Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-24 / 145. szám
2 2008. JÚNIUS 24., KEDD SZECSENYI NAPLÓ Reneszánsz túra Szécséfiy. A II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola részéről Török lános tanár pályázatot nyújtott be a reneszánsz éve alkalmából az iskolások részére szervezett reneszánsz túrákra. Az iskola 300 ezer forintot nyert, két szécsényi általános iskolai osztály és az iskolatársulás formájában Szécsényhez tartozó nógrádszakáli diákok őszi autóbuszos kirándulására. II. világháborús gránát Szécsény. A város déli részén, a volt pulykatelepen egy helyi betéti társaság tulajdonában lévő részen a dolgozók tereprendezés közben II. világháborúból származó gránátot találtak. Az esetet a tulajdonos jelezte a hatóságoknak, a tűzszerészek a gránátot elszállították, s a város külterületén felrobbantották. Nyár a könyvtárban Szécséfiy. A nyári szünetben a városi könyvtár különböző programokat szervez a gyermekek részére. Hetente egyszer, hétfő délelőttönként azokat várják, akiket érdekelnek a keresztrejtvények, de lesz reneszánsz kézműves foglalkozás, üvegfestés, társasjáték, filmklub, érdekes történeteket hallgathatnak meg a gyermekek Mátyás királyról, amit el is játszhatnak. Régen és ma: egy nagy múltú óvoda Szécsény. A településen a ferences rendiek 1788-ban alapították az elemi iskolát. A volt posztógyár épületét alakították át oktatási célra. A templom mellett 1927-ben épült fel az iskola, ahol az iskolák államosításáig, 1948-ig, Római Katolikus Elemi Fiúiskola működött. Az épület a II. világháború alatt erősen megrongálódott, a helyreállításáig az osztályokat a leányiskolában és a cserkészotthonban helyezték el. Az épület 1980-ig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának adott otthont. Ezt követően átalakították, azóta óvoda. Az épületet a római katolikus egyház már korábban visszaigényelte. A visszaadásra a Magyar úti óvoda bővítése után kerül sor. Legszebb házeleje Szécsény. Az elmúlt évekhez hasonlóan a város önkormányzata az idén is meghirdette a legszebb házeleje pályázatot. A díjak odaítéléséről a műemléki, idegenforgalmi és városfejlesztési bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt. A díjak átadására az október 23-ai városi ünnepségen kerül sor. A három kategóriában meghirdetett verseny célja: kultúrált, környezetbarát, vendégváró településkép kialakításának elősegítése, a hagyományos virágkultúra fejlesztése, kiterjesztése. Iglice-díjak Pályáznak a kerékpárúira Szécsény. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kerékpárút építésére írt ki pályázatot. Előnybe részesülnek azok a pályázatok, ahol a kivitelezési terve - a benyújtásra kerülő pályázat fontos dokumentuma- sikeres pályázat „útján készült el. Szécsény Kistérség Önkormányzatának Többcélú Társulása pályázati pénzből készítette el Szécsénytől nyugat felé haladva Hugyag köz- igazgatási határáig a kerékpárút kivitelezési tervét. Ez azt jelenti, hogy a kerékpárút kivitelezésére benyújtandó pályázatuk előnyt élvez. A kerékpárút nemcsak néhány kilométeres szakasz lesz. A szomszédos balassagyarmati kistérség is páKastélybelső a XIX. században A Kubinyi Ferenc Múzeum új állandó enteriőr-kiállítással gazdagodott 2006 tavaszán, az épület felújítását követően. Az eredeti barokk kastély belsőépítészeti részleteiből sajnos, a sorozatos tulajdonosváltás és a háború utáni leromlás nem sokat hagyott meg, így nem tudunk semmit az eredeti kifestésről, esetleges freskókról, stukkókról, cserépkályhákról. Ezért is döntöttünk egy 19. század végi női lakosztályt bemutató enteriőr megrendezése mellett. Az épület délkeleti szárnyában kapott helyet a három kisebb teremből ál ló kiállítás. A legnagyobb helyiségben egy női szalon, vagy bu- doár, egy kisebb méretű olvasószoba, valamint egy hálószoba idézi fel a kastély egykori hangulatát, és próbál ízelítőt nyújtani a századvégi eklektikus lakás- kultúra jellegzetességeiből. A női lakosztály legreprezentatívabb helyisége a budoár, mely csak a főúri, vagy főúri színvonalon berendezett nagypolgári otthonokban volt. A kastélyok nagyszalonjaitól a női szalonok intimebbek, a külvilágtól elzártabbak voltak. Míg a nagyszalon a társasági élet színtere volt - sajátos zsilipszerepet is betöltve -, ahol a külvilág és a kastély lakói érintkeztek egymással, addig a női szalonokba már nem mindenki nyerhetett betekintést. Itt a társasági élet a családtagokra, barátnőkre korlátozódott, s a délutáni teázás, kártyázás, társalgás színhelyéül szolgált, de ugyanúgy megtalálhatóak voltak ott a nagyszalonok berendezési tárgyai. Ebben a „kirakatszobában” is fellelhetjük a legreprezentatívabb tárgyakat: különböző ülőgarnitúrákat, különféle asztalokat, zongorát és a szalonok elengedhetetlen kellékét, az értékes tárgyakkal „teletömött” vitrint, mely a gazdagságot, pompát, a jólét fitogtatását volt hivatott szolgálni a benne lehelyezett ezüstkészlettel, dísztárgyakkal. Az 1860-as években készült bécsi Boulle szalongarnitúra, valamint a (kisebb) neoreneszánsz ülőgarnitúra jellegzetes darabjai a korszaknak, de a későbarokk játékasztallal, valamint a biedermeier fiókos szekrénnyel az eklektika is kifejezésre jut, melyet a sötét tapéta, a nehéz függönyök és drapériák még inkább erősítenek. A szoba falait családi arcképcs.arnokra emlékeztető portrék díszítik. A szobákban a szükségesnél több bútor a biztonság és a stabilitás illúzióját keltette, de ez minden esetben zsúfoltságot eredményezett, ahogyan itt is. A nőiesebb hangulatot árasztó szalonnak ugyan lényeges célja volt az el- kápráztatás, eközben sajátos önarcképe is volt tulajdonosának. Továbblépve a szalonból az olvasószobába érünk, amely eltérően a férfiak komoly dolgozó- szobáitól, csupán levél, esetleg naplóírásra és olvasásra korlátozódott. E szerény méretű helyiség meghatározó bútora a biedermeier íróasztal, mely a kastély utolsó tulajdonosától, báró Lipthay Béláné, Odescalchi Eugenie hercegnőtől származik. Az asztalt és a falakat családi képek teszik meghittebbé. A következő és egyben utolsó helyisége a lakosztálynak a hálószoba. A külön lakosztályok berendezése maga után vonta a külön hálószobák létrejöttét, így a főúri és nagypolgári családok éjszakai nyugodalomra - bizonyos eseteket leszámítva - elkülönültek. A korábbi nyilvánossággal szemben e kor hálószobája már az intimitást tükrözi. A toalettasztal és az ágy szintén a hercegnő hagyatéka. A falakat itt a korszakra jellemző dúsan aranyozott cirádás blondel- keretbe foglalt tájképek és csendéletek díszítik. A szobák berendezésénél saját gyűjteményünkre támaszkodtunk, de az előkelőséget tűk röző, meglehetősen sok aranyozott bronz- és üvegtárgyakat az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztük. A stílusok „kavalkádja” sorakozik fel a három szobában: empire, biedermeier, neobarokk, neoreneszánsz bútorok egymás mellé helyezése a korszak jellemzője. A historizáló és eklektikus lakáskultúra majd fél évszázadon át uralkodó volt, ezért is érdemes a bemutatásra. Törekvésünk az enteriőr készítésekor - a korhűség mellet - az élethű látvány megteremtése volt, hogy a látogató ne csupán egy merev bútorkiállításban érezze magát, hanem egy pillanatra átérezze a kastély egykori hangulatát, sőt azt a benyomást keltse, mintha a kastély úrnője még mindig használná e szobákat. Kazareczki Noémi lyázik a kerékpárút kiépítésére, amely Hugyagtól folytatója a szécsényinek. Ez azt jelenti, hogy a kerékpárút megvalósítása után a két város között a kerékpáros közlekedés biztonságos lesz. Szécsény. Az elmúlt napokban Egerben rendezték meg, az Örökség Gyermekművészeti Egyesület régiós bemutatóját. A három megye, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén bemutatkozó csoportjai közül a neves szakemberekből álló zsűri egyedül a szécsényi kis Iglice tánccsoportot javasolta az országos fesztiválon való részvételre. A szóló ifjúsági néptáncversenyen három iglicés is indulhatott, Ferencz Réka, Szita Dávid és Oláh Ivett. Ivett megkapta a korosztálya legrangosabb elismerését, a Gyöngy- galléros-díjat. Két évvel korábban Rácz Csaba a fiúk legrangosabb, az Ezüstpity- kés-díjban részesült, így a tánccsoportnak már két díjazott ifjúsági táncosa van. Kézműveseknek Szécsény. A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete 400 ezer forintot nyert a szeptemberben kezdődő kézműves foglalkozások megtartására, kovácsműhelyük eszközvásárlására pedig 240 ezer forintot kaptak. Megértek a diákok Szécsény. Az elmúlt hét végén befejeződött a gimnázium és szakközépiskolában az érettségi. Az idén 52 végzős diák adott számot a tudásáról, felkészültségéről. Ugyanannyian voltak azok, akik előrehozott, illetve ismétlő és szintemelő vizsgát tettek. A törvény lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakról, amelyeknél a tanulók 10. vagy 11. évfolyamon befejezik tanulmányaikat, vagy teljesítették a 12. évfolyam anyagának a tantervi követelményeit, előrehozott érettségi vizsgát tehet. Informatikából 23-an, földrajzból ugyancsak 23-an éltek ezzel a lehetőséggel, de volt előrehozott érettségi kémiából, fizikából, testnevelésből és angolból. A végzős diákoknak matematikából, magyarból, történelemből, idegen nyelvből és egy szabadon választott tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. A szabadon választott tárgyak skálája igen széles volt, rajztól kezdődően a biológiáig bezárólag. A korábban érettségizők közül négyen döntöttek úgy, hogy ismét a vizsgabizottság elé ülnek. Ketten szintemelő vizsgát tettek, azaz megpróbáltak az előző évi eredményükön javítani. Ketten az emelt szintű érettségi vizsgát választották. Két olyan tanuló is érettségizett, akik korábban nem a szécsényi középiskola diákjai voltak, de az ismétlő érettségi vizsgájukat itt tették le. A végzős 52 tanuló közül 51-en sikeresen vették „az akadályt”, közül kitűnő eredményt egy érettségiző ért el, jeles érettségi bizonyítványt nyolcán kaptak.
