Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-23 / 144. szám

2008. JÚNIUS 23., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE » ó Vetélkedő időseknek Csuka Enikő Eltdrefaiva. Második helyezéssel tért haza Győr városából'az a hét idős ember, aki országos Ki mit tud versenyen vett részt a közelmúltban. A rendezvényt kifejezetten idős emberek szá­mára rendezték, ahol az endrefalvai versenyzők sikere­sen vették az akadályokat. Pró­zában és színpadi játék kategó­riában indultak. Színpadi sze­replésükért a zsűri ezüst érem­mel jutalmazta őket. Holecz Sándorné, az Alapszolgáltatási Központ vezetője készítette fel és kísérte el a versenyzőket. Vállalkozói akadémia H. B. Salgótarján. Európai Vállalkozói Akadémia 2008 - Szolgáltatási irányelv az Európai Unióban címmel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a me­gyei kamara szemináriumot szervezett június 19-én. Dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara el­nökének köszöntője után Váradi Tibor, a Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitikai Főosztá­lyának vezetője a szolgáltatási irányelv hazai végrehajtásának kérdéseiről beszélt. A magyar vállalkozók által Szlovákiában nyújtott szolgáltatások gyakorla­ti kérdéseiről Janók Júlia, párká­nyi mérlegképes könyvelő tájé­koztatta a jelenlévőket. Új aszfalt Tar. Nemrégiben újították fel a település főútját. Az új aszfalt- burkolatot kapott útszakaszt Ro­mán István, a község polgármes­tere adta át, majd a helyi Konty- virág néptáncegyüttes műsorát élvezhették a jelenlévők. Jók a mutatók Nógrád biztonságos megye volt 2007-ben - jelentette ki Szabó Je­nő dandártábornok, rendőrségi fő­tanácsos, a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője a me­gyei közgyűlés előtt A 63,8 száza­lékos felderítési mutatóval a me­gye országosan a második helyen áll, 327 személyi sérüléses közle­kedési baleset történt megyénk­ben, amelyből 13 volt halálos. „A zsidóság szellemét nem pusztíthatjátok el” Corina Berger, a Szochnut közép- és kelet-európai igazgatója ünnepi megemlékező beszédét mondja H. B. Salgótarján. A holokauszt 64. év­fordulóján a mártírokra emlé­keztek tegnap a zsidó temető­ben, ahol Tóth Klára, a Salgótar­jáni Zsidó Hitközség elnöke kö­szöntötte az emlékünnepség és istentisztelet kül- és belföldi résztvevőit.- A mai napon valamennyiünk első gondolata dr. Gótai László, aki tavaly ilyenkor még köszön­tötte a vendégeket, sürgött-for- gott, hogy minden rendben le­gyen - mondta Markovics Zsolt, Szeged város főrabbija. A közel­múltban elhunyt dr. Gótai Lász­lónak a helyi zsidó temetőben sem sírhelye, sem emlékköve nincs, de a főrabbi szerint fon­tos, hogy az imaházban, a bú­csúztatóban emléktábla örökít­se meg nevét és munkásságát.- Ha a testet elpusztíthatjátok, a zsidóság szellemét, a tant és a tudást soha nem pusztíthatjátok el - hangsúlyozta a továbbiak­ban. - Immár 64 éve, hogy min­den év júniusában eljövünk a te­metőbe, a mártírok falához, hogy együtt emlékezzünk, együtt mondjunk imát.- Hol vannak ők, hol vannak a drága édesanyák, az egykori hitvestársak, gyermekeink, cse­csemőink, hol vannak azok, akiknek e földi létben csak egyetlen bűnük volt, hogy zsidó­nak születtek - tette fel a kér­dést a főrabbi. Majd hozzátette: elvitték, elhurcolták szerettein­ket és a világ még mindig nem érti, miért emlékezünk, miért emlékeztetünk.- Mi maradt nekünk, talán nemcsak a gyász, az emlékezés könnyei, a szívszorító érzés, a rémálmok, amelyben éjszakán­ként felriadnak testvéreink, ta­lán megmaradt az is, amelyet a pusztában vándorló nép elveszí­tett - hangsúlyozta Markovics Zsolt, aki szerint Auschwitzban meg is lehetett találni a hitet, mert ez volt az a hit, amely a túl­élőket visszahozta e földre.- A holokauszt során egy állam egy másik hatalom katonai nyo­mására maga járult hozzá állam­polgárai egy csoportjának fizikai megsemmisítéséhez - mondta el ünnepi beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester. Salgótarján megyei jogú város ve­zetője szerint a magyar holokauszt hatszázezer áldozata nemcsak a hazai zsidóság örök gyásza, hanem nemzeti sorstra­gédia, mivel őrült, aljas, emberel­lenes eszmék következtében a magyar nemzet vesztette el polgá­rait, akik származásuk miatt vál­tak jogfosztottá, emberi méltósá­gukban megalázottá.- A holokauszt füstje hosszú, sötét árnyékot borított Európá­ra, miközben lángjai eltakarha- tatlan jelet égettek az égboltra - idézte Kertész Imre szavait a polgármester. Majd hozzátette: a salgótarjáni zsidóság meghatá­rozó szerepet játszott a várossá válás folyamatában, a megye- székhely története nem írható le a helyi zsidóság története nél­kül, ezért emlékezzünk most azokra, akik nem térhettek visz- sza, s akik árván maradtak. Hazánkba érkezése előtt nagymamáival beszélgetett Corina Berger, a Szochnut közép- és kelet-európai igazgatója. Mint mondotta, egyik nagyszülője ha­ragudott unokája döntése miatt, hiszen nem értette, mi keresni­valója van Európában.- Ne menj vissza - óvta uno­káját a nagymama, akinek egész családja a holokauszt áldozata lett. A másik nagymama azon­ban úgy vélte, unokájának fel­adata visszatérni Európába, hogy bizonyítsa mennyire büsz­ke zsidóságára és Izraelre.- Ma már úgy érzem, harma­dik generációs túlélőként felada­tom, hogy tovább hirdessem a zsidóságot, a büszkeséget, Izra­el szeretetét. Emiatt büszke va­gyok arra, amit képviselek - hangsúlyozta nagy hatású be­szédében Corina Berger. A megemlékezésen a gyász­imát az izraeli Rehovotból érke­zett Chaim Weis recitálta. És most...? És most? - kérdezték a nejlon­zacskókban hánykolódó halak a Nemo nyomában című rajzfilm vé­gén, miután sikeresen végrehajtot­ták ten'üket: hosszas tervezgetés és szerencsés kivitelezés végén meg­szöktek a fogászat díszhal-akváriu­mából, átkeltek (inkább átpattog­tak) egy forgalmas úton, hogy vég­re újra eredeti közegükbe, a tenger­be vessék magukat. Hosszú és küz­delmes harc volt, nemes célért, de a végeredmény még nem az igazi... És most? - kérdezhetik a Vertich Színpadstúdió vezetői, színészei, stábtagjai, miután sikerrel vitték színre a Jaj, apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem olyan szo­morú című abszurd darabot. Az alig négy éve alakult színjátszó stú­dió ismét megtöltötte a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermét, elvarázsolta a kö­zönséget Magasra tették a mércét, de rengeteg munka, széles körű ösz- szefogás, hit és kitartás révén átug- rották azt. Elismerő nyilatkozatok, vállveregetések, hosszas értékelések vezetőkkel, színészekkel, szakembe­rekkel és műkedvelőkkel.. És azután? Mert miként a magas­ugró is feljebb teteti a lécet egy sike­res kísérlet után, itt is új kihívásra lenne szükség. Hiszen erről beszél­tek azok, akik az elismerés szavai mellett a folytatásra is bíztatták a társaságot: díszletest, jelmezest, ze­neszerzői, hangszerelőt, rendezőt, színészeket. S áttételesen bíztatták azokat is, akik a darab mellé álltak pénzzel kapcsolatokkal egy-egy kel­lékkel kétkezi munkávala próbák alatti odaadó munkával. A folyta­tásra bíztattak azok is, akik megvá­sárolták a belépőjegyekéi hogy szem- ésßltanüi legyenek a helybé­li fiatalok amatőr színésszé válásá­nak (s az amatőr itt nem szakmai hanem financiális jelző...) - ők is újra tapsolni szeretnének. Lám: az összefogás megvan Salgótarjánban, már csak egyvalaki kell aki a jó ügy élére áll Négy esztendeje néhány eltökélt ember saját színházi társulatot ál­modott a nógrádi megyeszékhely­re. Hosszasan tervezgettek, sikere­sen megvívták hosszú és küzdel­mes harcuk első csatáit Engedjük belépni őket eredeti közegükbe! Salgótarján. Jól sikerült június 20-án a Bányászati Kiállítóhelynél megszervezett bányászbuli, a- melynek keretében „A vidék legjobbjai” címmel baráti beszélgetést szerveztek az egykori SBTC labdarúgóival. A focisták felelevenítették pályafutásuk legjobb történeteit. A beszélgetést követően játékos verseny következett, a jelenlévők a kiállítóhely bejáratánál felállított kapuba céloztak „Lő­jünk a (bánya)kapura” felkiáltással. A bányászbulin közreműködött azt Akkord kisegyüttes és a Bányász-Kohász Dalkör, valamint a kazári hagyományőrzők. Salgótarján. Nosztalgiagőzös pöfékelése idézte vissza a régi időket Salgótarján és Somoskőújfalu kö­zött vasárnap, amely mozgó múzeumként a vasút legendás időszakát elevenítette fel a múzeumi világnap alkalmából. EGY NAPRA SZOLGALATBA ÁLLT AZ ÖREG GŐZÖS A VIDÉK LEGJOBBJAI

Next

/
Thumbnails
Contents