Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-27 / 72. szám
2 2008. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Napjaink problémái között egyre inkább találkozunk a szervátültetés kérdésével. Nap mint nap hallani gyermekekről és felnőttekről, akik azon a bizonyos várólistán szerepelnek és életük egy másik ember halálától függ. A tavalyi év során országosan körülbelül százan haltak meg a várólistán szereplők közül. Joggal merül fel a kérdés: a pénz vagy a kevés donor az elhalálozások oka. Talán mindkettő. Ugyanakkor a legnagyobb probléma, hogy az emberek többsége nincs tisztában a transzplantáció * részleteivel kapcsolatban. Sokan nem tudják, mit kell tenniük ahhoz, hogy haláluk esetén valaki megkapja szerveiket. A halál tabu - életet menthetnek a szervek Gulyás Edina A halál ma Magyarországon tabutéma, a családtagok nem beszélnek arról, hogy bekövetkezhet a legrosszabb. Éppen ezért az agyhalál és a szervdonáció sem kerül szóba, így a hozzátartozók számukra ismeretlen helyzet előtt állnak, amikor egy közeli rokon esetében merül fel a szervkivétel lehetősége.- Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve alapján fogalmazták meg a jogi szabályozást, ami azt jelenti: ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe - fejtette ki Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodavezető koordinátora. Mint mondta: nagyon fontos lenne, hogy sokat beszéljenek erről mind a szakemberek, mind a családtagok, hiszen az egész világra jellemző szervhiány mellett sokan várnak szervátültetésre, akik csak ezáltal élhetnének tovább. Persze nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akiknek egy hozzátartozójuk az agyhalál állapotába kerül. Ez ugyanis egy ritkán előforduló, speciális és átmeneti állapot, ami visszafordíthatatlan. Ekkor nem a szív működése szűnik meg elsőként, hanem az agytörzsé, viszont a gépek és gyógyszerek segítségével a szervekben még fenntartható a keringés, így azok alkalmasak maradnak a transzplantációra. Azonban az agyhalott már semmilyen érzékelésre, észlelésre, mozgásra, gondolatra nem képes, minden élettani működés megszűnik, amitől bárkit embernek tartunk. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, vagyis előbb-utóbb halálhoz vezet.- Az agyhalál észlelése után a szakembereknek a rendelkezésre álló időben - vagyis amíg a szervek nem károsodnak - az Országos Transzplantációs Nyüvántar- tásból (OTNY) kell lekérdezni az érintett adatai alapján, hogy életében tett-e tiltakozó nyüatkozatot. Amennyiben Uyet nem találnak, az illető szervei felhasználhatók transzplantációs célokra - fejtette ki Mihály Sándor, hozzátéve: a család felé az ide vonatkozó jogszabályok szerint csak tájékoztatási kötelezettségük van az orvosoknak, azonban a gyakorlatban elfogadják a hozzátartozók tiltakozását Mint mondta: a magyar- országi polgári jog alapján senkinek a teste nem birtokolható mások által, nem kezelhető tárgyként. A családtagoknak kegyeleti joguk van, ami nem sérül a szervkivétel által. Sándor Mihály elmondta, hogy hazánkban körülbelül hat- százan tiltakoznak az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban az ellen, azaz hogy haláluk után szerveiket felhasználják. Tavaly mintegy 370 szervátültetést végeztek el az országban, ebből a legtöbb vesetranszplantáció volt. Az idei évben már 72 beavatkozás történt. Ugyanakkor valamivel több mint 800 rászoruló beteg vár új, egészséges szervre, közülük most éppen 617-en vesére, hatvanan pedig májra. A szervátültetés története NMH-információ Hazánkban az első emberen végzett transzplantációt Németh András végezte Szegeden 1962. december 21-én, amely egy élő- donoros veseátültetés volt. Szervezett vese-átültetési program több mint tíz évvel később indult csupán, 1973-ban Budapesten, majd 1979-től Szegeden, 1991-től Debrecenben és végül 1993- ban Pécsen is megnyütak a vesetranszplantációs osztályok. Budapesten a Transzplantációs és Sebészeti Klinika Perner Ferenc professzor vezetésével 1994- ben nyílt meg és a következő évben megindult az azóta is sikeresen működő májtranszplantációs program. Az első szívátültetést 1992-ben végezte Szabó Zoltán professzor a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán. A kombinált vese- és hasnyálmirigy-beültetést 1998- ban dr. Kalmár Nagy Károly kezdte meg a pécsi Sebészeti Klinikán, 2004 óta Budapesten is történik ilyen beavatkozás. Tüdőátültetés Magyarországon nincs, azonban a rászoruló magyar betegek Bécsben kaphatnak új tüdőt 1996-tól, 2002 óta pedig magyar donorok tüdejét is kiveszik egy Budapest- Bécs kétoldalú megállapodás alapján. Az Egészségügyi Minisztérium 2001-ben megalapította a Hungarotransplant Kiemelten Közhasznú Társaságot a szervtranszplantációs riadók koordinálására. A szervezet működése kapcsán jelentősen nőtt a donorjelentések és így a szerv- átültetések száma is; A Hungarotransplant Kht. doná- ciószervezési munkáját vette át az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodája 2007. január 1-jén. A Szent Lázárban is lehetséges szervátültetés Horváth Boglárka Négrád megye. Dr. Nádas Gábor, a Szent Lázár Megyei Kórház központi intenzív osztályának adjunktusa, transzplantációs felelős elmondta: egész Európában hiány van a szervekből, sokkal több szervre volna szükség a szervátültetéshez. Mint megtudtuk, a vesét az ország több városában, így Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, a szívet, a májat azonban csak a fővárosban, a tüdőt pedig csak külföldön, például Bécsben ültetik át. ■ - Salgótarjánban az utóbbi időben növekedett a tranzitforgalom, ami eddig elkerült bennünket. Tavaly három betegünknél történt szervkivétel, az alacsony szám részint annak köszönhető, hogy az akut idegsebészeti ellátásra szoruló koponyasérülteket rendszerint továbbküldjük kiemelt intézményekbe, ugyanis kórházunkban nincsen idegsebészeti osztály - fejtette ki dr. Nádas Gábor. A hozzátartozókat a szervátültetés lehetőségéről minden esetben részletesen tájékoztatják, jogilag azonban bármely agyhalott szervei felhasználhatók szervátültetésre, amennyiben a páciens életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot. A jelenlegi törvények szerint csak abban az esetben kell nyilatkozatot tenni, ha tiltakozunk szerveink „felhasználása” ellen. A nyilatkozó adatait egy fővárosi adatbázisban rögzítik, ahonnan donáció esetén minden esetben lekérik a pontos adatokat, s ha a donor itt szerepel, akkor a szerveit nem használják fel. Ilyen nyilatkozattal az osztály orvosai még nem találkoztak.- Az agyhalál beállta után megkezdődik a beteg gondozása, ezzel egy időben elkezdjük a hozzátartozók informálását is a beteg állapotáról és a szervátültetés folyamatáról - fogalmazott dr. Nádas Gábor, majd hozzátette: a felvilágosítást követően a hozzátartozók türelmi időt kapnak, hogy átgondolják a donorrá válás tényét. Az adjunktus véleménye szerint erre azért van szükség, mert a donációra kerülő személyek leggyakrabban egy váratlan esemény, például baleset miatt válnak agyhalottá és a hozzátartozóknak ilyen rövid idő alatt nehéz feldolgozni a visz- szafordíthatatlan halál tényét, hiszen ha gépi és gyógyszeres támogatásokkal is, de a szervezet még „működik”. Arra a kérdésünkre, hogy a megyeszékhelyen megvannak-e a szervátültetés feltételei, az adjunktus elmondta: megvannak a feltételek, a szervátültetést a kórházba érkező budapesti sebészi transzplantációs team látja el, a beavatkozás során az aneszteziológiai feladatokat az osztály orvosai biztosítják. A beavatkozásig a donor személy gondozását szigorú protokoll szerint a központi intenzív therápiás osztály látja el. Mint megtudtuk, az agyhalál beállta után egy agyhalált megállapító három tagú orvosi bizottságot kell minden esetben felállítani, amely az agyhalál tényét írásban is megerősíti.- Az agyhalál beálltától kezdődően folyamatosan kapcsolatban állunk a budapesti koordináló központtal, amely a törvényben szabályozott kötelező várakozási idő alatt minden lényeges adatot kikér a betegről és körvonalazódik, hogy ki is kaphatja meg a páciens szervét, esetleg szerveit - fejtette ki dr. Nádas Gábor, majd hozzátette: Budapesten és egyes kiemelt vidéki -intézményekben élődonoros szervátültetés is történik, a vese és a máj esetében. Rajtunk áll tehát a döntés: tiltakozunk, vagy nem. Természetesen meg kell értenünk a gyászolókat, akik halott rokonukat úgy szeretnék eltemetni, ahogyan megszületett. Ugyanakkor abba is bele kell gondolnunk, hogy a transzplantációval életeket, akár saját hozzátartozónk életét menthetjük meg. Ha az agyhalál állapotában lévő életében nem tiltotta meg szervei felhasználását, akkor - elméletileg - az orvosok kioperálhatják azt. A gyakorlat azért más...
