Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-20 / 142. szám

6 GAZDASÁG 2008. JÚNIUS 20., PÉNTEK Tiltakozó akciókat terveznek a tejesek felvonulnak a nagy áru­házláncok elé a tejtermelők, ha nem sikerül elérni a fel- vásárlási ár emelését. Jelen­leg egy literért 80 forintot kapnak a gazdák a korábbi 95 forint helyett. Nehezmé­nyezik azt is, hogy mind több a láncok polcain az ol­csó importtej. Újra csúcson a forint, a magas kamat húzza néhány hét kihagyás után újra csúcsra jár a forint. A nemzeti fizetőeszköz árfo­lyama egy hónap után teg­nap ismét elérte a 240 forinl/eurós szintet. Elem­zői vélemények szerint a régió iránt újra feltámadt a külföldi érdeklődés, és a jegybanki kamatemelés le­hetősége is megmozgatta a forintot. GKI: a vártnál jobb lesz a gazdasági teljesítmény SZÁMOTTEVŐEN gyorsulhat az idén a magyar gazdaság növekedési üteme - állítja a GKI. A gazdaságkutató ezért az eddigi 2,7-ről 3 szá­zalékra emelte a GDP ez évi bővülésére vonatkozó jósla­tát. A GKI szerint az ipar és a mezőgazdaság is kiváló teljesítményt nyújthat az idei évben. A BUX-index 2008. június 19-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2ra.06.10. weszveny Utolsó ár p> Változás {%) Millió Ft Danubius 6 550 +2,26 32 TVK 4780 +1,70 72 Á. Nyomda 10940 +1,20 26 Egis 16355 +0,39 63 Richter 33 050 +0,16 1419 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár {Ft) Változás» Millió Ft MTelekom 755-1,82 1 627 OTP 6507-1,78 9231 Mól 20990-1,22 2494 Fotex 674-0,88 158 Pannergy 1398-0,14 1235 A BUX-index az elmúlt napokban 22 400 22 200 22 000 21811 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. június 19-én. /Ft $/Ft CHF/Ft i 1 i 242,08 156,19 149,78-1,86 Ft-1,36 Ft-1,00 Ft Veszélyben a dolgozók! munkabiztonság Kockázatértékeléssel megelőzhetők a balesetek Veres János: reális lehetőség az áfa kulcsának emelése Tízből kilenc munkaadó nem figyel eléggé dolgo­zói biztonságára. A lehet­séges veszélyek elemzésé­vel pedig a balesetek szá­mát jelentősen lehetne csökkenteni. Uniós kam­pány indul. Németh Márk Még mindig nem fordítanak elég figyelmet a magyarországi vál­lalatok arra, hogy biztonságos munkakörülményeket biztosít­sanak dolgozóiknak. Legalábbis ezt mutatják az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség (OMMF) legfrissebb ellenőrzései. A vizsgált 6094 munkáltató csaknem 90 százalé­kánál találtak valamilyen mun­kavédelemmel kapcsolatos sza­bálytalanságot az ellenőrök. Az ellenőrzött 109 ezer munka- vállalóból pedig majdnem 70 ezer dolgozott kifogásolható kö­rülmények között. Megdöbbentő eredményeket hozott a tavasszal végzett Kike­let hadművelet is: itt a munkál­tatók 82 százalékánál állapítot­tak meg munkaügyi hiányossá­got. És hogy nem törődnek a vál­lalatok eléggé a megelőzéssel, jól mutatja, hogy körülbelül 14 szá­zalékuk nem végezte el az úgy­nevezett kockázatértékelést (a munkahelyi veszélyekből faka­dó egészségügyi és biztonsági kockázatok rendszeres értékelé­sét), annak ellenére, hogy 2002 óta ez kötelező hazánkban. Ráadásul ahol el is végezték a felmérést, ott is az esetek 37 szá­zalékában csak hiányosan tették ezt meg, azaz nem tárták fel tel­jes körűen a veszélyforrásokat. „Sajnos a túlélésért küzdő ki­sebb cégek a munkavédelemre és a kockázatértékelésre olyan költségként tekintenek, amit meg lehet spórolni” - tárta fel la­punknak a fő okot Kiing Péter munkavédelmi szakértő. Elmon­dása szerint nagy gond az is, hogy számos, a közvélekedés ál­tal veszélytelennek tartott - pél­dául irodai vagy kereskedelmi - tevékenységgel foglalkozó cég azt hiszi, hogy a munkavédelmi előírások rájuk nem vonatkoz­nak. Pedig természetesen nekik is be kell tartaniuk ezeket - fi­gyelmeztetett a szakértő. A hazai vállalatok kisebb hányada figyel csak oda a munkabiztonságra A kockázatértékelés fontossá­gára hívja fel a figyelmet az Eu­rópai Munkavédelmi Ügynök­ség (OSHA) napokban indított uniós kampánya is. A Jó önnek, jó a vállalkozásának címet vise­lő, két éven át tartó tájékoztató akció fő üzenete, hogy megfele­lő kockázatkezeléssel jelentő­sen csökkenthető a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma, ami a munkáltatónak anyagi érdeke is. A baleset ugyanis nemcsak munkaidő­kiesést jelent, hanem számos közvetett és közvetlen költséget is okoz. „Az EU-ban évente több millió dolgozót érint olyan baleset, amely legalább háromnapos ott­honlétre kényszeríti, hatalmas költségeket róva ezzel a gazda­ságra. Az unió célja az akcióval, hogy 2012-re negyedével csök­kenjen a közösségben a munka­helyi balesetek száma” - mond­ta Vladimir Spidla, az OSHA fog­lalkoztatásért felelős biztosa. Hogy van mit tenni, jelzi, hogy becslések szerint három és fél percenként meghal valaki mun­kahelyi baleset vagy munkahe­lyen elszenvedett egészségkáro­sodás miatt az EU-ban. Munkahelyi tragédiák száma Magyarországon Év Munka­baleset Halálos baleset 2003 25 745 133 2004 23 872 160 2005 23971 125 2006 22 685 123 2007 20922 118 FORRÁS: OMMF Veszélyforrások listája: amire oda kell figyelni Rengeteg kockázat adódhat egy munkahelyen; szakértők segítségével csoportokba szedtük a legfőbb veszélyfor­rásokat: MUNKAESZKÖZÖK ■ védelem nélküli mozgó alkatrészek m tűz- és robbanásveszély m veszélyes (például éles, sorjás vagy forró) felületek MUNKAVÉGZÉS ÉS KÖRNYEZET ■ magasban vágy mélyben végzett munka ■ megbotlás, megcsúszás, leesés lehetősége m rendetlen, elhanyagolt, szűk munkahely FIZIKAI TÉNYEZŐK ■ villamos hálózatok, beren­dezések, áramütés lehetősége m részecskesugárzás, nyomás alatt lévő gázok, gőzök m zaj, infra- és ultrahang u emberek, állatok mozgása, támadása BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK ■ vírusok, baktériumok a mikroorganizmusok, gom­bák, paraziták VESZÉLYES ANYAGOK a maró, fertőző, rákkeltő, allergizáló anyagok a szennyezett munkahelyi levegő (gázok, aeroszolok, porok) a nem megfelelő munkahelyi klíma (hőmérséklet, pára- tartalom, légmozgás) IDEGRENDSZERI TÉNYEZŐk a nehéz, túl intenzív, egy­hangú vagy nagy koncentrá­ciót igénylő munka a emberi kapcsolati tényezők (kiszolgáltatottság, rosszin­dulat, passzív dohányzás, szexuális erőszak) EGYÉB TÉNYEZŐK a egészségügyi vizsgálat, ok­tatás hiánya Mind valószínűbb az áfa kulcsá­nak emelése. Veres János pénz­ügyminiszter a köztévé tegnap reggeli adásában legalábbis azt mondta, hogy az emelés nagyon is reális lehetőség. A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy döntés ez ügyben egyelőre nem született. Az áfa kulcsának eme­lése a kormány dobogókői ülé­sén merült fel adóbevétel-fokozó lehetőségként; sajtóhírek szerint a 20 százalékos kulcs 22-23 szá­zalékra emelkedne^ Veres János elmondta: egy százalékpontnyi áfakulcsnöve- lés évi 80 milliárd forintos több­letbevételt jelentene a büdzsé­nek (és havi 700 forintos plusz­kiadást a háztartásoknak). Szak­értők ugyanakkor figyelmeztet­nek: a forgalmi adó növelése inf­lációs szempontból nem tenne jót a gazdaságnak, hiszen növel­né a bruttó kiskereskedelmi ára­kat, ami a pénzromlás ütemét is megemelné. Ez pedig a jegyban­kot az amúgy is magas kamat to­vábbi emelésére kényszeríterté. A pénzügyminiszter egyéb­ként jelentős adószerkezet-átala­kításban gondolkodik, a döntés erről elmondása szerint az ősz­szel születhet meg. A szocialista párt szakértői gárdája számos programcsomagot vizsgál - tet­te hozzá. ■ M. S. Átlag feletti hozam a Fund de la Salle-tól Ötmilliárd forintnyi tőkét tervez az idén összegyűjteni az újon­nan indult Fund de la Salle befektetésialap-kezelő társaság. A vállalati és magánügyfelei szá­mára portfóliókezelési szolgálta­tást nyújtó cég az átlagnál na­gyobb hozamot ígér; tájékoztatá­suk szerint ezt a 24 órás tőzsdei kereskedés révén fogják elérni. Ez azt jelenti, hogy a társaság kereskedői a nap 24 órájában fi­gyelik a piacok mozgásait, így a különféle eseményektől függően azonnal át tudják alakítani ügy­feleik portfolióját. A hagyomá­nyos portfoliókezelésnél ehhez akár napok is kellhetnek. A tár­saság három alapot is indít, ame­lyek közül az egyik a 24 órás ke­reskedésre fog épülni. ■ M. S. Két szűk esztendő után újra többet ér a fizetésünk reálbér A versenyszférában 119 ezer, az állami szférában 124 ezer a havi átlagos nettó kereset Az év első négy hónapjában 120 524 forintot vihetett haza ha­vonta a magyar átlagalkalmazott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap ismertetett adat­sorából. Ez 6,9 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Mivel a pénzromlás üteme ugyanezen az időtávon 6,8 százalék volt, a keresetek reálértéke 0,1 száza­lékkal emelkedett. Utoljára 2006 nyarán nőtt a reálbér, a Gyur- csány-kormány által elindított stabilizációs program előtt köz­vetlenül. Tavaly korá tavasszal a nyolc százalékot is elérte a ke­resetek vásárlóerejének csökke­nése az előző évihez képest, 2007 egészében pedig mintegy öt százalékkal esett vissza a Rendkívül alacsonyak a hazai agrárszférában a fizetések reálbér - olvasható ki a statisz­tikákból. A költségvetési szférában dol­gozók továbbra is jobban keres­nek, mint a versenyszektorban alkalmazottak. Míg előbbiek ha­vi átlagban csaknem 132 ezer fo­rintot vihettek haza az első négy hónapban, utóbbiak csak 117 ezer forintot, ez mintegy 13 szá­zalékos különbség. Jóval na­gyobb a differencia, ami a fizikai és a szellemi foglalkozásúakat il­leti. Míg előbbiek havi 89 ezer fo­rinttal kénytelenek beérni, utób­biak bankszámlájára 156 ezer forint érkezik minden hónap­ban. Ez csaknem 75 százalékos különbséget jelent. Az egyes fog­lalkozási ágak közül továbbra is a pénzügyi szférában dolgozók keresnek a legjobban, átlagosan havi 246 ezer forintot. A leg­rosszabbul a textilipari dolgozó­kat fizetik meg. ■ Molnár Sándor Havi nettó átlagkereset (FT, 2008. JANUÁR-ÁPRILIS) Ágazat dogozók dogozók Pénzügyi szféra 95 404 248714 Vegyipar 107400 207860 Bányászat 107393 182 966 Gépipar 100426 188993 Kereskedelem 80880 148520 Építőipar 79812 130480 Mezőgazdaság 78068 118930 Textilipar 71307 121362 FORRÁS: KSH

Next

/
Thumbnails
Contents