Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)

2008-06-13 / 136. szám

2008. JÚNIUS 13., PÉNTEK Civilek a környezetért Fórum a város peremén Most harmadik alkalommal vál­lalta fel Baglyasalja Barátainak Kö­re, hogy egy-egy fontos, emberek sokaságának mindennapjait érin­tő témában fórumot szervez a Sal­gótarján peremén tevékenykedő civil szervezetek részvételével. A tavasz, az erdő-mező ébredése „mutatta" a témát is: az erdők, me­zők vizek, élőhelyünk, környeze­tünk védelmét. Jó néhány civil Szűcs Marianna a környezetvédelem zetéről és a tennivalókról szólt szervezet „meglátta” és fontosnak ítélte a védelem szükségességét, mint ahogy a város önkormány­zata is társnak szegődött. Ott volt a fórumon Székyné dr Sztrémi Me­linda, Salgótarján polgármestere, Eötvös Mihály alpolgármester, dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótar­jáni Civü Kerekasztal vezetője. A rendezvény védnöke Korponai Ta­más, Baglyasalja önkormányzati képviselője volt. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntőjében a városi önkor­mányzat és a civü szervezetek ösz- szefogását, partnerségét és közös cselekvését hangsúlyozta a várost, a lakosságot érintő kérdésekben. Hyennek ítélte a polgármester asz- szony a környezetvédelmet is, amelynek régiós központja Salgó­tarjánban van. Ez a megtisztelte­tés mellett felelősséget és munkát jelent Szakmai programot a cse­lekvésre, amelyet a környezetvé­delmi szakembereknek, az önkor­mányzatnak és a civil szerveze­teknek együtt keü végrehajtani. Elismeréssel méltatta a baglyasaljai baráti kör kezdemé­nyező szerepét ebben a munká­ban. Közösen gondolkodni és cselekedni A környezetünk természeti érté­keinek védelméről, a szükséges tennivalókról, szakmai munka ko­ordinálásáról, s ebben a civü szer­vezetek szerepéről Szűcs Marian­na, az Észak-magyarországi Regi­onális Környezetvédelmi Központ igazgatója tartott vetítőképes elő­adást. Bevezetőjében elmondotta: az északi régió, ahol élünk természe­ti értékekben gazdag. Vonzerejét azonban csökkenti a számtalan környezetvédelmi probléma: a gondatlan szennyvízkezelés, az élővizeknek gyenge védelme, az erdők hanyag, felelőtlen használa­ta, a mérhetetlenül sok szemét, amelyet a kirándulók, a turisták hagynak maguk után. Mindez egyértelművé teszi a környezetvé­delem folyamatos javítását, a szak­mai szerveztek, a helyi önkor­mányzat és a civil szervezetek ösz- szefogását a közös ügy érdekében. A munka koordinálását vállalja fel a salgótarjáni székhellyel működő Eszak-magyaror- szági Regionális Környezet- védelmi Központ. Az előadó fontosnak ítélte, hogy társa­dalmi méretekben kialakul- '■ jón a közös gondolkodás és a közös cselekvés. Az embe­rek megértsék: a környezet- védelem közös ügyünk, együtt kell tennünk a kör­nyezeti állapot javításáért A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy mit tett a központ a környezetvédelem helyzetének javítása érdeké­ben. Többek között elvégez­ték az Európa Terv környe­zetvédelmi fejezetének ki- heiy- dolgozását az észak-magyar­országi régióra. Javaslatot dolgoztak ki, a szennyvízel­vezetésre és -kezelésre, a komplex hulladékgazdálkodásra, a hulla­dékhasznosításra, valamint a kör- nyezettudat-fejlesztésre. Vélemé­nyezték az Új Magyarország fej­lesztési terveta Nemzeti éghajlat­változási stratégiát és az operatív programokat Elkészítették Salgó­tarján megyei jogú város kömye- zetvédelhii programjának felül­vizsgálatát Résztvevője az Észak- magyarország Szakképzés-szer­vezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek, a környezet- tudatos nevelésben, a szakmun­kásképzésben. Folyamatos kap­csolatot tart oktatási és nevelési intézményekkel, rendhagyó osz­tályfőnöki órákat tartanak, konfe­renciákat, kerekasztal-beszélgeté- seket szerveznek, szakmai műhe­lyeknek adnak helyet Szoros kap­csolatra törekszenek a civil szer­vezetekkel és a helyi civil egyeztető fórummal segítik, koor­dinálják a Salgótarjáni Civil Kerekasztal munkáját. Erősíti a központ nemzetközi együttműködését is. Előkészítet­ték a Magyarország-Szlovákia eu­rópai területi együttműködési ope­ratívprogram - 2007-2013-as idő­szakra vonatkozó - pályázati együttműködését. Partnerei eb­ben a Sajó menti kistérség, a bátonyterenyei kistérség, az Environmental Institute Kutató Központ, a regionális környezet- védelmi központ Céljuk a hatéko­nyabb környezet- és természetvé­delem, valamint hulladékgazdál­kodás, a megújuló energiaforrás­ok kihasználása. A Zöld-Pont irodát 2005 decem­berében hozták létre, hogy korrekt szakmai információk folyamatos közvetítésével, valamint az ágaza­tot érintő problémák megoldásá­val erősítsék a lakosság környe­zetvédelmi aktivitását Ennek ér­dekében számos rendezvényt szerveztek, ahol aktuális informá­ciókat adtak közre. A 2006-os és 2007 évben már száznál több be­jelentést kapott az iroda, amely­ben intézkedtek. Megerősítette az előadó: a közös gondolkodás és a közös tevékenykedés a környezet­védelemben csak a civil szerveze­tekkel , a lakossággal együtt való­sulhat meg. Példaként említette a Zagyva-völgye Emberi Környeze­téért Alapítvány, a Szövetségben Nógrád Megye Környezet- és Ter­mészetvédelméért Közhasznú Egyesület tagjaival, valamint a Stromfeld Alapítvány, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szak- középiskola tanulóival való együt­tes munkát. A területfejlesztési törvény és rendelete lehetőséget adott a civi­leknek, hogy beleszóljanak a kü­lönböző fejlesztésekbe, döntések­be. Részt vehetnek a kistérségi, megyei, regionális, országos fej­lesztési tanácsok munkájában, igaz, csak tanácskozási joggal. A központ ezen indíttatásból szá­mos tanácshoz jelentkezett be, többek között az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ta­nácshoz, valamint a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanácshoz. Szoros a kapcsolat az Országgyű­lés Civil Irodájával is. A múlt év­ben az Országgyűlés Civil Irodá­jának vezetője előadást tartott Salgótarjánban a regionális kör­A jó példa ereje Az előadást követően a város­ban és a külső városrészekben te­vékenykedő civil szervezetek mondták el véleményüket, taná­csaikat. Vojtekné Németh Margit a Somlyóért - Forgáchért Egyesü­let vezetője tapasztalatait osztot­ta meg a résztvevőkkel. Riasztó képet festett a segítségért „kiáltó” környezetükről. A civilek mun­kája mellett óvodai, iskolai akci­ókról beszélt, parkosításról, fák és virágok ültetéséről. Mert a kör­nyezet szépítését, védelmét nem lehet elég korán elkezdeni. Java­solta: kötelezzék a telektulajdo­nosokat környezetük megtisztí­tására és újragondolásra érde­mesnek tartotta az összegyűjtött hulladék szétválasztását, újra­hasznosítását De Ujlaky István, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének alelnöke az egye­sület 13 éves tevékenységét is­mertette, amelynek középpontjá­ban az egészséges élet áll. Ki­emelte: egészségesen élni azon­ban csak egészséges, tiszta kör­nyezetben lehet. Ezért az egyesület programjában évről év­re helye van - az orvosi tájékoz­tató előadások, konferenciák mel­lett - olyan egészségmegőrző „foglalkozásoknak”, mint a túrá­zás, vagy a parlagfűirtás. Védnök­Szilasi András a civil szervezetek szerepéről beszélt sítás megelőzését tartják. Arra tö­rekszenek, hogy ez társadalmi te­vékenységgé szélesedjen, a lakos­ság egyre jelentősebb része ve­gyen részt benne és szólítsák meg az iskolás korú fiatalokat is. Szólt arról, hogy az egyesület részt vesz a környezet védelmét szolgáló vá­rosi döntések előkészítésében is. A döntések eredménye, hogy a szelektív hulladékgyűjtés már megindult, s a korábbinál na­gyobb figyelem fordul a levegő tisztaságára, a városkörnyéki er­dők, a vizek védelmére. Az egye­sület pályázaton nyert egy moto­ros fűkaszát, amelynek jó hasznát veszik a káros gyomnövények ir­tásában. Sarló Béla, aBaglyasalján szüle­tett, de innen elszármazott lokál- patriótákat képviselte a fórumon. Többek között elmondotta: ma azok teszik eredményesen a dol­gokat, akik tudják, mit akarnak, megfogalmazzák, mi a legfonto­sabb feladat és azt is, hogyan lehet azt megvalósítani. A program - a stratégia - azonban akkor jó, ha azt megismerik és elfogadják az emberek. Ha azt magukénak ér­zik, megvalósításáért is dolgoznak és vigyázni fognak munkájuk eredményére. A környezetvéde­A közönség sem hallgatott, többen is közreadták tapasztalataikat nyezetvédelmi központban, a ci­vil szervezetek helyzetéről a sal­gótarjáni kistérségben. De folya­matos a kapcsolatuk a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­um civil ügyekért felelős osztályával. Eljuttatták szakmai véleményüket az NCA törvény módosításához is. Befejezésül a kömyezettudat fej­lesztéséről szólt az előadó. Hangsúlyozta: az ember a ter­mészetben él, mégsem tudja meg­becsülni, bűntudat nélkül szeny- nyezi, irtja a természetet. Ezért fontos a környezet védelme, a kör­nyezettudatos szemlélet erősítése, a folyamatos környezeti nevelés. Az emberi környezet védelme a táj, az esztétikai érték védelme. Az ökoturizmus és idegenforgalom fejlesztése miatt komoly gazdasá­gi értéket is jelentenek, ha élni tu­dunk vele. séget vállaltak a 21-es út mentén a parlagfű-mentesítésben és kap­csolódnak a baglyasi baráti kör akciójához is. A környezetvéde­lem látható eredményének mondta, hogy az emberek gon­dolkodása, magatartása, ha vi­szonylag lassan is, de változik. A társadalom magatartásformáló ereje mellett - amely létrehozza előíró, követelő, ellenőrző és szankcionáló intézményeit, szer­vezeteit - szerepe van ebben a családnak, az iskolának, a civil közösségeknek is. A civilek nem büntethetik a vétkeseket, de a ta­pasztalatok azt bizonyítják, az is­mertek közvetítésének és a jó pél­dának is visszatartó ereje van. Ispán András, a 7 éve alakult Salgótarjáni Környezetvédelmi Egyesület elnöke elmondotta, hogy legfontosabb feladatuknak a tudatformálást, a természetkáro­lem, az egészségesebb környezet széles körű összefogást, a gazdasá­gi egységek, az önkormányzat és sok-sok civil szervezet együttes munkáját követeli. S természete­sen a meglévő pénz ésszerűbb el­osztását is. Olyan pénzügyi felté­telrendszer kialakítását szorgal­mazta, amely nem aprózza el a for­rásokat Azokat a szervezeteket tá­mogatja, amelyek érdemi munkát végeznek a környezet, a lakosság életterének védelmében. Baglyasalja Barátainak Köre el­nöke, Báti Jánosné „madártávlat­ból” mutatta be a városrészt és környékét A film, amelyet Már­ton Lajos sárkányrepülő fényké­pezett, megejtően szép természe­tet és elszomorító emberi környe­zetet is mutatott Majd a baráti kö­zösségről szólt az elnök asszony, amely arra törekszik, hogy embe­ribbé tegyék a környezetet, ahol élnek. Közös munkáról beszélt, amellyel szebb lett a templom kül­ső kertje, tisztább a patak partja, hulladékgyűjtésről és arról a „ve­télkedésről”, hogy kinek van virá­gosabb kertje az utcában. Mert ahogy mondta: a szépre, a jóra is meg kell tanítani az embereket. Fazekas Melinda, a Petőfi Termé­szetjáró Egyesület vezetője is munkáról szólt, amelyet túrázás közben végeznek, amelynek soha nem érnek a végére, mert a kirán­dulók újra és újra „termelik” a sze­metet A város környékének ter­mészeti szépségeit messziről ér­kezett emberek csodálják. Keserű szájízzel tett hozzá: milyen kár, hogy azok nem becsülik, akik „benne” élnek. Fordulatra van szükség Eötvös Mihály, Salgótarján alpol­gármestere a jelen gondjairól és a jövőbeni tervekről szólt A 17 ille­gális szemétlerakó felszámolásá­ról, a város valamikori pihenő­parkja, a Dolinka helyzetének ren­dezéséről pályázati pénzből, és ha szükséges, képviselői támogatás­sal. Régiós kömyezetvédelmijta- nács létrehozásáról, a megyei jogú városok, egyetem és főiskola rész­vételével. UNESCO-pályázattal lé­tesülő nógrádi geoparkról, amely a megyében 66, a szomszédos te­rületeken pedig 33 települést érin­tene, s amilyen a Balaton környé­kén van. Mindezzel azt bizonyítot­ta, hogy fordulatra van szükség a környezetvédelemben és az önkor­mányzat komolyan veszi feladata­it. Dr. Diósiné Taracsákjudit, a Sal­gótarjáni Civil Kerekasztal veze­tője összefoglalójában többek kö­zött elmondotta: a civil szerveze­tek összefogásában hatalmas erő rejlik, ha tapasztalataikat meg­osztják egymással, közreadják azokat, hogy a munka, amit végez­nek még eredményesebb legyen. Példaértékűnek mondta, a baráti kör lehetőséget kínált más szerve­zeteknek is, hogy a közös ügyről, a környezetvédelemről tapasztala­tot cseréljenek. Szilasi András, a baráti kör alel­nöke, a rendezvény főszervezője és „szóvivője” a téma fontosságáról mondott véleményt. A fordulat szükségességét erősítette és azt, hogy a civilek készek a cselekvés­re környezetükért. Mert, mint mondta, az emberek „saját bőrü­kön” érzik a megosztottságot Azt, hogy egy részük szennyezi a kör­nyezetet, a másik, megpróbálja rendbe tenni, védeni azt. Sokan vannak, akik látják, hogy ezen vál­toztatni kell és ezért tesznek is. A legfontosabbnak az ismeretterjesz­tést a meggyőzést a cselekvést mondta. Ezt szolgálta a környezet­védelmi fórum is, amelyre azokat a „szereplőket” hívták, akik csele­kedni képesek. Szakembereket a város vezetőit és a civil szervezete­ket az összefogás, együttes és ered­ményes munka reményében. ■ V.G.

Next

/
Thumbnails
Contents