Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-23 / 95. szám
Rokona ölhette meg Bállá Irmát hozzátartozóját gyanúsítja a rendőrség Bállá Irma volt debreceni fideszes önkormányzati képviselő meggyilkolásával. S. Sándort kedden emberölés megalapozott gyanúja miatt vonták eljárás alá. A 29 éves fiatalembert őrizetbe vették. Kártérítést ítéltek az októberi tüntetőnek első fokon hatszázötven- ezer forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a Fővárosi Bíróság a rendőrséget, mert 2006. október 23-án jogtalanul fogtak el és tartottak három napig őrizetben egy tüntetőt. Tomcatet terrorakció előkészületével vádolják vádemelést javasol terror- cselekmény előkészülete miatt a rendőrség az interneten Tomcat néven publikáló blogger, Polgár Tamás ellen. Két társa ellen köz- veszélyokozás előkészülete miatt emelnek vádat. A szocialisták is az iskolai erőszak ellen KÖTELEZŐ LENNE iskolapszi- chológushoz, nevelési tanácsadóba vinni a gyermeket, ha agresszivitása, viselkedése alapján a tantestület ezt indokoltnak tartja - áll a szocialista frakció egyik törvényjavaslatában. Tatai- Tóth András MSZP-s képviselő szerint a változást még tavasszal elfogadhatja a parlament. Tatai-Tóthék is az agresszió ellen Fizikaóra a Budai Középiskolában. Holicsné Csej Gabriella tanárnő: „Az én időmben 100-120-an voltak egy matematika-fizika szakos évfolyamon. Elfogynak a reáltanárok vészjelzés A cégek elcsábítják a képzett pedagógusokat Néhány éven belül elfogyhatnak Magyarországon a fizika szakos tanárok, hiányzik az utánpótlás az egyetemekről, a középiskolákban a humán órák a természettudomány oktatása rovására mennek. Europress-összeállítás „Vészhelyzet van, és ez már tíz évvel ezelőtt is látszott - mondja kérdésünkre Holicsné Csej Gabriella, a XII. kerületi Budai Középiskola fizika szakos tanárnője. - A fizikatanári találkozókon évről évre kevesebb a fiatal pályakezdő tanár. Az én időmben egy matematika-fizika szakos évfolyam 100-120 tanulóból állt - meséli a tanárnő. - Ma jó, ha öt-hat diák van egy ilyen évfolyamban. Sajnos a fizikaórák száma a kötelező tananyag mennyiségéhez képest nagyon kevés” - panaszolja Gabriella. Az oktatási törvényben nincs meghatározva a természettudományos tárgyak óraszáma, hanem az oktatási intézmények helyi tantestületei maguk döntik el, mennyi órát adnak le ezekből a tárgyakból. „Az az általános, hogy minden iskolában több a humán szakos tanár, mint a reál, így ők leszavazzák a természettudományos órák számának növelését. Minden iskolában helyi alku tárgya, hány fizikaóra legyen” - magyarázza a tanárnő. A tanárnő szerint az is probléma, hogy ma már - a matematikán kívül - a természettudományos tárgyból nem kötelező érettségizni. A tanulók ezért nincsenek rákényszerítve arra, hogy felkészüljenek a vizsgára, így nem is veszik annyira komolyan. „Jelenleg pedig úgy állunk: nemcsak a fizikatanári, hanem a mérnök szakok is veszélyben vannak” - mondta. „Nem marad az országban öthat éven belül fizikatanár” - hangzott el a vészjelzés Budapesten, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat napokban megrendezett oktatási fórumán. A szak77 milliárd forint EU-pénz a felsőoktatásnak A MAGYAR FELSŐOKTATÁS fejlesztését 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrás szolgálja. Ezen belül kiemelt helyet kap a természettudományi szakok fejlesztése, hallgatói létszámuk növelése - adta közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az eddig odaítélt csaknem 29 milliárdból a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül. Ennek keretében többek között új épületek lesznek, új oktatási, kutatói és hallgatói terek, laboratóriumok jönnek létre és modern eszközöket szereznek be. emberek radikális reformokat sürgetnek. Jól felszerelt fizikai, kémiai laborokra is szükség lenne. Uniós példákhoz hasonlóan a természettudományos tárgyakat oktató tanárok béremelése is elengedhetetlen. „Számos ok vezet oda, hogy néhány éven belül nem lesznek fizikatanárok Magyarországon. A pedagógus- pálya presztízsét megtépázzák az iskola-összevonások. Az elbocsátások sokakat elriasztanak a pályától” - mondta Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Pedig a szakma jó anyagi lehetőségekkel kecsegteti a diákokat: a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok szívesen alkalmaznak fizikatanárokat, mert tudományos felkészültségüket kiválóan tudják hasznosítani. Európából is kapkodnak a magyar természettudományos szakemberek után. Aki fizikatanárként kikerül az egyetemről, és elfogadható az angolnyelv-tudása, könnyen kap állást Nyugat-Eu- rópában, ahol szintén tanárhiánnyal küzdenek. A rektorok új javaslatát máris ellenzik a hallgatók A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán tartott ülésén a Magyar Rektori Konferencia elfogadta az államilag finanszírozott és a költségtérítéses felsőoktatás átalakítását célzó javaslatot. Ebben a rektorok teljes átjárhatóságot szorgalmaznak a két forma között, és a teljesítmény, valamint a tanulmányi eredmény alapján differenciálnák (legalább hat csoportba sorolva) a hallgatók által fizetendő összeget. Százki- lenc igen, 25 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Hiller István miniszter: „Tandíj nem lesz, de gondolkodási tilalmat nem írt elő a népszavazás. Ezért minden jobbító javaslatra nyitottak vagyunk.” A konferencia állásfoglalásáról az április 30-i Felsőoktatási Kerekasztal rendez vitát. Miskolczi Norbert, a hallgatói képviselet elnöke: „Ha a rektorok elképzelése megvalósulna, kevesebb diákot képeznének sokkal drágábban. Nem kizárt, hogy ismét tüntetések lesznek.”» S. P. Szili Katalin egyszerűsítené az örökbefogadást Ötpárti tárgyalásokat kezdeményez Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő az örökbefogadás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele érdekében. A tervek szerint egyebek mellett módosítanák a polgári perrendtartásról szóló és a családjogi törvényt. A munkajogi szabályokon úgy változtatnának, hogy azoknak a pároknak, akik örökbefogadáson mennek keresztül, hasonló védettséget nyújtsanak, mint a kismamáknak. Konszenzust szeretnének kialakítani abban is, hogy azok, akik fogyatékossággal élő vagy idősebb gyermeket fogadnak örökbe, valamilyen magasabb szintű támogatásban részesüljenek. ■ Nem kötelező együttműködni megfigyelés Alkotmánybírósághoz fordulhat a Fidesz Gyurcsány előtt a finn példa bátorság Öt-hét év alatt lehet eredménye a reformoknak „Az önkormányzatok nemzet- biztonsági védelme miatt vagy az Alkotmánybírósághoz fordulunk, vagy a nemzetbiztonsági bizottságnál, a titokminiszternél élnek panasszal az érintett ön- kormányzati vezetőink” - szögezte le tegnap Kosa Lajos a Fidesz elnökségi ülése után. A párt alelnöke egyértelművé tette: sem önként, sem kötelezően nem ad lehetőséget az önkormányzatok megfigyelésére a nemzetbiztonsági törvény. A Fidesznek egyelőre nincs tudomása arról, hogy a titkos- szolgálatok emberei megkereslek volna önkormányzatokat a védelemről szóló együttműkö dés ügyében. Kosa emlékezte tett: már Labore Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kinevezésekor is alapos volt a gyanújuk, hogy a kormány politikai célokra kívánja felhasználni a titkosszolgálatokat. „A miniszterelnök a kormánykabinet ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását. Ennek alapján egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában ez az együttműködés nem kötelező” - jelentette be tegnap a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Szilvásy György hangsúlyozta: nem történt tartalmi módosítás, de szerették volna, ha a napi jogi kérdésekkel nem foglalkozóknak is egyértelművé válik ez a kérdés. Nyitottak a nemzetbiztonsági törvény módosítására. „A nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézményeket nem ellenőrizzük, nem hallgatjuk le. Csak segítségnyújtásról van szó” - hangoztatta Szilvásy. Kiemelte: nem történt nyílt vagy titkos információgyűjtés politikusok ellen. Közben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége bejelentette: a polgármesterek lehallgatásának ügyében egyetértési jogot szeretne kapni a kormánytól. ■ Vég M. ■ Csak aki kéri, azt védi meg a nemzetbiztonság*. „Bátorítóak számunkra a finn reformok, mert azt mutatják, az átalakításoknak már öt-hét év alatt megvan az eredménye” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, miután a parlamentben találkozott finn partnerével, Matti Ván- hanennel. A kormányfő szerint őrizni kell a szociális biztonságot és a társadalmi nyugalmat. Am meg kell érteni, az ország nem tud kitérni a változások elől, és minél tovább halogatja a szembenézést, annál nagyobb árat fizetünk. „Nálunk sem volt fájdalom- mentes a reform, de az elmúlt évtizedben már széles konszenzus alakult ki az átalakításokról. Azóta folyamatos a fejlődés” - mondta a finn kormányfő. ■ Matti Vanhanen: a szaktudás állt a finn reformok középpontjában az SZDSZ volt elnöke (fotónk) visszatért eredeti mérnöki végzettségéhez. A Törökbálint és Biatorbágy között megépülő Tópark-projekt felügyelőbizottságának elnöke lett - közli az Index. így szinte biztos, hogy nem vállal pártelnöki szerepet. Fodor Gábor mindezt nem kommentálta, és azt sem, hogy új pártot alapít, ha ismét veszít az elnökválasztáson.
