Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-29 / 74. szám
2008. MÁRCIUS 29., SZOMBAT 7 NÓGRÁDI MEZŐGAZDASÁG A ceredi termelőszövetkezet tagsága 1991-ben Kis Simon Győzőt választotta a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének. Az elnök a rendszerváltás idején került a vezetői székbe, akkor, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek léte, jövője már egyre bizonytalanabbá vált; amikor soron volt a termelőszövetkezetek átalakulása. A választást követően megköszönte a bizalmat, s a kialakult helyzetre való tekintettel kis iróniával azt mondta: „Pünkösdi királyság lesz az én elnökségem”. Azóta eltelt több mint másfél évtized. S a pünkösdi királyság még mindig tart, Kis Simon Győző ma is elnök. Igaz, nem a termelőszövetkezetet irányítja, hanem annak utódát, a szövetkezetét. Nem csak a cégtábla változott Sipos A., Szenográdi F. Ccrcd. 1992-ben, nagyon sok termelőszövetkezettel ellentétben úgy döntöttek, hogy a szövetkezeti törvénynek megfelelően átalakulnak, de nem oszlanak fel, együtt maradnak.- Mindig is hangsúlyoztam, a kollégáknak is azt mondtam, ha nem ceredi születésű vagyok, nem kötődöm az itteni földhöz, tájhoz, emberekhez úgy, mint az a három-négy meghatározó személy, akikkel a szövetkezet életét a vállunkon vittük, akkor lehet, hogy ma itt nincs szövetkezet. Úgy döntöttem, és döntött a közösség az itt élő emberek érdekében, hogy nem megyünk bele a privatizálásba. Tisztában voltam azzal, hogy azok, közöttük én is, akik közel voltak a „tűzhöz”, jól jönnének ki a privatizálásból, de feltettük magunkba a kérdést, mi lesz a többiekkel? Továbbiakban is közös munkában képzeltük el a jövőnket. A törvényes átalakulás megtörtént. Igaz, két fő kivált a közösségből, de ez nem volt meghatározó. Átfestettük a cégtáblát”, a termelőszövetkezetből szövetkezet lett - emlékezett vissza az 1990-es évek elejére, az átalakulás időszakára Kis Simon Győző. Többről volt szó, mint csupán a cégtábla cseréjéről. A termelő- szövetkezet 9500 hektár földterületen gazdálkodott. Az új szövetkezet 1150 ha. gyepet, 400 ha. szántót bérelt a tulajdonosoktól. Jelentősen megváltozott az erdőterület aránya. Ceredet erdő övezi, így nem véletlen, hogy a termelőszövetkezetnek egy kisebb fajta erdőgazdasága volt, 3700 hektár erdő tartozott hozzájuk. Az országban a ceredi termelő- szövetkezetnek volt arányaiban a legnagyobb erdőterülete. Résztulajdon-kiadással, kárpótlási jegyekkel ezt mind megvásárolták, magánkézbe került. A szövetkezet elnöke szomorúan állapította meg, hogy az új tulajdonosok nagyobb hangsúlyt fektettek az azonnali hasznot hozó kitermelésre, mint a holnap pénztárcáját gyarapító telepítésre. Megváltozott a tagság összetétele. Az egykori termelőszövetkezetben sok volt a nyugdíjas. Ők megszüntették a tagsági viszonyukat. A nem nyugdíjas korú, aktív termelőszövetkezeti tagság száma az átalakulás előtt 27 volt, ma huszonhármán vannak. Az alkalmazottakkal együtt negyvenketten dolgoznak a szövetkezetben. A domborzati viszonyok miatt a közös gazdaság életében mindig is az állattenyésztésé volt a vezető szerep, a növénytermesztés nagyobb része kiszolgálta az állattenyésztést. Az átalakulás után is megmaradt ez a termelési szerkezet. Húshasznú szarvasmarhatartással, juhtenyésztéssel és libatartással foglalkoztak. Az utóbbival, a törzs-übatenyésztéssel csúnyán padlóra kerültek. Kezdetben minden ment a maga rendje és módja szerint, jól indult az üzlet. Csakhogy a Nyírszárnyas és a Hajdú Bt., amelyekkel kapcsolatban álltak, nem fizetett. Mentek a felszólító levelek, reklamáló telefonok, de a pénz csak nem érkezett. A két cég nem csak a ceredieknek, a többi a beszállító gazdaságnak is tarozott. Az ügyből országos botrány kerekedett. Ez nem vigasztalta a beszállítókat, közöttük a ceredieket sem, akik nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Az elnök nem szívesen beszélt erről az időszakról, ami érthető, hiszen nem egy-két millió forintról volt szó: hetvenmillió forintos káruk keletkezett. A tojásokért nem kapták meg az öt- venkétmillió forintot, a tápért tizennyolcmillió forintot kellett kifizetniük, jóllehet a szerződésben az állt, hogy a táp árát átmenetileg az a cég állja, amelynek a tojást szállították. Mindez csak papíron, mert a valóságban nem fizették ki. így a számlát a ceredieknek kellett rendezni. A gazdaság, hogy kimásszon a kátyúból, felszámolta az 500 darab húshasznú szarvasmarha-álloamikor 5000 anyajuhuk volt. Most a szövetkezet a juhállománya 1150. A szövetkezet elnöke elmondta: a gyapjú nem sok pénzt hoz a „konyhára”, a pecsenyebárány az, amivel érdemes a juhá- szatban foglalkozni. Húsvét előtt pótlásra felvásárolták a füvet. A szövetkezet annak idején pályázat útján tizenkétmillió forint támogatást kapott energiafű telepítésére, gépek vásárlására. A különböző munkagépek, kaszáló, rendsodró, gyűrűshenger a Névjegy Kis Simon Győző Cereden született. Szülei mezőgazdasági gazdálkodók voltak. A földművelés, az állattenyésztés szeretetét tőlük örökölte. Az általános iskolát szülőfalujában végezte. Szécsényben a mezőgazdasági szakképző iskolában szerzett technikusi képesítést. Egy évig brigádvezetőként dolgozott a faluja termelőszövetkezetében. Egyetemi tanulmányai előtt egy év katonaság következet. Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági szakirányú végzettséget. Tatabányán a robbantás-vezetői tanfolyamot jelessel elvégezte, de az életben nem volt rá szüksége. Falujában, a termelő- szövetkezetben előbb növénytermesztő agronómus volt, majd amikor 1976-ban egyesültek a Somoskőújfalui termelőszövetkezettel, elnökhelyettes lett. A mezőgazdasági termelés összefogása, irányítása tartozott hozzá. 1991-ben elnöknek választották. Ezt a feladatát máig ellátja. Felesége pedagógus, könyvtáros, a helyi általános iskolában tanított, 2007 augusztusától nyugdíjas. Három gyermekük van. Az idősebb fiuk, Csaba családjával Jászárokszálláson él. Lánya, Bernadett a jogi pályát választotta, Egerben lakik. A másik fia, Győző Budapesten, az amerikai nagy- követségen biztonsági őr. Szeret horgászni, de ahogy mondta: az elfoglaltságai miatt az utóbbi években egyre kevesebb alkalommal tud kiülni a tó partjára. Gyermekei távolléte miatt gyakran utazik. Nem panaszként, csupán a tényként említette meg, hogy a lába fáj, így a kirándulások elmaradtak az életéből, s az olvasási szenvedélye került előtérbe. mányát. Ami a libatenyésztést illeti: most egy másik céggel állnak kapcsolatban, ahol az üzleti kapcsolatuk korrekt. A juhtenyésztésnek nagy hagyománya van Cereden. Volt idő, 55 pecsenyebárányt adtak el. A domborzati viszonyok, a talaj minősége nem a legkedvezőbb a növénytermesztésre. A repce termesztése náluk is kifizetődő. Jelenleg 100 hektáron termesztenek. A tritikálé területük 90 hektár. Kisebb arányban foglalkoznak búza és rozs termesztésével. Napjaink új növénykultúrája az energiafű. Mint minden növényféleség termesztése esetén, itt is meghatározó a piac. Ami az értékesítést illeti: a telepítés előtt utánajártak, hogy hol lehet az energiafüvet eladni. A kilátás bíztató volt. Úgy nézett ki, hogy két erőmű is felépül, amely megvásárolja az energiafüvet. Csakhogy az erőművek nem készültek el. Az energiafű termőre fordult. A betakarítást követően hiába bíztak az értékesítésben, a bálák ott maradtak raktáron. Pontosabban nem, mert a 2007- es aszály az állattartó gazdáknak rossz volt, de az energiafű szempontjából jól jött, ugyanis az állattartó gazdák takarmánynövénytermesztés más területén is hasznosítható. A ceredi szövetkezet minden felmerülő gazdasági probléma és nehézség ellenére talpon maradt. Köszönhető ez a vezetőségnek, a tagság szorgalmának. Árbevételük 150 millió forint, nyereségük 8,2 millió forint. Nem kapcsolódik közvetlenül a szövetkezet életéhez, de az elnök lokálpatrióta szemléletét, Ceredhez való kötődését kifejezi, hogy annak idején megvásárolta a ceredi hegyek által övezett,- szép környezetben fekvő, a Pípó- patak által összekötött 4,6 hektár területű horgásztavat. Ugyanis az idegenek szemet vetettek a tóra, szerették volna azt megszerezni. Kis Simon Győző - mielőtt még az idegenek közül bárki is léphetett volna - gyorsan megvásárolta a tavat, megszerezte annak tulajdonjogát. A szép fekvésű tavat minden ellenszolgáltatás nélkül átadta használatra a helyi horgászegyesületnek.
