Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-29 / 123. szám

4 PF 9 6 2008. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Más nép kultúrája „... nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegedjenek az emberek... ” (multikulturális projekthét a Petőfiben) Hallottuk Földi Péter festőmű­vész „meleg” köszöntőjét a teg­napi, iskolánkban megrendezett kiállítás-megnyitón. A „MÁS­KÉP” című rajzkiállítás alkotá­sai, az intézményben megtartott multikulturális projekthét kere­tében készültek. Az innovatív, újító szellemű pedagógiai mód­szer, amelyet immáron többed­szer kipróbáltak nálunk már más témában is, rendhagyó cé­lokkal, rendhagyó módon. A más népek kultúrája iránti meg­becsülés, tolerancia kialakítása, széles körű ismeretanyag átadá­sával zajlott. E programsoroza­tunkon megvalósulni láttuk Föl­di Péter művész úr szavait: „Nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegedjenek az embe­rek!” (József Attila) A projekthét keretében valóban „tűzbe jöt­tünk”. Mást csináltunk, mint a hétköznapokban máskor, és ret­tenetesen élveztük. A történe­lem, az irodalom, a művészeti tantárgyakon keresztül betekin­tést engedtünk egy más jellegű kultúra történetébe, életmód- és szokásrendszerébe. Úgy érez­zük, „fölmelegítettük” valame­lyest ezáltal egymás közötti kap­csolatainkat, igyekeztünk kap­csolódási pontokat keresni a szo­kásrendszerekben, a másik em­ber kultúrájának, megismerésének nagyobb teret engedve. A rendhagyó hetet pro­jektnap zárta a megalkotott pro­jekttermékek bemutatásával: gyermekrajzok, dramatikus já­tékok, videoanyag megtekinté­se, hagyományos cigány ételek kóstolója. A gyermekalkotások Balázs János festőművész egyik ismert festményének reprodukálása­ként születtek. A kép önmagá­ért beszél. Központi motívuma a tűz, amely szinte láthatóan ma­gához vonzza az embereket. Ki­választásával nem titkolt célunk volt: üzenete. A melegség, a sze­retet emberi kapcsolatokat épí­tő , pozitív viszonyulásokat lét­rehozó ereje. Hogy mennyire fontos „ez” a mai iskolarend­szerben és más jellegű társadal­mi közegekben? Ezt merem hin­ni, nem csak mi pedagógusok tudjuk. A projekthét utáni pozi­tív tapasztalataink, az elkészült, szívet-lelket melengető alkotá­sok arra ösztönöznek bennün­ket, hogy megteremtsük a multikulturális projekthét ha­gyományait. Kiállításunk meg­tekintésre érdemes! Iskolagalé­riánk minden kedves érdeklődő számára nyitva áll. Köszönet Földi Gergely tanár úr elkötele­zett munkájáért, akinek megfe­lelő ösztönzése, ötlete révén nem büszkélkedhetnénk a gyö­nyörű kiállítással. K.-S. Pál Mária Miért kifogásolják a templomot? Semmi kivetnivalót nem talál abban a megyei közgyűlés Fidesz- KDNP-s vezetése, hogy az idősza­konként Nógrád megyei települé­sekre kihelyezett testületi ülések egy részét templomban rendezik - mondta Varga Béla, a megyei köz­gyűlés alelnöke, miután korábbi lapszámunkban tudósítottunk ar­ról, hogy dr. Egyed Ferdinánd, a szocialisták frakcióvezetője már többször bírálta ezt a szokást A megyei vezetés szerint az al­kalmi közgyűléshez a templom méltó hely, ráadásul a 2006 októ­bere óta megtartott 17 ülésből mindössze hármat rendeztek templomban.- Jómagam és a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja is megdöbbent azon, hogy a közgyűlések alkalmá­val a szocialista frakció rendszere­sen interpellált az ügyben - hang­súlyozta Varga Béla. - Úgy gondo­lom, hogy teljesen természetes do­log az, hogy vidékre kihelyezzük az üléseket, hiszen többször is volt már ilyen felkérés a települések ré­széről, hogy az emberek közé vi­gyük ki a közgyűlés munkáját A gyakorlat és a tapasztalat is azt bizonyítja, sokkal emberközelibb, sokkal ember központúbb, hogyha vidéken tartjuk ezeket az ünnepi megemlékezéseket Nagyon sokan vannak, sokszor szinte alig fémek be a helyszínre az emberek. Az, hogy alkalmanként templomban szokott lenni a rendezvény, úgy gondolom, abban semmilyen kivet­nivaló nincsen, hiszen ilyenkor ma­gának az ünnepi közgyűlésnek a méltósága, a szellemisége is illik ebbe kompozícióba. Azonban kons­tatáljuk azt a tényt, hogy ez nem fel­tétlenül esik egybe a mostani, mé­dia által sugallt liberális korszel­lemmel és a szabadelvűséggel, de úgy gondoljuk, nem pont ez a kö­vetendő példa! Rendkívül szűk látókörűségre Varga Béla utal az a megközelítés, hogy a köz­gyűlés helyszínei kiválasztásában az egyház és az állam eseüeges va­lamilyen összefonódását vélik va­lakik felfedezni. Ebben még kivet­nivalót nem talált senki, csak a me­gyei közgyűlés szocialista frakció­ja. Jelen ismereteim szerint sem a közgyűlés SZMSZ-e, sem pedig a mai magyar hatályos jogszabályok nem tiltják azt, hogy esetlegesen mise része lehet az ünnepi közgyű­lésnek. Szerintünk sértő ez a felvetés és kritika az MSZP részéről, hiszen tudjuk azt, hogy a mai polgári de­mokráciában, a vallásszabadság mindenkinek a saját hite és meg­győződése alapján kell, hogy tör­ténjen. Lehetséges, hogy az elmúlt rendszerben, nem volt éppen di­cséretes, ha valaki templomba járt, de hála istennek azóta már jó sok idő eltelt, és egyértelműen állíthat­juk, hogy a szocialisták között is rengeteg hívő keresztény és temp­lomba járó ember van. így is van ez rendjén! Megértjük ugyanakkor szocia­lista barátainkat „hiszen az ördög is fél a tömjénfüsttől”, de bátran ki­jelenthetjük, hogy nekik sem árt egy kis szenteltvíz, hogyha a temp­lom kapuján belépnek, hiszen et­től még nem esett baja senkinek - csak megtisztulnak, minden érte­lemben lelküeg és szellemileg is. Szeretném egyébként jó példa­ként a megyei MSZP-frakció figyel­mébe ajánlani a részünkről tiszte­lettel övezett szécsényi körzet MSZP-s szocialista parlamenti képviselőtársukat, aki katolikus hívő és templomba járó, derék em­ber. Én szeretném ezúton is megkér­ni a megyei közgyűlés szocialista frakcióját, hogy ne bírálják ezt a gyakorlatot, hiszen meglátásunk alapján egy Fidesz-KDNP-s megyei vezetésnek ez természetes dolog és továbbra sincs kivetnivalónk ab­ban, hogy ez a közeljövőben is így történjen. Ugyanakkor ilyen elvek alapjáp mi is kiköthetnénk hasonló sület­lenségeket, hogy például a közgyű­lés ne ülésezhessen olyan helyi­ségben, ahol az egykori állampárt valamelyik alapszervezete volt Valljuk azt, hogy a demokrati­kus elkötelezettség nem a falak­ban, épületekben, hanem ben­nünk, emberek lelkében lakozik! Másfél ezren üdülhetnek A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány döntése értelmé­ben szűkebb hazánkban idén több mint másfél ezer ala­csony jövedelmű ember részesült üdülésicsekk-támo- gatásban mintegy 54 millió forint értékben. Nógrád megye. A Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány tájékoz­tatása szerint a pihenéshez, ki- kapcsolódáshoz segítséget nyújtó üdülési csekkhez szű­kebb hazánkban 757 fő nyugdí­jas, 183 fő fogyatékossággal élő személy és 603 fő legalább két gyermeket nevelő munkaválla­ló jutott hozzá, személyenként átlag 40 ezer forint értékben. Nógrád megyében tovább nö­vekedett a gazdálkodók által vá­sárolt kedvezményes üdülési csekk értéke, ami az idei év első négy hónapjában 84 millió forin­tot tett ki. Szűkebb hazánkban 162 elfogadóhely, csaknem har­mincféle szolgáltatással várja az üdülési csekkel érkezőket. En­nek elfogadása a 2008-as évben eddig 61 millió forint pluszbevé­telt jelentett számukra. Kiválóra minősítették a Váczi Gyula iskolát A szaktárca tavaly indította útjára azt a minősítő' rendszert, amelynek eredményeképpen kiváló minősítést nyert el a salgótar­jáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az okirat nemcsak erkölcsi elismerés, hanem a normatív támogatási rend­szer elszámolásánál komoly többletet eredményezhet. A részletek­ről beszélgettünk Kapi Gyulával, a zene- és táncoktatásra szakoso-' dott iskola igazgatóhelyettesével.- A minősítést a szaktárca kezdemé­nyezte, s pályázat útján lehetett elnyer­ni a kiváló iskola címet - mondta elöl­járóban. - A mi pályázatunkat támogat­ta a Zeneiskolák Szövetsége is csakúgy, mint a pályázók többségéét. A kétfordu­lós (tavaszi és őszi) minősítésben be­számított a gyermekek teljesítménye, versenyeken elért eredményeik, a taná­rok oktatási színvonala, de még az isko­la és a használt eszközök külleme is. Végeredményben a maximális pon­tot gyűjtöttük be, hozzánk hasonló ered­ményt csak nagyon kevés iskola tudott elérni. A megítélés mellett volt egy szű­rő jellege is a minősítésnek, hiszen na­gyon sok alapítványi iskola alakult az elmúlt években, s egy részük csak arra utazott, hogy megszerezze a normatív támogatást, a színvonal azonban sok esetben elmaradt. A Váczi minősítésé­ben külön kiemelte a vastag jegyző­könyv az intézmény jó felszereltségét. Hogy mi lesz a hozadéka? Nos, plusz normatív támogatásért pályázhatunk, vagyis, ha nyerünk, nagyobb keretből gazdálkodhatunk.- A minősítési folyamatban ön vett részt, s nem a mandátuma végéhez köze­ledő Becze Lajos igazgató úr. Összeßgg mindez a közelgő intézményvezetői pá­lyázattal?- Nem, ehhez nincs semmi köze, de tény, hogy közeledik az intézmény ve­zetőjének kiválasztása. Becze Lajos igazgató úr jelezte, hogy nem pályázik, mert a következő ciklus közepén eléri a nyugdíjjogosultságot. Ezért továbbra is állásban marad, s nagy örömünkre to­vább oktat. A pedagógusi körből ketten adtuk be pályázatunkat, rajtam kívül Tóth Tibor kollégám.- Térjünk vissza arra, hogy mit nyújt ma a Váczi a növendékeknek?- Talán a legfontosabb előrelépés, amit az elmúlt években elértünk, a szá­mítástechnika belépése. Ma már a szol­fézsoktatás számítógép segítségével tör­ténik, épp a közelmúltban tudtunk be­szerezni öt professzionális oktatógépet erre a célra. Megvásároltuk hozzá az intézményi licencet is, így a diák meg­felelő hardware esetén otthon is tud fog­lalkozni a tananyaggal. Terveink között szerepel a számítástechnikai bázis tovább fejlesztése, egy­részt a kottaszerkesztés irányá­ba, másrészt a stúdió minőségű felvételek megteremtésének elősegítésére. Ma már számos olyan verseny, koncert adódik az életünkben, amit érdemes rögzíteni, s ezt meg is tesszük. Végzőseink például kézhez kapják vizsgakoncertjeik anya­gát egy DVD-n. Ezen a héten lesz az évzáró búcsúhangver­seny, ezt is rögzítjük.- Ön már 16 éve helyettes ve­zetője az iskolának, s azt is so­kan tudják, hogy egyik alapítója volt a salgótarjáni Kölyök Dixie zenekarnak. Most harsonát oktat, de úgy hallottam, hogy nem ezen a hangszeren kezdte ze­nei pályajutását.- Való igaz, gitárosként kezdtem Petőfibányán, aztán egy véletlen révén került a kezembe a harsona. Fúvósként eljártunk haknizni az egykori Color együttessel, később a jazz is érdekelni kezdett a főiskolán. A Kölyök Dixie jó öt­letnek bizonyult, s szeretném, ha lenné­nek folytatók. Ma egyelőre nem látsza­nak ezek a tanítványok, de pár év alatt kinevelhető egy újabb generáció. An­nál is inkább fontos ez, hiszen jövőre lesz 25 éves a tarjáni dlxiefesztivál, s re­méljük, hogy újabb 25 év elé nézünk.- Hogyan néz ki a jövő művészeti isko­lája ön szerint?- A jövő művészeti oktatásának nyi­tottnak kell lennie minden újra, s előtér­be kell, hogy kerüljön a szolgáltató jel­leg. Folyamatosan kémlelnünk kell, mi­re van igény, de hiszen éppen ezért let­tünk 2001-ben komplex művészeti ok­tatási intézmény. Nálunk továbbra is a zene a fő profil, emellett fontos a tánc­oktatás is. Jómagam szeretném, ha a jazz ismét előtérbe kerülhetne úgy, mint a régi zeneiskolában. Sajnos, az akkori oktatók már kiöregedtek, maga­sabb szintre emelkedtek, s egytől egyig nagyszerű karriert futottak be. Most újakra lenne szükség. Emellett fontosnak tartom a folk­lór folyamatos ápolását, illetve az egyházzenei oktatás bevezetését.- Egy zenész családban bizto­san számos lehetőség adódik a kö­zös zenélésre is...- Bizony, már egyre kevesebb, hiszen a feleségemnek igencsak sok az elfoglaltsága zenetanár­ként a Madách-gimnáziumban. A lányom az orvosi pályát válasz­totta, a fiam pedig, bár jó klariné­tos, kommunikációt tanul. Ma­radnak a barátok, de velük gyakran ösz- szejövünk egy kis örömzenélésre. Ezen kívül egyre több időt töltök a számító­gép előtt, ahol a rendezvényeinkről ké­szített videoanyagokat szerkesztem, ar­chiválom, most már talán stúdió minő­ségben. TNL

Next

/
Thumbnails
Contents