Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-31 / 75. szám
3 2008. MÁRCIUS 31., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Együttműködő gyümölcstermelők Kozárd. A településen március 29-én gyümölcstermelési együttműködési megállapodást írtak alá. Mint megtudtuk, Magyarországon 2007 és 2013 között a fejlesztési források sikeres felhasználásának lényeges feltétele a hatékony kistérségi és regionális együttműködés, a gazdasági élet szereplőinek összefogása. A most aláírt megállapodás alapján a gyümölcs- termelők egyebek mellett olyan fórumokat, megbeszéléseket szerveznek, amelyek során a résztvevők tájékozódhatnak az aktuális fejlesztési, pályázati lehetőségekről. Az aláírók vállalták, hogy a jobb termelés, érdekérvényesítés, beszerzés és értékesítés érdekében fejlesztik eddig kialakított kapcsolat- rendszerüket, valamint lehetőségeikhez mérten segítik a gyümölcstermesztés kistérségi meghonosodását, annak szakmai hátterét, fejlődését. Kiállítás Salgótarján. A Bóna Kovács Károly Tagiskolában március 27-én nyüt meg Rottenhofferné Tóth Erzsébet, alkotó óvodapedagógus önálló kiállítása. A képeket Földi Gergely művész-tanár ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Esélyegyenlőségi vetélkedő Ferenc tagiskolájában rendezett játékos vetélkedőt csütörtökön (március 27.) a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi és Koordinációs Iroda. A vetélkedőn a hagyományos képzésben résztvevő hetedikes és nyolcadikos diákok mellett az úgynevezett ifjúsági és levelező tagozatos diákok is részt vehettek. Ez utóbbi csoportba azok a fiatalok tartoznak, akik még tanköteles korúak, de nem a tizenhárom-tizennégy éves diákokkal tanulnak együtt. Az esélyegyenlőségi koordinációs iroda vetélkedőjén egyaránt szerepeltek történelmi kérdések, mindennapjainkat, vagy éppen Salgótarjánt érintő kérdések, de voltak ügyességi és játékos feladványok is. A hatcsapatos versenyt végül a „nappali tagozatos” hetedikesek nyerték, a második helyen pedig az ifjúsági és levelező tagozatosok nyolcadikos csapata zárt „Indusztria utolsó morzsáit csipegetjük!” Az acélgyári kürt hangjával kezdődött el az elmúlt hét péntekén az a történelmi utazás, amely képeken keresztül tárta a látogatók elé a magyar iparvárosok hajdani állapotát, kiépülését. Pádár Zsófia Salgótarján. A vándorkiállítást - amely az Indusztria gyermekei címet kapta - Fenyvesi Gábor alpolgármester és dr. Germuska Pál, tatbányai történész-kutató nyitották meg a Nógrádi Történeti Múzeumban.- A rendszerváltás következményeként Salgótarján újabb nehézségekkel került szembe, s ezek leküzdéséhez nélkülözhetetlen múltunk ideológiai kölöncöktől mentes, pontosabb, jobb, mélyebb ismerete - fogalmazott köszöntőjében az alpolgármester, hozzátéve: városunk történetének reális ismerete nélkülöz- heteüen alapeleme az új város- politika kialakításának. Fenyvesi Gábor szavai szerint Nagy képünkön a kiállítás megnyitójának pillanatai, míg kisebb képeinken válogatást láthatnak a Nógrád Megyei Hírlapban egykor megjelent fotókból a múlt eleven él még a salgótarjáni emberek emlékezetében, s hatását a mai napig bőrükön érzik.- Szembe kell néznünk a magas munka- nélküliséggel, az elvándorlással, a lakosság folyamatos apadásával, a gazdasági élet visszafejlődésével, stagnálásával, a szociális problémákkal, s megannyi elméleti és gyakorlati nehézséggel. Az alpolgármester hangsúlyozta a kiállítás, a múltidézés fontosság, s felhívta a figyelmet arra: Indusztria örökségéből mára kevés maradt, hagyatéka utolsó morzsáit csipegetjük. Amit adhatott, megadta nekünk, de segítségére tovább nem számíthatunk, a magunk lábára kell állnunk! Dr. Germuska Pál elmondta: a város sokat küzdött az ipari jellegéből adódó egyoldalúságokkal, de ezzel nem volt egyedül és ma sincs egyedül. A kutató említést tett az iparosítás folyamatáról, a szocializmusról, az ezt követő radikális változásokról, s azokról a következményekről, amelyek rányomták bélyegüket a városokra, városlakókra.- A kiállítás célja nem az, hogy bírálja az említett időszakot, sokkal inkább az, hogy felidézze az emlékeket és az itteni emberekben is megerősítse azt, hogy nem voltak egyedül az akkori gondjaikkal, örömeikkel fogalmazott dr. Germuska Pál, s hozzátette: az itt látható képek is hűen ábrázolják, hogy majd' tucatnyi olyan város volt Magyarországon, amelyek osztoztak Salgótarján sorsában. A képanyagok között helyet kapott többek között az ajkai Ármin-ak- nából felhozott utolsó II. Országos Fúvószenekar Fesztivál, az ózdi kohászati üzem mélyke- mence-csarnoka, a százhalombattai épülő lakótelep, a dunaújvárosi szalagházak, s mindezek mellett láthatók a múzeum gyűjteményéből válogatott fotók, s a Pécskő utcai lakótelep is - az átadás előtt. Dr. Kovács Anna, megyei múzeumigazgató megköszönte azok munkáját, aki segítettek a kiállítás anyagainak összegyűjtésében. Név szerint említette Germuska Pált, Molnár Istvánt (a tárlat tervezőjét) és Sümegi Györgyöt. Az igazgató köszönetét fejezte ki Salgótarján városának is, hogy támogatta a kiállítás létrejöttét. Múzeumi múltidézés Elfogadták a költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) az útkarbantartásra, a közvilágításra, a piacfenntartásra megy el. Mivel a normatív támogatások nagymértékben csökkentek, az oktatási-nevelési intézmények működtetésére egyre többet költ a város, s e feladat mintegy 6,8 milliárd forintot emészt fel. A kórház évi költsége 3,3 milliárd forint, melynek jelentős részét az OEP és a város finanszírozza. A város idén 57 millió forintot bocsát rendelkezésre a kórház működtetéséhez. Az úgynevezett intézményekhez kötődő állami normatíva a tavalyi évhez képest mintegy 92 millió forinttal csökken. Idén már 218 millió forinttal többet kell az intézmények fenntartásához hozzátenni, mert még nem ismert a 13. havi félhavi juttatás és az ötszázalékos idei közalkalmazotti béremelés pontos támogatási mértéke. A villanyárak emelkedését is csak a törvényileg előírt tíz százalék mértékben finanszírozza az állam, noha a nagyfogyasztói körben (például az intézményekben) az emelkedés mértéke 38-50 százalék között mozog. Idén Balassagyarmat 982 millió forintot tervez beruházásokra, fejlesztésekre, s ebből 675 millió a kórház rekonstrukciójához szükséges. A testületi ülésen az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők további szigorításokat, intézmény-összevonásokat, „racionalizálást” követeltek. Demus Iván (MSZP) módosító javaslatot tett a kiadási oldal 12,3 millió forintos csökkentésére, és felvetette a fizetőparkolás visszaállításának gondolatát. Több képviselő többletforrás elkülönítését kívánta az út- és járdaépítésre, telek-kialakításokra, a Nyírjes rendbehozatalára, a csatorna- rendszer rendezésére. Csach Gábor alpolgármester válaszában örömmel üdvözölte, hogy az ellenzék mindössze 12,3 millió forintos megtakarítást javasolt, ami a költségvetés egy ezreléke. Az alpolgármester a veszteséges fizetőparkolásról szólva elmondta: a választók a rendszer eltörlése mellett szavaztak 2006-ban. Felhő-asztalok, figurás székek Salgótarján. Mindig tartogat kedves meglepetéseket, ezzel is kifejezve „vendégei" iránti figyelmességét, a kapcsolat megtartását célzó igényét. Az alapvető lehetőségeken kívül a művelődés többféle módjára is kaput nyit a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, ahol rendszeresek a kiállítások, bemutatók, előadások, találkozók. Az intézmény külön gondot fordít a legkisebbekre, reményei szerint majdani olvasóira: számukra indította a hamar népszerűvé vált Ringató című foglalkozássorozatát. Ennek is a gyermekkönyvtár ad helyet, az az épületrész, ahol egymást érik a kisiskolásoknak és nagyobbaknak szóló rendezvények, versenyek, felolvasások, mesedélutánok. Örömmel vették birtokba a kisebbek a Lázár Ervin- meseszobát, melynek kialakításában, berendezésében a Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is segített. Az idei esztendő annyiban is különleges, hogy húsz éve működik jelenlegi épületében a könyvtár, amely ez alkalomból nagyrészt erre a korosztályra összpontosítva folytatja berendezéseinek megújítását, a belső, tárgyi arculatváltás jegyében. Nemrégiben vehették birtokukba a gyerekek a fél tucat, felhőt formáló kis asztalt és a hozzájuk tartozó állatfigurás négynégy széket. Ezt a Nemzeti Kulturális Alap tavaly meghirdetett pályázatán nyerte a megyei könyvtár.
