Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-04 / 79. szám

Belépés bírósági végzéssel NOGRAD MEGYE 2008. ÁPRILIS 4., PENTEK Együtt a színesfémlopások ellen H. B. Nógrád megye. A közelmúlt­ban Székesfehérváron dr. Fodor Gábor környezetvé­delmi miniszter nyitotta meg a Zöld Kommandó idei „Összefogással a színes- fémlopások ellen” című ak­ciósorozatát. Szabóné Szó­nok Enikő, a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelőség munka­társa elmondta, hogy a szí­nesfémlopások visszaszorí­tása érdekében a zöldható­ság az illegális begyűjtés felszámolását és a legális begyűjtők, kezelők fokozott ellenőrzését tartja fontos­nak. Mint megtudtuk, a hulla­dékkezelő ágazatban dolgo­zó cégek tavaly mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer ton­na nemes-, illetve színes­fém-, valamint 40 ezer ton­na műanyag hulladékot és 22 ezer tonna akkumulá­tort gyűjtöttek be és hasz­nosítottak.- Az akciósorozat elsőd­leges célja az illegális be­gyűjtés visszaszorításával és a legális begyűjtők fo­kozott ellenőrzésével mér­sékelni az egyre drasztiku­sabb méreteket öltő szí­nesfémlopásokat - fogal­mazott Szabóné Szónok Enikő. Mint kiderült, a zöld kommandós akciók­ban a nemzeti parkok, il­letve a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, az illetékes önkormányzat­ok, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, az APEH, valamint a polgárőrség is részt vesz. Március 31-én Gyapjas József, a felügyelőség igaz­gatója irányította az első akciót a Klein-Metals Kft. jobbágyi telephelyén. Mint megtudtuk, a vizsgálat so­rán mindent rendben talál­tak. A telephelyen lakossá­gi begyűjtést is végeznek, a beszállított fémhulladék eredetét minden esetben igazolni kell, amennyiben megállapítható, hogy ille­gális eredetű a hulladék, akkor az átvételt megta­gadják. Turisztikáról, nem csak szűk körben T. N. L. Salgótarján. Szűkebb pátriánk turisztikai helyzetét és a lehetsé­ges kitörési irányokat vette gór­cső alá a szépszámú érdeklődő­vel kiegészült Salgótarjáni Polgá­ri Kör szerda esti összejövetelén. Van-e valójában turizmus eb­ben a térségben? - tette fel provo­katív kérdését Brunda Gusztáv körelnök. Parditka Magdolna, a salgótarjáni Tourinform-iroda ve­zetője elárulta: annak ellenére, hogy a szálláskínálatunk közép­szerű, s attrakcióknak is híján va­gyunk, évente húszezer turista érkezik Salgótarjánba. A baj csak az, hogy átlagosan alig két éjsza­kát maradnak, mivel a termékkí­nálatunk igencsak szegényes. Tóth Csaba, a három éve meg­szüntetett turisztikai intézet egy­kori igazgatója azokra az érté­kekre hívta fel a figyelmet, ame­lyek a korábbi években ezreket vonzottak a megyeszékhelyre, ám ezek lassan elvesznek. Ilyen volt a rali, korábban a rockzenei tábor, a dixielandfesztiválnak sem találni ma szponzort, s a Tarjáni tavasz sem vált húzóerő­vé. Jobb sorsra érdemes a folk­lórfesztiválunk is. Ötletekkel tele a fiók, most- már a profikon a sor - fogalma­zott Becsó Zsolt, a megyei köz­gyűlés turisztikáért elkötelezett elnöke. Arra utalt, hogy a nyár folyamán szeretné felállítani tu­risztikai desztinációs munka- csoportját, amely gyökeresen változtathat a helyzeten. Meg­említette, hogy előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak egy igen jelentős kultúrprojektről, amely Salgótarján turisztikai életében izgalmas változásokat eredmé­nyezhet, csakúgy mint a retro kemping, amely Európában egy­re nagyobb tömegeket vonz. Hogyan akarunk vendégeket vonzani, amikor városunk elha­nyagolt állapotú, parkerdőinket elönti a szemét, s meglévő érté­keinket sem kezeljük a helyén - sopánkodott dr. Fancsik János. Összefogás nélkül - mint más sem - a turizmus sem lendíthe­tő fel - tette hozzá Kovács Zsolt, aki több vendéglátóegységet üze­meltetett az elmúlt 20 évben. A beszélgetés 'rezüméjét Brunda Gusztáv úgy vonta meg, hogy dőreség lenne azt gondolni, ezt is megoldják majd helyettünk. Ha magunk nem teszünk lépése­ket, ez az ágazat sem lesz a több lábon állás erős pillére, pedig nagy szükség lenne rá - nem csak a szlogenek szintjén. A hatvannapos felmondási idő letelte után a Salgó Va­gyon Kft. úgy döntött: soron kívüli bírósági eljárás se­gítségével próbál pontot tenni az Apollo Mozi ügyé­nek végére. A hónapok óta zárva tartó épületben a filmvetítés várhatóan újabb egy hónapig szünetel. H. B. Salgótarján. A közelmúltban többször is beszámoltunk az Apollo Mozi helyzetéről, ter­vekről, elképzelésekről és a bezárás okairól. Mint ismere­tes: ez év elején a városi önkor­mányzat a hatvannapos fel­mondási idő figyelembevételé­vel felmondta az addigi bérlő­vel, a Bjó Kft.-vel kötött bérleti szerződést. A felmondási idő március 29-én járt le. A mező- gazdasági tevékenységekkel foglalkozó cég alvállalkozás­ban működtette a mozit, azon­ban a két vállalkozó közötti kapcsolat megromlott, így 2008. január 11-étől a filmvetí­tés szünetel, az alvállalkozó le­zárta a gépházat és elvitte a mozi székeit. Megkerestük Új Gyulát, a Fusz Centrum Kft. vezetőjét, aki anno a mozi bérlője, majd a Bjó Kft. alvállalkozója volt. A cég igazgatója elmondta: jelen­leg semmilyen kapcsolata nincs a mozival. A vállalkozó többször is jelezte az önkor­mányzatnak, hogy hajlandó to­vábbra is üzemeltetni a mozit, a város vezetése azonban elzár­kózott a javaslat elől.- Most is biztosítani tudjuk a vetítést, hiszen rendelkezünk a szükséges berendezésekkel, technikával - hangsúlyozta Új Gyula, hozzátéve: a mozi üze­meltetése érdekében a tulajdo­nukban lévő székeket átadták a Salgó Vagyonnak.- A felmondási idő után saj­nos, nem tudtuk birtokba ven­ni a mozi épületét, ezért soron kívül kezdeményeztük a bíró­sági eljárást, ez azonban egy hónapig is elhúzódhat - mond­ta el Tatár Csaba, a Salgó Va­gyon Kft. igazgatója. Az önkor­mányzati cég munkatársai a na­pokban hiába vártak a Bjó Kft. igazgatójára, Andrea Tainire, aki nem jelent meg a megbe­szélt találkozón. A Salgó Va­gyon ezért úgy döntött: a bíró­ság segítségével próbál pontot tenni az ügy végére, mert látha­tó, hogy a város központjában lévő, valaha szebb napokat lá­tott épület rendkívül rossz álla­potban van. Andrea Tainit többszöri meg­keresés után sem tudtuk elérni. Meg nem erősített információ­ink szerint a közelmúltban Andrea Taini eladta a tulajdoná­ban lévő Bjó Kft.-t. A Nógrád Megyei Bíróság cégbíróságán megtudtuk: március 17-én mó­dosító indítvány érkezett a vál­lalkozó részéről, amely jelenleg bejegyzés alatt áll. Elsődleges volt és maradt biztonságérzetünk erősítése Tíz hónap elteltével véget ért a „A Salgótarján közte­rületein elkövetett jogsértések visszaszorításának komplex programja” elnevezésű projekt, amelynek zárókonferenciáját a napokban rendezték meg. Ugyanakkor azonban elindult a folytatás is. S. K. Salgótarján. A városi rendőrka­pitányság 2006 végén nyújtott be sikeresnek bizonyult pályá­zatot az Igazságügyi és Rendé­szeti Minisztérium felhívására. A szükséges több mint egymil­lió forintos önrészt a Salgótar­ján Közbiztonságáért Közalapít­vány biztosította, az elnyert tá­mogatás ötmillió forintot tett ki.- Az elsődleges szempont nem a statisztikák javítása, hanem a lakosság biztonságérzetének erő­sítése volt - hangsúlyozta Dankóné Nagy Éva rendőr alez­redes, projektfelelős, aki az elvég­zett munkát értékelte. A legna­gyobb célkitűzés és eredmény a térfigyelő rendszer elindítása volt Az idény jellegű bűncselekmé­nyek visszaszorítása érdekében a vásárcsarnokban és a strandon hangosbemondón és szóróla­pokon figyelmeztették az embe­reket a veszélyekre. Salgótarján­ban először óriásplakátos mód­szerrel hívták fel a figyelmet a gépkocsifeltörés veszélyeire. A rendőrség közbiztonsági és bűnügyi szolgálata - polgár­őrökkel együttműködve - hétvé­genként rendszeresen járőrözött a belvárosban. A programba egy korábbi baleset-megelőzési pro­jektet is bevontak. Túl azon, hogy a helyi média segítségével rendszeres volt a tájékoztatás a tárgyban, a bűnmegelőzés isko­lai foglalkozások témája is volt. Mindezek mellett számítás- technikai eszközöket szereztek be, s különböző rendezvényeket szerveztek: e pályázat keretében valósult meg például a „drog­mentes nap”, valamint a va­gyon-, illetve az ifjúságvédelmi konferencia.- Ez az együttműködés szép példája annak, hogy a társada­lom képes összefogni, s viszony­lag csekély anyagi ráfordítással eredményeket elérni a közbizton­ság terén. Salgótarján jó példája annak, hogy egy szinte kezelhe- tetlennek tűnő állapotot hogyan lehet európaivá varázsolni - mondta Butkai Sándor alezredes, salgótarjáni rendőrkapitány. Kitért arra is, hogy sok olyan esemény történik a városban, amelyről nem tud a rendőrség; példaként említette az iskolák­ban elkövetett bűncselekménye­ket, amelyek kapcsán a közeljö­vőben nyári tábort terveznek. Nagy probléma, hogy egyre ke­vésbé számíthatnak az állampol­gárok segítségére, hiszen az egyenruhások csak bizonyíté­kok alapján járhatnak el, s a la­kosság számukra a legfontosabb információforrás.- Annak ellenére, hogy lét­szám tekintetében nem a legjob­ban áll a kapitányság, hétvégén­ként sikerült négy-öt járőrpárt és az ennek megfelelő rendőri állományt biztosítani, amit ed­dig legfeljebb csak jó szóval tud­tam honorálni. Minden bejelen­tésre tíz percen belül odaért a rendőr - fejtette ki Butkai Sán­dor, hozzátéve: vannak, akik to­vábbra is keveslik a rendőri je­lenlétet, de olyanok is, akik sze­rint „rendőrvárosban” élünk. Egy hozzászólásra, miszerint a teret hétvégenként összepisz- kítókkal szemben nehéz fellép­ni, ha a legilletékesebbek, a köz­terület-felügyelők pénteken négykor leteszik a munkát, a ka­pitány úgy reagált: a közterület­felügyelők száma időközben je­lentősen csökkent - volt, hogy egy volt -, a legutolsó informáci­ók szerint jelenleg hárman van­nak. Csohány Tibor, a Salgótarján és Kistérsége Polgárőr Szerveze­tek Szövetsége elnöke elmond­ta: a projekt reflektorfénybe állí­totta a polgárőröket, akiknek egy év alatt negyvenkét alkalommal kellett intézkedést kezdemé­nyezni. A vásárcsarnok vezetője, Suba Zsolt egyebek mellett hir­detési felületek ingyenes hasz­nálatát ajánlotta fel a rendőrség­nek. Ez utóbbi különösen jól jött, hiszen amint a program véget ért, már indult is a folytatása: a „Salgótarján jobb közbiztonsá­gáért” című projekt, amelyet kö­zel hárommillió forinttal támo­gatott a szaktárca.

Next

/
Thumbnails
Contents