Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-23 / 95. szám
2 2008. ÁPRILIS 23., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Osvilági Pompeji a hét természeti csoda között! Duska József (balra) és Szabó Tibor a „trófeákkal” Fodor Gábor miniszter megérkezik a rendezvény helyszínére A vizes élőhely kialakítása holland támogatással valósult meg Áprilisi tájkép virágzó kökénybokrokkal, a fogadóépület közelében amKR A rendezvény egyik helyszíne, az ipolytarnóci Ősfenyő Belépőközpont Faragó Zoltán ipolytamóc. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a Magyar Televízió Zöld 7-es címmel természetvédelmi sorozatot indított, amelynek játékaként a nézők harminc várományos közül választhattak, hogy melyik legyen az a hét, amelyik a nevezetességek között is a legértékesebbnek tekinthető. Bizonyára az elmúlt év nagyarányú fejlesztéseinek is köszönhetően az egyik megtisztelő címet Ipolytamóc érdemelte ki, az ősmaradványos leletegyüttes lett a hét közül Magyarország egyik fő természeti csodája! Tegnap, április 22-én, a Föld napján Fodor Gábor környezet- védelmi és vízügyi miniszter, Kása Somogyi György, az M2 műsorigazgatója és Haraszty László szakállamtitkár, a Természetvédelmi Hivatal vezetője adta át az elismeréssel járó kupákat, illetve a köztévé okleveleit arról, hogy egymillió forint értékű, társadalmi célú hirdetést adományoznak a nyerteseknek. A rendezvényen részt vettek az érintett nemze- tipark-igazgatóságok képviselői, a települések polgármesterei, sokan közülük az ország másik végéből - legalább háromszázan. Ekkor adták át a 2008-as Pro Natura-díjakat, valamint emlékplaketteket és miniszteri dicsérő okleveleket is. Haraszty László köszöntőjében elmondta: különösen fontos, hogy az embereket megkérdezték: szerintük melyek Magyarország legfontosabb természeti értékei.- Nem rangsoroltuk a hét csodát, így a díjakat is névsor szerint adjuk át - mondta az államtitkár. - Nagy öröm volt az is, hogy a kezdeményezés lelkes fogadtatásra talált a televíziós csatorna részéről is! Ezután következett maga a díjátadás: megkapta az elismerést az ipolytarnóci védett terület mellett a füzéri Várhegy, a Hévízi-tó, az Ipolytarnóci ősmaradványok, a kardoskúti Fehér-tó, az Őrség, illetve két védett madarunk, a kerecsensólyom és a parlagi sas is. Ipolytamóc nevében az elismerést Szabó Tibor, a község polgármestere, valamint Duska József, a természetvédelmi területet kezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója - úgy is, mint házigazda - vette át. Ezután Fodor Gábor a Pro Natura-díjakat adta át dr. Dénes Györgynek, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnökének, dr. Juhász Lajosnak, a Debreceni Egyetem tanszékvezetőjének, a Kerekerdő Alapítványnak, dr. Kerényi Attilának, a Debreceni Egyetem tanárának és dr. Schmuck Erzsébetnek, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökének. Ezután a Pro Natura Emlékplaketteket adományozása következett - megkapta közöttük Dudás György Zoltán is, a Bükki Nemzet Park igazgatóhelyettese is, a természetmegőrzés területén hosszú időn át végzett munkájáért, oktató- és bemutatóközpontok létrehozásáért. Említést érdemel, hogy kitüntetést kapott Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi bányája, amelyben megtalálták azon mocsá- riciprus-törzseket, amelyek most az ipolytarnóci Ősfenyő Fogadóközpont épülete előtt láthatók. Fodor Gábor Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott kilenc kollégája mellett Lantos Istvánnak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének, a Karancs és a Medves-vidék rovartani kutatása, a fejmegőrzési programok végrehajtása, valamint terepi oktató-nevelő munkájának elismerésére. A díjak átadását Fodor Gábor ünnepi beszéde követte, amit a Föld napja jegyében mondott el. Amint hangsúlyozta: Földünk veszélyben van, de mindannyian sokat tehetünk azért, hogy környezetünket megmentsük. Ez azért is fontos, mert így óvhatjuk meg a következő generációt attól, hogy életterük végletesen beszűküljön.- A Föld megmentéséért jelenleg is komoly lépéseket kell megtennünk - mondta beszédében a miniszter. - Az emberekben tudatosítani kell, hogy ők maguk is tehetnek azért, hogy lassítsuk a klímaváltozást, tisztábbá, szebbé tehessék környezetüket. Ezt nem elég az iskolában oktatni, hanem a családban is el kell fogadni! A díjátadás után a vendégek megtekinthették az ősvilági Pompejit, az ipolytarnóci látogatóközpontot és gyalogtúrát is tehettek a nevezetességek megtekintésére. A SZERZŐ FOTÓI Lantos István átveszi az oklevelet a minisztertől Zöld 7-esek, egyenként Füzén Várhegy. A Zempléni-hegység egykori tűzhányóján áll egyik legrégebbi, Árpád-kori várunk romja. Az erdős hegyvidék sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket. Hévízi-tÓ. A vörös tündérrózsával borított forrástó Európa legnagyobb meleg vizes tava. Termálvize 38 méter mélységben, ásványi anyagokban és egyedi szerves vegyüle- tekben gazdagon tör fel, mely kiváló mozgásszervi betegségek gyógyítására. ipolytamóc. A földtörténeti örökség páratlan helyszíne, cápafogak, 20 millió éves, megkövesedett gigantikus fenyő, európai vegetációtól idegen növények lenyomatai, tucatnyi állatfaj több mint 3000 lábnyoma - Ipolytamóc ettől a világ ősmaradványokban leggazdagabb harmadkori lelőhelye. Az egykoron itt virágzó élőhelyet vulkáni katasztrófa pusztította el, ezzel mintegy „ősvilági Pompejiként” őrizte meg az emberiség számára. Az Európa diplomás területen az eltemetett múlt nagy része még feltáratlan. Kardoskúti Fehér-tó. Récék, ludak, darvak, gulipánok, bíbicek, partfutók, lilikek élőhelye, illetve vonulás idején is menedéket nyújt számos fajnak. Magyar szürkemarhát is tenyésztenek itt. Kerecsensólyom. Mitológiai ősanyánk, Emese álmában egy isten ígérete jobb jövőről mondott hírt a szent turul, a kerecsensólyom; a ligetes erdők, ürgés legelők, a vége nincs eurázsiai sztyepp szárnyaló vadásza. Szigorú védelmének köszönhetően már 140 pár él hazánkban, Nógrádban is költ. Őrség. A stájer havasok alatti dombvidék, fenyves erdők, tőzegmohás lápok, a kanyargó Rába, Zala, Kerka határozza meg a vidéket. Vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona. Parlagi sas. Középhegységek peremén ember nem járta, széles puszta, ürgével, hörcsöggel; az erdő mélyén erős faderék a fészeknek; pár egy életre - ez elég 50-60 évre egy parlagi sasnak. Európai állománya 300 példány, nagyobb fele hazánkban él. Nógrádban ritka költőfaj.
