Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-30 / 101. szám
2 2008. ÁPRILIS 30., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Jó fekvés, kis hátránnyal - Házhelyek fiataloknak Zagyvaszentjakab római katolikus temploma a Zagyva partjáról Szurdokpüspöki római katolikus temploma a Mátra felől, a háttérben a Cserhát vonulatai fotxí: faragó zoltán " ' pits ■ ' Történelmünk során általában a kedvező fekvésű községnek számított Szurdokpüspöki, a Zagyva-völgyben már a honfoglalás előtt is észak-déli irányú kereskedelmi út vezetett erre. A Szent István által alapított Egri Püspökségnek adományozott tíz falu egyike volt - bár a község első írásos megnevezését tartalmazó eredeti okirat a tatárjárás alatt, 1241-ben megsemmisült, de IV. Béla pár évvel később újra kiadatta azt. Ennek adatai alapján a község 2004-ben ünnepelte fennállásának - legalább - ezredik évfordulóját. Merthogy valószínűleg Szurdokpüspöki jóval korábban települt, az Egri Püspökség bizonyára virágzó birtokot kapott az uralkodótól - a részleteket már soha nem fogjuk megtudni. Az azonban valószínű, hogy mivel innen indulva kelet felé is könnyűszerrel át lehet kelni a névadó szurdokon - mély patakvölgyön - keresztül a Mátraalja híres bortermelő vidékeire, Gyöngyös felé, a középkorban tovább nőtt a falu jelentősége. Az utakon persze nemcsak kereskedők, hanem különféle hadseregek is jöttek-mentek, így a török időkben elpusztult a falu. A közeli Mátra rengetegei azért menedéket adtak néhány családnak, s melléjük az akkori Magyar- ország több részéből érkeztek telepesek. Az 1867-ben kiépített Pest-Salgótar- ján vasút is fejlődést vont maga után, meg a lakosság gazdasági és társadalmi felemelkedését: a kor színvonalán talán legjobbnak számító közlekedési lehetőség ugyanúgy egy óra alatt elérhetővé tette innen a fővárost, mint napjainkban a 21-es főút és az M3-as autópálya... Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy a harmadik évezred elején éppen a község fekvése miatt lett gond...-A részletekről Kovács Józseffel, Szurdokpüspöki polgármesterével beszélgettünk.- Küszködik a község, annak ellenére, hogy kétezer lakos Nógrádban már igen tisztességes lélekszámnak tekinthető - mondta Kovács József. - Olyan alacsony azonban a gyermeklétszám, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően 2008. szeptember 1-jétől tovább- működési engedélyt kellett kérnünk az iskolánk számára - ezt még tavaly kellett megtennünk. Indokaink és az intézmény eddig elért eredményei alapján méltányolták kérelmünket, a 120 gyermek, a szülők és a pedagógusok számára sikerült megnyugtató helyzetet teremteni.- Társulás nem jöhetett létre?- Nem, aminek a község fekvése az oka! Dél felé Jobbágyi esik, északra Pásztó, mindkét település jól működő általános iskolákat tart fenn. A kisebb települések Szurdokpüspökitől olyan távolságra és közlekedési viszonyok között fekszenek, hogy nem oldható meg számukra az itteni intézmény elérése. Hozzá kell tennem, hogy az iskola a falu életében nagyon jelentős szerepet tölt be, az, hogy a helyi fiatalok a saját községükben tanulhatnak, a szülőföld iránti kötődést erősíti. Nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben a pedagógusok a falu társadalmi életének motorját jelentik! Ezek pedig pénzben nem is kifejezhető dolgok... A költségvetésünk meg úgy alakult idén is, hogy minden fillért meg kell néznij hová teszünk - ez persze nemcsak az intézményekre vonatkozik, hanem mindenre! Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatásait eddig nem vettük igénybe.- Szeretik a fiatalok Szurdokpüspökit?- Mondhatom, igen! Tavaly a letelepülés elősegítésére 18 házhelyet alakítottunk ki, ezzel is próbáljuk itt tartani a fiatalokat. Az önkormányzatnak nem volt már szabad építési telke, ebből a 18- ból pedig már 15 elkelt, mindenféle figyelemfelhívás nélkül. Nemcsak helybeliek, hanem a környező falvakban élők is vásároltak itt telket, nagy örömünkre valamennyien fiatalok...-Ez az iskola létszámát is gyarapíthatja a jövőben. Azért költséges lehet egy ilyen új lakóterület kialakítása...- Az igénylők által befizetett előleget használtuk fel önerőként a megvalósítás során. A NORDA-nál sikerült 12 millió forint pályázati támogatást elnyernünk, a szükséges húszmillióból. Még az építkezések megkezdése előtt kiépült a víz- és a villamoshálózat, valamint a szilárd burkolatú út. A telkek 800-1000 négyzetméter közötti nagyságúak, négyzetméterét 1600 forintért vehették meg a tulajdonosok. Akik vállalták az előleg fizetését, azok kedvezményt kaptak. Akármi, akárhogyan is van, a kedvező fekvés azért csak állandó értéke egy településnek! Faragó Zoltán Tizennyolc házhelyet alakítottak ki a szilárd burkolatú új út mellett Minden lehetséges célra pályáznak Hetvenmillió kellene fejlesztésre - Heten ballagnak, tizenhatan jönnek Csécse. Az Észak-magyarorszá- önkormányzattal együttmű- gi Operatív Program támogatá- ködve. Az ottani gyerekek át- sával szeretné négy utca teljes járnak Csécsére iskolába, de a felújítását megvalósítani az ön- jelenlegi járművel a falugond- kormányzat a közeljövőben - noknak sokszor kétszer kell Megújult a napokban a község művelődési háza tudtuk meg Barna Gyulától, a község polgármesterétől.- Az önkormányzati utak eléggé elhanyagoltak, rossz állapotban vannak - mondta a polgármester. - Próbáljuk persze rendbe tenni, amit lehet, de csak pályázati segítséggel tudunk előre lépni. A közeljövőben a községi ravatalozót is így szeretnénk felújíttatni. Szintén a célok között szerepel egy nyolc plusz egy személyes kis busz vásárlása - most erre is lehet pályázni, hát ezt is megpróbáljuk...- Milyen célra kell a kis busz?- Az iskolánk társulás formájában működik, a szarvasgedei fordulnia, úgyhogy sokkal költségtakarékosabb lenne egy új kis busz. Az iskolában jelenleg 87 gyerek tanul, heten ballagnak közülük, de a jövő tanévre 16 első osztályos iratkozott be Csécsére!- Btonyára előbbieken kívül is vannak megvalósításra váró feladatok.- Ami az előbb említett pályázatokat illeti, ezen célokra együttesen 70 millió forintra lenne szükségünk! Ezeken kívül még tervezzük a buszmegállók felújítását is, a buszöblök kialakításával és burkolásával együtt. Ezekre nagy szükség lenne, hiszen a Pásztóról Pásztora körforgalomban közlekedő járatok itt találkoznak. Előbbiek a főbb fejlesztési elképzeléseink erre az évre. Bízunk a sikerben, abban, hogy a beruházások megvalósításával szebbé, kultúráltabbá tehetjük községünket. A legfrissebb eredmények között említhető, hogy a kultúrház teljes belső felújítását sikerült elvégeztetnünk, a munka a napokban fejeződött be. Az érdekesség kedvéért még megemlíteném, hogy a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ foglalkoztatási és informatikai pontot működtet községünkben, egy közcélú dolgozó alkalmazásával. Ő a rendelkezésére álló központi információk és az internet segítségével igyekszik közvetíteni a lehetséges álláshelyeket a munkanélküliek felé. A tapasztalatokról még korai lenne bármit mondani, most indult a dolog, de lehet azt mondani, sokan érdeklődnek itt helyben a munkahelyek iránt Egy nagyvállalat is tartott már itt tájékoztatót a lehetséges munkavállalóknak...- Hogyan alakul Csécsén a munkanélküliek aránya?- Erősen változó. A férfiak többsége az építőiparban dolgozik, télen holtszezon van. A nők közül sokan eljárnak Gödöllőre, Hatvanba, de Pásztora, vagy a jobbágyi varrodába is. F.z. Pillantás a palotási (fél) múltba Faragó Z. Európai uniós pályázati támogatással tartalmas kiadvány jelent meg a községről. Mi sem jelzi jobban az összefogást a megvalósításért, mint hogy a kiadó önkormányzat 36 helybeli személynek köszöni meg a segítséget, közöttük is első helyen Vinczéné Pálinkás Erikát, illetve a helyi nyugdíjasklub tagjait illeti köszönet, a gyűjtőmunka elvégzéséért „...tisztelgünk is elődeink előtt, akik szorgalmas, kitartó munkájukkal megteremtették számunkra a jóval könnyebb és jobb jelent” - írja előszavában Szabó Mihály, Palotás polgármestere. A „Régi idők emlékei Palotáson” című könyv alapvetően azért született meg, hogy azok, akik már nem ismerhették meg a régi szokásokat, nyelvezetet és népvisele tét, megismerkedhessenek szülőfalujuk ezen értékeivel. A kiadvány szerzői, a gyűjtésben résztvevők azt tartották a legfontosabbnak, hogy az ősök életét és munkájuk eredményeit bemutassák a ma embere számára. Erőt és ötletet is adhatnak ezek az ismeretek, nemcsak a család, hanem a faluközösség számára is, hiszen a múlt ismerete nélkül sivár a jelen és bizonytalan a jövő! A könyv tartalmazza Palotás erősen rövidített történetét - erről szóló már jelent meg, úgyhogy ebben a munkában nem is ez a cél. Viszont részletesen, fotókkal illusztrálva mutatják be a falusi parasztasszony háztartását, a kenyérsütéshez használt eszközöktől a pince helyettesítésére épített vermekig, a heti étrend meghatározásától a tej feldolgozásáig. Külön fejezet foglalkozik a disznóöléssel, „Nagyanyáink recepttára” címmel összegyűjtötték vagy másféltucat régi étel elkészítésének hagyományos módját. A jeles napok hagyományai külön fejezetet kaptak, s újév napjától valamennyi, többnyire egyházi kötődésű ünnep, búcsú, többnyire Nagyboldogasszony táján szokásos zarándoklat helyet kapott benne egészen szilveszterig. Ugyancsak külön fejezetben és az apró részletekig tárgyalják a lakodalmas szokásokat, a népviseletet, az emberek életvitelét az elmúlt évszázad során. Utóbbi a mezőgazdálkodás kérdéskörére is kitér, a gabonától a kender feldolgozásáig. Külön összeállítás tartalmazza a palotási népdalokat, a régi szavak és kifejezések magyarázatát. Igazi érdekességként gazdag, feketefehér képekből összeállított képmelléklet teszi még érdekesebbé ezt a könyvet - a nagyrészt a XX. század első feléből származó fotográfiákból jutott a külső és a belső borítókra is.
