Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)
2008-05-26 / 120. szám
2 2008. MÁJUS 26., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági vállalkozók figyelmébe Jelenleg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a következő jogcímekre igényelhető támogatás, a megfelelő kérelem benyújtása mellett: Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése: Beadási határidő: 2008.03.28 2008.05.30. A pályázatokat az MVH régiós kirendeltségei fogadják be, ez Nógrád megye esetében az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége. Kertészet korszerűsítése: Beadási határidő: 2008.04.01 2008.05.30. Ez a jogcím szintén régiós illetékességű, a beadását illetően. Kertészeti gépbeszerzés: Beadási határidő: 2008.04.01 2008.05.30. Ebben a jogcímben a kérelmeket elektronikus formában, az MGSZH falugazdászainál, webes felületen is be kell nyújtani a papíralapú mellett. Nógrád megyéből eddig 10 pályázat érkezett az MVH Nógrád Megyei Kirendeltségére, mivel a benyújtás megyei illetékességgel történik. Mezőgazdasági területek erdősítése: Beadási határidő: 2008.05.01 - 2008.06.30. A támogatási kérelmet az erdőrészlet fekvése szerinti illetékes MGSZH Erdészeti Igazgatóságán kell benyújtani. Nógrád megyei területek esetén ez a Heves Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága. Nemzetközi kapcsolatok A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium nemzetközi kapcsolatai évtizedekkel ezelőtt kezdődtek. Négy évtizede annak, hogy az ipolysági iskolával testvérkapcsolatot létesítettek, amely a mai napig tart. Rendszeressé vált a diákcsere a németországi fiatalokkal. Később vették fel a kapcsolatot a csehországi bystricei mezőgazdasági szak- középiskolával. Az intézet a szlovákiai, csehországi fiatalokkal 8 éve évente megrendezi az agrár-diáktalálkozót. Az idén erre május 20-23. között került sor. Az elmúlt években vették fel a kapcsolatot egy lengyel iskolával. A diákok évente kölcsönös találkozókon vesznek részt. Az erdélyi iskolával több mint 10 éve alakult ki a kapcsolatunk. Az 1990-es évek közepén Erdélyből több mint 10 fiatal vett részt az iskola által szervezett falusivendéglátó- képzésben. Azóta többségük az itt szerzett ismereteit otthon a mindennapi munkájukban kamatoztatják. Kulturális kapcsolatnak indult, de a Tempus köz- alapítvány és a Leonardo programnak köszönhetően szakmai kapcsolatban is folytatódott a németországi strauburgi kapcsolatuk. Évente hat diákjuk két hónapot tölt el a német gazdáknál, ahol bekapcsolódnak a család gazdasági életébe. A kint eltöltött két hónap, távol a családtól egyfajta emberi kihívást jelent a számukra, ami akarva akaratlanul is formája a személyiségüket. A szakmai ismeretek szerzése és gyakorlása mellett jó lehetőség adódik a nyelvtanulásra, s arra, hogy megismerjék egy másik nemzet kultúráját. Piacképes tudást ad az intézmény- Az elmúlt évtizedekben az iskola alapvető célkitűzése volt, ami napjainkban sem változott, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a képzésből, akik megállják a helyüket a mindenkori munkaerőpiacon. Ha valamikor az iskolában fontos volt az oktatás, a szakismeretek átadása mellett a nevelés, akkor ez ma hatványozottan igaz. A munkaerő piacon a szakismeretek mellett az emberi magatartás, viselkedési kultúra, a munkában való helytállás, akaraterő legalább olyan lényeges. A társadalom polarizálódik. Azok az emberek, akikre kevesebb figyelem jut, másképpen szocializálódnak. A hiányt pótló folyamatot az iskolának, a fiataloknál még a felnőtté válás küszöbén is fel kell vállalni. Ez az iskola légkörén, a fiataloknak felkínált különböző lehetőségeken keresztül, a pedagógus személyiségén át valósul meg. Nekünk, a tanítványainknak a változó munkaerőpiacon való esély egyenlőségét kell megteremtem, pontosabban úgy kell őket szakmailag, emberileg felkészíteni, hogy ott eséllyel indulhassanak - mondta Czudor István, az iskola igazgatója.- Mit tettek és tesznek ennek érdekében?- Képzésünk szerkezetének az alakítása több éves folyamat. Mindazt, amit a társadalmi, gazdasági igények követelnek igyekszünk megvalósítani. Több orszá'gos programban, kísérletben vettünk és veszünk részt Nagyobb lélegzetvételű munkánk volt a vüág- banki programban való bekapcsolódás, amelyet pályázat útján nyertünk el. Részünkről ennek keretében készült el a biotermelő, falusi vendéglátó program, amely így együtt ugyan nem nyert teret az OKJ-s szakmák kö-' zött, de külön-külön igen. Ezt a képzési formát több éve végezzük. A programban való részvételünknek van egy másik vetülete, mely szerint komoly eszközfejlesztést tudtunk megvalósítani. Meg kell, hogy említsem a szakiskolai fejlesztési programot, amely 2006-ban zárult, három évig tartott. Ennek nyomán a növénytermesztőgépész, valamint a lótenyésztő szakmában történt pozitív irányú elmozdulás. A program keretében több 10 millió forintos eszközfejlesztést tudtunk megvalósítani. A képzési formát a kor követelményeihez igazítottuk. így került sor az informatikai képzésre. Az informatikai képzés, mint önálló szakterület is jelen van az iskolában, de a mezőgazdasági képzésbe, mint a kor követelménye beintegrálódik. Több éves fejlesztési eredményekként elmondhatjuk, független szakemberek véleménye is ez, a megyében a legjobb eszközállománnyal mi rendelkezünk. Többek között az interaktív táblákból, amelyet a minisztérium most jutatat el az iskoláknak, mi öt darabbal rendelkezünk. Ami az informatikai képzést illeti, intézményünk ECDL képzőés vizsgaközpontként működik.- Mika változásoka képzési szerkezetben?- 1990-es évek elején látni lehetett, hogy a képzési szerkezet, amely keretében kiszolgálta a gazdaságokat, nem tartható. Megváltozott a társadalmi, gazdasági helyezet, más lett az iskolával, a képzéssel szembeni igény. Megváltozott a képzési idő. A különböző képzési programokat mi dolgoztuk ki. Intézményünk nyitott volt az új befogadására, kidolgozására. A kollégák velem együtt különböző képzéseken vettek részt. Második és harmadik diplomák születtek úgy, hogy közben az iskolában zajlott az élet. Azt mondhatom, hogy a változás felismerésének, a megújulásnak köszönhetően sikerült elérni, hogy kollégák nem kerültek az utcára. Örülünk annak, hogy hosszú évek óta a tanulói létszámunk nem csökken. A képzési szerkezetünk szakmai alapozása folyamatosan történt az elmúlt időszakban. A mezőgazdasági képzéshez közel álló falusi vendéglátó szakképzés kerül bevezetésre, később indítottuk a szakács szakképzést Ebbe a képzési formába jelentős külső vállalkozói kört is bevontunk.- Mi az a plusz, amit az iskola nyújt, ami vonzóbbá teszi az intézményt a diákság számára?- Igyekszünk a mindennapi iskolai rendszerben olyan lehetőségeket adni, készségeket, képességeket kialakítani, ami lehetővé teszi számukra a munkaerőpiacon való helytállást Ez az alapszakmai képzésben elengedhetetlen elvárás. Ugyanakkor a lehetőségeiket kihasználva a tanulóknak további képzési lehetőséget kínálunk fel. Gondolok itt a számítástechnikai ismeretek, a gépkocsi-vezetői engedély megszerzésére, s különböző munkagépek kezelésének elsajátítására - mondta az igazgató. ■ Szenográdi Ferenc Névjegy. Czudor István Balassagyarmaton született 1951-ben. Az első diplomáját, üzemgépész, üzemmérnök szakon 1972-ben szerezte meg. Négy évvel később műszaki tanár. A tanulás ezzel nem ért végett. A budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki karán termelési rendszer szakon gépészmérnöki diplomát kapott, majd az egyetemen természet- és társadalomtudományi karán okleveles gépészmérnök-tanár végzettséget szerzett A sor a közoktatás-vezetői szak és a közoktatási vezetői végzettséggel folytatódott. 1972-75-ben Balassagyarmaton, a Magyar Kábel Művek gyárában volt üzemfenntartási mérnök. Mérnök-tanárként 1975-76-os tanévben Balassagyarmaton tanított. 1976-ban került a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolába, ahol előbb gyakorlati oktatásvezető, majd 1983-tól szakmai igazgatóhelyettes, 1992-től az iskola igazgatója. Felesége középiskolai tanár. Gyermekei közül Szilvia gazdasági mérnök- közgazdász, Borbála óvónő, Anikó közgazdász, Beáta egyetemi hallgató. Családjával Balassagyarmaton lakik. Az előtte álló feladatokat mindig is szakmai kihívásnak tekintette, amit igyekezett optimálisan megoldani, megfelelni a betöltött munkakör elvárásainak. Munkája eredményének tekinti az intézetben végbemenet fejlesztéseket, továbbá azokat a tanulói-emberi sikereket, amelyben tanárként, vezetőként része lehetett. Felnőttképzéstől jövőképig Érettségi és szakvizsga A közoktatási feladatoknak eleget téve, amelya tankötelezettséget 18 éves korig írja elő, bizonyos szakterületeken szakmai ismeretek megszerzésével zárul a tanulmányi idő. A diákok a szakiskolában 9-10. osztályban az általános műveltségi alapozást végzik, s a következő két évben már konkrét szakmát tanulnak. Van olyan szakma, mint például a szakács, amely a 13. évfolyammal zárul. A szakközépiskolai tanulók 9-12. év- olyamon az érettségire készülnek, s ezt követően kerül sor a különböző szakmák gyakorlati, elméleti ismeretek elsajátítására. Az iskola oktatási képzésrendszerében jelen van a technikusi képzés is. Az Lipthay iskola vezetősége, tantestülete az elméleti és szakmai tárgyak oktatása, tanítása mellett nagy gondot fordít a diákok versenyeztetésére, hogy tanítványaik így is sikerélményhez jussanak. Az elmúlt években számtalan tanulójuk az országos tanulmányi versenyeken ott voltak a legjobbak között. Ebben a tanévben például négy diákjuk, a versenyen szerzett kiváló teljesítményük alapján mentesültek a szakvizsga letétele alól. Együttműködés a kamarával Az iskola a fennállása alatt mindig is jelentős szerepet töltött be a felnőttképzésben és átképzésben. Az 1970-es években számos településen, Cered, Magyarnándor, Érsekvadkert, Bércéi, Kálló stb. volt kihelyezett osztályuk. Napjainkban az elméleti és gyakorlati tudás megszerzése mellett fontos motiváció a jogi előírások. Pályázatokon csak azok vehetnek részt, akik rendelkeznek a megfelelő végzettséggel. Munkaügyi szempontból is lényeges a megfelelő végzettség. A munkaerő-piaci képzések során több gazdasági egységgel állnak kapcsolatban. Napi a kapcsolatuk a Nógrád Megyei Agrárkamarával, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Mindezt a nappali és levelező tagozaton tanulók szempontjából tartják fontosnak. Az iskola akkreditált felnőttképző intézmény. Más lesz a szerkezet Czudor István az iskola elkövetkező időszakának feladatairól a következőket mondta:- Kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását Az úgy nevezett 0. évfolyamon nagyobb óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet és az informatikát. A tervünk, hogy a szakközépiskolai osztályokba minél több tanuló a 0. évfolyamos előképzéssel kerüljön be. Az országos képzési jegyzék tartalmában és szerkezetében is megváltozott, a saját képzési rendszerét az intézménynek kell kidolgozni. Egészen más szerkezetben kell egy-egy tanévet megszervezni. Terveink között szerepel, hogy bekapcsolódunk a szakmunkástanulók Arany János tehetséggondozó programjába, amely a halmozottan hátrányos tehetséges gyermekekről szól. A tárgyi fejlesztéseinket az oktatási célkitűzéseinkhez kell igazítani. Szeretnénk a gazdaságunk melletti, állami tulajdonban lévő földterületet megszerezni. Erre már megtettük az első lépéseket Célunk, hogy végzett diákjaik személyiségükkel, szakmai tudásukkal megállják helyüket a munkaerőpiacon. Hatvan év a mezőgazdaság szolgálatában Szécsény. Nehéz lenne megmondani, hogy az elmúlt hat évtized alatt hány mezőgazdasági szakember végzett a szécsényi mezőgazdasági szakképző iskolában. Egy viszont tény, az iskola meghatározó szerepet játszott és játszik a mezőgazda- sági szakemberek képzésében, továbbképzésében. A megye különböző területén dolgozó mezőgazdasági szakemberek jelentős része ebben az iskolában, nappali vagy levelező tagozaton, a felnőttek részére szervezett tanfolyamokon alapozta meg elméleti és gyakorlati ismereteit. A hat évtized alatt többször is változott a mező- gazdaság termelési szerkezete, de az iskola mindig is megújulva megfelelt a gazdasági elvárásoknak. Egy kis történelem A Földművelésügyi Minisztérium 1946-ban gazdaképző iskolát alapított Szécsényben. Az oktatási idő 2 év volt. Az új intézmény szervezője, igazgatója Rosos Ödön Károly volt. Az iskola a Hársfa út 4-ben, a Téli Gazdasági Iskola épületében kapott helyet. Az első aranykalászos diplomát 1948-ban osztották ki. 1950-ben a tanulmányi időt 3 évre emelték fel, s egyben mezőgazdasági technikummá változtatták. Ebben az évben, a ferences kolostorban (a ferenceseket 1950 nyarán vitték el a kolostorból) Regös Ferenc traktor- vezetői iskolát szervezett, amely 2 évig működött. Ezután a mezőgazdasági technikumot és annak diákotthonát helyezték el a kolostor épületében. 1956-ban a technikusi képzést megszüntették, s ettől kezdve a tanulmányi időt 4 évre emelték. Két év múlva ismét technikusi rangra emelték az iskolát. Az 1956-57-es tanévben kezdődött el az iskolában a kétéves mezőgazdasági szakiskolai képzés. 1964- ben elkészült a kétszintes új iskola épülete. Ettől kezdve a kolostor épületében csak a kollégisták voltak.. 1976-ban megszüntették a balassagyarmati mezőgazdasági iskolákat és hozzá csatolták a szécsényihez. Amikor Szécsényben a megye döntése alapján a gimnáziumi képzés megszűnt, a megmaradt osztályokat átvette a mezőgazdasági szakképző iskola, az intézmény egy ideig, mint gimnázium és szakközépiskola is működött. 1980-ban átadták az új 100 férőhelyes diákotthont, melyet 1984-ben kollégiumi rangra emeltek. Közben az iskola 1974-ben a Földművelésügyi Minisztériumtól átkerült az Oktatási Minisztériumhoz. Fenntartója a Nógrád Megyei Tanács volt. A rendszerváltást követően fenntartója Szécsény város önkormányzata, 1999-től a Nógrád Megyei Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az iskola 1996-ban felvette Lipthay Béla nevét.
