A családból négyen vagyunk a klubban, a lányom, az unokám is jár. Szívesen megyek én is, mert ott ismerősökkel, régi bará­tokkal találkozom, elbeszélge­tünk. Társadalmi munkára már nemigen megy.- Valakinek otthon is kell ma- * radni, beteg van a háznál - mondja. Szívesen megy a nyugdíjas kö­zösségbe Drajkó Katalin is, jól­esik neki kikapcsolódni a napi munkából. Arról már közösen beszélnek, hogy nemrégiben egy zenéhez értő házaspár jött a faluba és kó­rust alakítottak. Már fellépésük is volt Csitáron, szépszámú kö­zönség előtt, sikerrel. Most egy­házi énekek képezik repertoár­jukat, de tervezik, hogy magyar nótákat, népdalokat is tanulnak, sokak körömére. Tár kapuk Sikondán Az idén is várja a gyógyulni, pihenni vágyó nyugdíjasokat, s a még aktív dolgozókat Nógrád megyéből is a Sikondán a Bá­nyász Utókezelő és Éjjeli Szana­tórium. Tavaly csaknem százan voltak a nógrádiak, akik igény­be vették a szanatórium i kezelé­seket. Az elmúlt időszakban több változás is történt az intézmény­ben. Hat egészségpénztári szók gáltatóval áll kapcsolatban az in­tézmény a beutaltak kedvezőbb ellátása érdekében. Kiegészítő szolgáltatásként sószobát, infraszaunát, relaxációs talp­masszázst, futópadot vehetnek igénybe. A múlt év augusztusá­tól üdülési csekket is elfogad a szanatórium. A háziorvosi be­utaló mellett a beutaltaknak hozniok kell a területileg illeté­kes reumatológus szakorvos ja­vaslatát, valamint friss, egy hó­napnál nem régebbi laboratóriu­mi eredményt. A beutaltak elhelyezése ha­gyományos, emelt szintű szo­bákban, illetve összkomfortos la­kásokban történik. Az első kate­góriában a bányász aktív dolgo­zók, a bányász nyugdíjasok és a közvetlen hozzátartozók 1300 fo­rintot fizetnek naponta. A más szakmából érkező nyugdíjasok napi térítési díja 1500, az aktív korú dolgozóké pedig 1900 fo­rint. A második - emelt szintű - kategóriában 1600, 1800 és 2200 forint a napi ellátás szemé­lyenként. Még a harmadikban - az összkomfortos lakásokban - 1800, 2200 illetve 2600 forint a napi térítési díj személyenként. Sikeres együttműködés az idős emberekért Küldöttértekezleten értékelte 2007-ben végzett munká­ját a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége. A ta­pasztalatokról, az idei tennivalókról Szendrődi György, a megyei szövetség elnöke mondta el véleményét. Érdekvédelem- Mi az, ami először szembeöt­lőit a visszatekintés során?- Az országban és a megyé­ben is jelentős az idős emberek száma. Éljenek minél tovább egészségben, biztonságban. Azonban itt a nyugdíjasok több mint fele 50 ezer forintnál keve­sebb havi járandóságból él. So­kan vannak olyanok, akik csalá­di támasz nélkül, egyedül élnek. Az elnökség és tagszervezeteink képviselői egyetértettek abban, hogy a kormány méltányolja az idős emberek nehéz helyzetét és az ország teherbíró képességé­nek függvényében kedvezmé­nyekkel igyekszik enyhíteni gondjaikat. Ebben része van a nyugdíjas szervezetek követke­zetes érdekvédelmi munkájá­nak is. Erre a jövőben is szükség lesz, annál is inkább, mert ta­pasztalható a társadalomban olyan szemlélet is, amely sok­nak, nem is mindig méltányos­nak ítéli a nyugdíjas kedvezmé­nyeket. A fogyasztókért- A szövetségnek „erőssége” a fogyasztóvédelem.- Válóban évek óta szervezünk a fogyasztóvédelemről, a fogyasz­tók lehetőségeiről, jogairól tájékoz­tatókat Az elmúlt években mint­egy félezren hallgatták meg eze­ket. Segítségünkre van ebben a Nógrád Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület. Részt veszünk a fo­gyasztóvédelmi panaszokkal fog­lalkozó megyei békéltető testület munkájában is. Sikeresen bonyo­lítottuk le a nyugdíjasok vers- és prózamondó-, valamint dalverse­nyét, amelyet országos szövetsé­günk kezdeményezett. Sok értéket hoztak a résztvevők a megyei és a régiós versenyre is. Utóbbi kapcso­latainkat olymódon is erősítettük, hogy együttműködési megállapo- dást kezdeményeztünk az észak- Tmagyarországi nyugdíjas szövet­ségekkel. Folyamatos együttműkö­désre törekszünk a megyében te­vékenykedő szervezetekkel is. A klubélet- Mi történt a klubokban? Elvé­gezték számvetésüket a települé­seken tevékenykedő nyugdíjas szervezetek is?- 1990-ben alakult meg a me­gyei szövetség, a klubok száma mindössze 8 volt. Most már 28- nál tartunk,, a tagok száma is nőtt, meghaladja a 2300-at. Mun­kájukról csak az elismerés hang­ján szólhatok. Hetente, kétheten­te vagy havonta tartják összejö­veteleiket, lehetőség van a szóra­kozásra, kikapcsolódásra is. Kul­turális csoportokat, szervezetek működtetnek, előadásaikban nemcsak a helybeliek gyönyör­ködhettek. Sikerrel léptek fel or­szágos rendezvényeken, magyar és szlovák műsorokban is. Rend­szeresen jelenneknneg róluk írá­sok a Nyugdíjasok Lapjában.- A működéshez pénz is kell...- Rendszeresen részt veszünk az NCA pályázatán, támogatást kapunk az .országos szövetség­től, a megyei, a városi önkor­mányzattól és támogatnak tagja­ink is tagdíjukkal. A továbblépés- Az idei évre milyen tenniva­lók maradtak még?- A megyei fogyasztóvédelmi egyesülettel közös pályázaton dolgozunk, a „nyereményből” to­vábbi előadásokat és akkreditált képzést szeretnénk tartani. Részt veszünk az idősek világ­napja megyei gálájának előké­szítésében és szervezésében is. Tervezzük a nagyszülő és unoka kapcsolatok szélesítését, ott le­szünk az országos szövetség ta­nácskozásain, a sport- és kultu­rális rendezvényeken, segítjük klubjaink tevékenységét. S ter­mészetesen pályázunk... végé Egészségvédő találkozó a szeretet és tolerancia jegyében A BEBESE küldöttsége Füleken. Jobbról a második dr. Horváth Emilné, mellette Deák Piroska. V. G. Fülek. Egészségvédő találkozót - szám szerint a hatodikat - ren­dezett május utolsó napján a Vis Vitalis PolgárHarsulás a szlová­kiai városban. A környező tele­pülésekről érkezett érdeklődők mellett részt vett a találkozón a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének küldöttsége dr. Horváth Emilné, az egyesület el­nöke vezetésével. A BEBESE több éve baráti kap­csolatot ápol a határon túli egész­ségvédő egyesülettel. Egészségfi­lozófiájuk ugyan eltérő, de a cél­juk közös: az emberek testi-lelki egészségének megőrzése, védel­me. Ennek jegyében szervezték a találkozót is. Előadások sora hangzott el arról - felváltva szlo­vák és magyar nyelven -, hogyan őrizhetik meg az emberek testi- lelki egyensúlyukat, hogyan véd­hetik meg egészségüket, és ha megbetegszenek, mit tehetnek gyógyulásukért. Az előadásokat kísérő” programok között szere­pelt az íriszdiagnosztika, amelyet a Budapestről érkezett Virág Juli­anna természetgyógyász végzett és ott volt Bakos József csontko­vács is Salgótarjánból, aki „civil­ben” a BEBESE elnökhelyettese. A füleki egyesület megalakulá­sáról Deák Piroska, a Vis Vitalis elnöke beszélt. Eleinte néhány jó ismerős, barát j ött össze. Többnyi­re olyan emberek, akiknek útja rögös volt, betegségben szenved­tek, vagy súlyos tragédia sújtotta őket és megértő beszélgetésre volt szükségük. Aztán nyolcan-tízen megalakították az egyesületet, amelyet 5 éve bejegyeztettek a bí­róságon. Ma több mint ötvenen vannak, havonta klubnapot tarta­nak, fesztiválokat rendeznek, ja­varészt áz ezoterika jegyében. Nem az orvostudomány, nem is a vallás ellen fordítják az embere­ket, bár vannak, akik ezt vetik a szemükre. Egész tevékenységük a szeretette, a békességre, a toleran­ciára, egymás segítésére épül. Féléves programokat készíte­nek, amelyben orvos, gyógysze­rész, természetgyógyász, táplál­kozással foglalkozó szakember előadása is szerepel. Felhívják a figyelmet az egészséges életmód­ra, az egészséges táplálkozás, a mozgás fontosságára, a civilizá­ció „teremtette” ártalmakra: a kör- nyezetkárosítás, a káros szenve­délyek - a dohányzás, az alkohol, a drog - elleni küzdelemre. Egy­szóval: az egészséges életre. Valahogy így jött létre a kap­csolat a salgótarjáni egyesülettel is. Vendégelőadónak hívták Ba­kos Józsefet, aki aztán haza vitte hírüket, összehozta őket. A kap­csolat azóta is működik. Nem csak egymás rendezvényeit láto­gatják, közös programjaik, túrá­ik, megemlékezéseik vannak és rendezvényeikre kölcsönösen szakelőadókat hívnak. Deák Pi­roskát, Bakó Évát előadóként is jól ismerik Salgótarjánban, a BEBESE-nél. Céljuk továbbra is a kapcsolat, az együttműködés erősítése, a kö­zös tennivalók alapján. Ahogy a Vis Vitalis elnök asszonya mon­dotta, sok ilyen van. A test fizikai állapotának erősítése, a rendsze­res mozgás, a napi séta az.idős embereknek sem árt. Csak nyer­hetünk azzal is, ha az idős kor nem jelenti a szellemi restséget Az agy tornáját, a gondolkodást nem szabad „elfelejteni”. Mint ahogyan azt sem, hogy szeretetet, megértést, törődést adjunk azok­nak, akik rászorulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents