Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám

4 2008. MÁRCIUS 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Népszerűsítik a népszavazást S. K. Salgótarján. Miután a fideszes többség megszavaz­ta, a Nógrád Megyei Közgyűlés felhívást tesz köz­zé a március 9-ei népszavazással kapcsolatban, hogy a lakosság vegyen részt a referendumon - kö­zölte dr. Egyed Ferdinánd, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője. Hozzátette, hogy a szocialisták a február 26-ai rendkívüli ülésen egyértelműen elutasították az erre vonatkozó javaslatot, mert úgy látják: mivel a népszavazás párt, illetve pártok kezdeményezé­se, a népszerűsítésben is azoknak kellene részt venni, s nem állami vagy önkormányzati intéz­ményeknek. Ráadásul szerintük a feltett kérdé­sek a magyar gazdaság és társadalom szempont­jából nem lényegesek, s egyértelműen a legna­gyobb ellenzéki erőhöz köthetők, de valójában a Fi­deszt sem ezek érdeklik, hanem más, „magasabb politikai célok”. Marad a szénjárandóság és az önsegélyező pénztár V.G. Salgótarján. Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke és Hámori István Péter alelnök is részt vett a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdí­jas Bizottsága évnyitó elnöki ér­tekezletén Salgótarjánban. A BDSZ elnöke a nemzetközi ener­gia-politikai folyamatokról, hazai dolgainkról és a bányászszak­szervezet érdekvédelmi tévé1 kenységének esztendős tapasz­talatairól tájékoztatta a megye alapszervezeteinek vezetőit. Hangsúlyozta: a világ országai­ban zajló gazdasági energia-poli­tikai folyamatok globális kihívá­sok, amelyekre globális válaszo­kat kell adni. így többek között a szénalapú erőműveink működé­se attól függ, hogy mennyire si­kerül tartaniok a kötelező szén­dioxidkvótát, a meglévő kéntele­nítő berendezéseket sikerül e környezetbarát módon, verseny- képesen üzemeltetni. Alapvető fontosságúnak ítélte ebben a fo­lyamatban az unió országainak hatékony együttműködését. Hazai dolgainkról szólva el­mondotta, hogy 2007 a kemény megszorítások éve volt. A szigo­rú intézkedések hatása érintette a munkavállalókat és a nyugdí­jasokat is. A nyugdíjasoknál az éves nyugdíjemelés, az esedékes korrekció, a méltányossági nyu­gellátás lehetősége mérsékelték a kedvezőtlen hatást. Megma­radt a bányászkedvezmények je­lentős része, a szénjárandóság pénzbeni értéke az idén 33 390 forint. Rabi Ferenc hangsúlyoz­ta: a kormány teljesítette a nyug­díjasoknak tett ígéretét a nehéz körülmények ellenére is. A jobb életminőség feltétele­ként említette a BDSZ elnöke az anyagi-gazdasági feltételek javí­tása mellett, a társadalmi mére­tű szemléletváltozást. A bá­nyászszakszervezet érdekvédel­mi tevékenysége során arra tö­rekszik, hogy folyamatos és ér­demi párbeszéd alakuljon ki a kormánnyal, olyan kérdések­ben, mint a tb, az egészségügy reformja, az adórendszer korsze­rűsítése, a gazdaság versenyké­pessége, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság bővítése, szakmunkásképzés feltételei­nek javítása, a szakmunkások számának növelése. Rákos József, a nyugdíjasok Nógrád megyei bizottságának elnöke a tavalyi tapasztalatok­ból a legfontosabbnak az érdek- védelmi munkát tartotta, a bá­nyász nyugdíjasok, a rászoru­lók támogatását. Méltányossági alapon több mint félszáz idős ember kapott nyugdíjemelést, lehetőség volt az egyszeri se­gélyre, amellyel ugyancsak él­tek az alapszervezetek. Nógrád- ból közel százan gyógyultak, pi­hentek tavaly a sikondai szana­tóriumban. A hagyományőrzést ugyancsak fontosnak tartották az alapszervezetek, tavaly is nőtt a bányász emlékhelyek szá­ma, amelyek létrehozását a BDSZ több mint félmillió forint­tal támogatta. Emellett korszerű technikai eszközökkel segítette a megyei bizottság munkáját. Az idei tennivalók közül Rákos József az alapszervezetek évér­tékelő taggyűlését, a nyári me­gyei bányászfórumot, a bá­nyászünnepekről való megem­lékezést és a határon túli kap­csolatok erősítését - a privigyei bányászokkal és a füleki nyug­díjasokkal - említette. Az alapszervezeti elnökök az évzáró taggyűlések előkészíté­séről, a taglétszám növeléséről, működésük anyagi feltételeinek javításáról, az önkormányzatok­kal való kapcsolat további erősí­téséről szóltak. Szóvá tették, hogy több településen is kósza hír járja az önsegélyező pénztár megszűnéséről, amelyet a me­gyei bizottság elnöke és az ellen­őrző bizottság vezetője egyaránt cáfolt. Szívügyük a biztonság P. Zs. Bátonyterenye. La vaj né Dóka Éva polgármester, va­lamint Molnár József alpolgármester ünnepélyes keretek között, Bátonyterenye várossá nyilvánítá­sának évfordulóján adták át a Bátonyterenye biz­tonságáért kitüntetéseket az elmúlt héten. Az el­ismerésben a város lakóinak biztonságát szolgáló két kitűnő szakember részesült: Bakos Attila rend­őr alezredes, a bátonyterenyei kapitányság veze­tője és Garami István tűzoltó alezredes, a Salgótar­jáni Önkormányzati Tűzoltóság vezetője vehették át a díjakat. FOTÓ: GYÚR IÁN TIBOR F Értékesítés - elnapolva Schveiczer K., Mihalik J. Salgótarján. - A február 14-ei me­gyei közgyűlésre Becsó Zsolt el­nök beterjesztette a Csokonai út 3. szám alatti ingatlan eladását; ez az a mintegy kétezer négyzet- méteres telek, amelyen a nemze­ti közlekedési hatóság épülete van, ingyenes használatban. E határozati javaslatot ekkor bizo­nyos „gyanús momentumok” miatt az én kezdeményezésem­re a bizottságok levették napi­rendről - jelentette ki dr. Rozgonyi József, a Magyar Szoci­alista Párt önkormányzati képvi­selője, a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke. - Feltűnő volt ugyanis, hogy három hasonló nevű cég merült fel pályázóként. A közgyűlés elnöke kérdésemre azt mondta: mindhárom társa­ság közös tulajdonú. Ez azt a gyanút vetette fel, hogy egyazon személy vagy érdekkör három különböző cégnéven adott be pá­lyázatot. A beadási határidő előtt a két magasabb, 201, illetve lói millió forintos - ajánlatot hirte­len visszavonták, s csak a har­madik cég 101 millió forintos vé­teli ajánlata maradt meg - fejtet­te ki dr. Rozgonyi József. A kérdést akkor levették a na­pirendről azzal, hogy a közgyű­lés elnöke kérjen jogi szakvéle­ményt az ügyben. A sürgető ha­táridő miatt február 26-ára rend­kívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen ismertették a különbö­ző ügyvédi álláspontokat. Rozgonyi József szerint ezek lé­nyege az, hogy az ominózus vé­teli ajánlat „legalábbis felveti a kartellezés gyanúját”. Sőt az egyik szakvéleményben a jelen­tős értékkülönbség, az árbeli aránytalanság is felmerült: az el­sődleges szakvélemény ugyanis 200 millió forint értékről be­szélt.- A rendkívüli közgyűlésen nagyon komolyan érveltünk amellett, hogy ilyen körülmé­nyek között nem szabad a pályá­zatot eredményesnek minősíte­ni, a megyei önkormányzat in­kább írja ki újra a felhívást. Egyébként Becsó Zsolt elnök erősen forszírozta az ingatlan el­adását. Többszöri hozzászólás­sal egyórás vita bontakozott ki, személyeskedéstől sem mente­sen, aminek egyébként még le­hetnek jogi következményei - hangsúlyozta dr. Rozgonyi Jó­zsef, majd így folytatta: - Ha nem is kap több pénzt az ingat­lanért a közgyűlés, a saját tiszta­ságunk és a törvényesség úgy kí­vánja, hogy ismét meghirdessük a pályázatot. Az érvelésünk nem maradt hatástalan: a többségi ol­dalról is három szavazat érke­zett a javaslatunkra, ami politi­kailag nagy eredményként könyvelhető el. A közgyűlés így eredménytelennek minősítette a pályázatot, s úgy döntött, hogy újra kiírja a felhívást. Ezzel tisz­tességes és vállalható döntés született, reméljük, a jövőben is így lesz - mondta el a képviselő. Az MSZP szerint az ingatlan eladását illetően egyáltalán nincs időkényszer, sőt: az eladói oldal monopolhelyzetben van. Önmagában ez a terület soha nem hajtott hasznot, így eladása előnyt jelenthet a forráshiányos megyei önkormányzatnak. A hí­rek szerint - egy multinacioná­lis kereskedelmi egység betele­pülése kapcsán - utakat létesíte­nek majd a Csokonai út e részén. Mivel Salgótarjánban igen kevés az ilyen célra hasznosítható sza­bad terület, a közgyűlés kimon­dottan jó pozícióban van, tehát hiba lett volna a becsült ár felé­ért eladni az ingatlant. Bár meghirdette eladásra a Csokonai úti ingatlanát a megyei közgyűlés, a nemrégiben tartott rendkívüli ülésen, a beérkezett ajánlatok egyikét sem fogadták el a képviselők. Az értékesítési szándék marad, ez ügyben azon­ban újabb fejezet kell, hogy kö­vetkezzen. A miértre Becsó Zsolt, a közgyűlés elnöke világí­tott rá:- A februári rendes közgyűlé­sünkön, amikor a költségvetést is elfogadta a testület, a szóban forgó tulajdon eladása is napi­renden szerepelt. Akkor én kez­deményeztem, hogy később tár­gyaljuk ezt, tekintettel arra, hogy bizottsági ülésen, ahol er­ről szó volt, megfogalmazódtak olyan kérdések, amelyekre ak­kor és ott nem tudtunk egyértel­mű választ adni. így felmerült például: versenytörvényt sért-e az, ha három különböző, de egy­azon tulajdonosi körhöz tartozó cég nyújt be ajánlatot, amelyből kettőt visszavonnak. Mivel nem vagyunk ilyen tudás birtokában, ezért - megértve a szakbizott­ság aggodalmát - levettük a té­mát napirendről, majd két ügy­védtől jogi szakvéleményt kér­tünk - mondta el Becsó Zsolt. Mint az elnök jelezte: az egyik szakvélemény határozottan megerősítette, hogy nem áll fenn a kartell gyanúja. A másik „ki­csit bizonytalanabb volt”, s a rendkívüli ülésen ez vitát váltott ki. Továbbra is voltak, akik az utóbbi álláspontba próbáltak be­lekapaszkodni vagy ezzel érvel­ni, míg mások szerint ezt ki le­het zárni, hiszen a másik, a ha­tározott vélemény jogilag tiszta helyzetet mutatott be. Ezt követően az volt a kérdés -se tekintetben talán nem is volt véleménykülönbség - hogy a megajánlott áron el lehet-e ad­ni az ingatlant? Tudni kell, hogy nem vételár, hanem irányár lett meghirdetve. Az irányárnál a harmadik, érvényben maradt ajánlat tényleg alacsonyabb volt. Azonban az irányár is egy telje­sen tiszta helyzetet feltételezett. Becsó Zsolt elmondta továbbá: a közgyűlésnek azt is mérlegel­ni kellett volna, hogy ezen az in­gatlanon egy ingyenes használa­ti jog van bejegyezve a nemzeti közlekedési hatóság részére. Te­hát: bárki is veszi meg, ezzel a joggal vásárolja meg. A közleke­dési hatóság jelezte: készek a te­hermentesítésre abban az eset­ben, ha számára a város egy má­sik, hasonlóan frekventált pont­ján egy új ingatlan épül. Mind­ezek figyelembevételével döntött úgy a közgyűlés, hogy bár a többség - ismerve a költségvetés jelenlegi helyzetét, azt, hogy több mint egymilliárdos hiány­nyal kénytelen szembenézni - az eladás mellett volt, ne tegyék ezt meg. A március 14-ei ülésen térnek vissza a megtárgyalásra, újabb pályázat meghirdetésére. A közgyűlési elnök közölte még: forrásra van szükség az in­tézmények működtetéséhez, je­lentős mértékben leszűkült azonban a megyei önkormány­zat mozgástere, mert a mögöt­tük hagyott években a Salgó Ho­telt, a nógrádgárdonyi tüdő­gyógyintézet épületét, a hajdú- szoboszlói ingatlant és a diósjenői kempinget is eladták. sacs

Next

/
Thumbnails
Contents