Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

5 2008. MÁRCIUS 21, PÉNTEK GAZDASÁG Csomagolás jótállási jegy nélkül félretájékoztatás Olva­sónk DVD-lejátszót vásá­rolt, amely tartós fogyasz­tási cikk. Ha nem kérdez rá a jótállási jegyre, hagy­ták volna anélkül távozni a nagy elektrotechnikai boltból. A jótállási jegynek, amely a tartós fogyasztási cikkhez tartozik, a termék csomago­lásában benne kell lennie. Azt is fontos tudni, hogy csak lebélyegezve érvényes - mondta el Magdus Ágnes, a Nemzed Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Közép­magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ségének osztályvezetője. Ha a jótállási jegy nincs a csomagolásban, és a vevő- szolgálaton lehet megkapni, akkor erre az eladónak, il­letve a pénztárosnak fel kell hívnia a vásárló figyelmét Vagy a számlán ott kell len­nie a jótállás tényének. Ha a vevő információ híján a dokumentum nélkül távo­zik az üzletből, miközben a dobozon az áll, hogy jótállás van a termékre, akkor a ke­reskedő megtévesztő rek­lámért elmarasztalható. Panaszt a Gazdasági Ver­senyhivatalnál lehet tenni, amely bírsággal sújthatja a forgalmazót. Előfordul, hogy egy nem tar­tós fogyasztási cikk (például botmixer) dobozán idegen nyelven az olvasható: 3 év garancia. Ez ama ország polgárainak szól, ahol az árut gyártották. Itthon min­denképpen a 151/2003-as kormányrendelet az irány­adó abban, hogy mely ter­mékekre érvényes a jótállás. Ez a magyar törvény szerint egy év, de a kereskedő töb­bet is vállalhat. A garancia és a jótállás nem ugyanaz. Az előbbi külföl­dön általános használatú szó; nálunk az egy év jót­állás és a rákövetkező 2 év szavatossági idő is benne foglaltatik. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Kisposták új gazdáknál kiszervezés Most 218 postahivatalra jelentkezhetnek a vállalkozók A régi postaláda nem megfelelő: a fogyatékosok nem érik fel, és nem fér bele nagyméretű boríték. A posta ezért cseréli le őket. Vállalkozásba kívánja adni a Magyar Posta Zrt a 600- 2000 fős településeken mű­ködő postahelyeit. Közel kétmilliárd forintért pedig új postaládákat gyártat a cég. A civüek tiltakoznak. Vég Márton Örülhetnek a kisvállalkozók, boltosok, mert folytatódik a Ma­gyar Posta Zrt. Postapartner Programja. Most néhány buda­pesti, valamint Baranya, Csong- rád, Fejér, Veszprém megyei, összesen 218 postahivatal szol­gáltatásainak ellátására várnak vállalkozókat. A 600-2000 fős települések postahelyeire hirdet­ték meg a pályázatokat. A jelentkezőnek szándéknyi­latkozatot kell tennie, hogy leg­később a szerződéskötésig és a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog a szolgáltatás el­látására alkalmas ingatlannal. Ennek legalább 10 négyzetmé­teresnek kell lennie. A pályázó­tól azt is elvárják, hogy az elmúlt öt évre vonatkozóan legalább kétéves szakmai gyakorlata le­gyen. Ha pedig ezzel nem ren­delkezik, akkor vállalnia kell, hogy a szükséges képzettséget egy éven belül megszerzi. A pályázat megjelentetésére azt követően kerülhetett sor, hogy a tulajdonos Nemzeti Vagyongaz­dálkodási Tanács a közelmúltban döntött: a Magyar Posta országos szinten kiterjesztheti ősszel elin­dított programját. „Az először ok­tóberben Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Heves megyében meghirdetett 291 postahely közül 252- re érkezett 132 je­lentkezőtől összesen 448 ajánlat” - mondta Szűcs Ildikó. Az általá­nos vezérigazgató-helyettes hoz­zátette: a közbeszerzési eljárás még tart, a nyertesek várhatóan 2008. július 1-jén indíthatják el szolgáltatásukat Azokat a fiókokat, amelyekre nem érkezik ajánlat, a posta mű­ködteti tovább. A társaság a je­lenlegi 2744 postából 1170-et szeretne vállalkozásba adni, vagyis - a liberalizációra való felkészülés jegyében - 50-55 százalékra tervezi leszorítani saját üzemeltetésű hivatalainak ará­nyát. A Magyar Pos­ta lépése kétezer al­kalmazottat érint, de előzetes felméré­sek szerint a vállalkozók a jelen­legi dolgozók legalább 60 száza­lékát továbbfoglalkoztatnák. Közben, három évvel a posta­liberalizáció előtt, közel 2 mil­liárd forintba kerül a Magyar Postának, hogy egy 2003-as tör­vény értelmében a régi piros postaládákat újakra cserélje. „Úgy kell elhelyezni, hogy azo­kat a mozgáskorlátozottak is el­éljék külső segítség nélkül, to­vábbá nagyobb bedobónyílással kell ellátni őket azért, hogy a na­gyobb küldemények is gyűrődés nélkül elférjenek bennük” - mondta el lapunknak a részlete­ket Tomecskó Tamás. A Magyar Posta szóvivője hozzátette: ha a régi postaládákat lejjebb szerel­nék, és egyesével új nyílásokat vágnának mindegyikbe, az kö­zel 300 millió forinttal kerülne többe, mint a jelenlegi megoldás. Ennek ellenére nyüt levélben tiltakozott a 13 civil szervezetet tömörítő Podmaniczky Páholy a 13 500 darab hagyományos és míves kivitelű utcai postaláda lecserélése ellen, ami szerintük teljesen felesleges. „A 21. szá­zadra acsökkenő levélforgalom­ban nem érdemi az igény, hogy minden levélszekrény alkalmas legyen A4-es méretű borítékok összehajtás nélküli befogadá­sára” - mondta Saly Noémi. A Podmaniczky Páholy szóvivő­je hozzátette: a cserét az sem indokolja, hogy a mozgásuk­ban korlátozottak hozzáférjenek a postaládákhoz. Ez a probléma a szerelési magasság megváltoz­tatásával megoldható. Ronda újak a szép régiek helyett? tiltakozó akciót szervezett tegnap Budapesten a posta­ládák megmentése érdekében Ráday Mihály városvédő, aki felvetette a kérdést: miért kell lecserélni a városkép részét ké­pező régi, piros postaládákat, és felszerelni helyettük új, jel­legtelen bádogládákat? Az ese­ményen megjelent egy mozgás- sérült hölgy is, aki szerint nem a postaláda formájától ßgg hogy tudják-e használni, ha­nem attól, hogy milyen magas­ra van felerősítve. Szerintük az sem világos, hogy mi lesz a sorsuk a régi postaládáknak. „Nem lehet kétséges, hogy a régi postaládák lemosása, esetleg újrazománcozása ol­csóbb lenne, mintha kicserél­nék mindet” - mondta Ráday. ■ A hivatalok felét akaija továbbüzemel­tetni a posta. A villamos művek felügyelné a vezetéket? AZ OROSZ-magyar kormány­közi tárgyalások során fel­merült, hogy magyar rész­ről a Déli Áramlat gázveze­ték szakmai felügyeletét a Magyar Villamos Művek lássa el - értesült a Nép- szabadság. Az áramcég nem zárkózik el a lehetőségtől. A kormányközi megállapo­dás aláírásáig mindenki a Gazprommal szerződést is kötő Molt hitte befutónak. Kisebb a parlagfűpollen koncentrációja az elmúlt négy évben sike­rült csökkenteni a levegőben lévő parlagfűpollen koncent­rációját - mondta tegnap Péterfia Éva, a Parlagfű­mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság elnöke. Csökkent azoknak a napok­nak a száma is, amikor egy köbméter levegőben száznál több pollent mértek. A mező- gazdaságban eddig évente 34-35 milliárd, az egészség­ügyben 17-20 milliárd forint kárt okozott a parlagfű. Ár-és adókedvezmény az állami részvényekre? Molnár magyarázta a tervet „az új tulajdonosi Program keretében a kormány ösz­tönzi és segíti azt, hogy a magyar állampolgárok ked­vezményes feltételekkel jut­hassanak tulajdonrészhez a nemzeti vagyont jelentő állami vállalatokban” - je­lentette ki tegnap Molnár Csaba, a program miniszter- elnöki megbízottja. A ked­vezményeknek három típu­sa lehet: árkedvezmény, részletfizetés, adómentes­ség, illetve adókedvezmé­nyek. A tervek szerint az első részvénykibocsátás ősz végén megtörténhet. Egészségpénztárak is lesznek az Új Tulajdonosi Programban? biztosítási reform Folyamatban van már a huszonkét területi egészségpénztár cégbírósági bejegyzése Az egészségügyi reformot foly­tatni kell, a magántőke bevoná­sa növeli az egészségügy haté­konyságát, a reformhoz nagyobb társadalmi támogatás szükséges - mondta tegnap Horváth Ágnes és Kökény Mihály a koalíciós pártok egyeztetése után. A libe­rális egészségügyi miniszter és a szocialisták szakpolitikusa közölte: az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. Az SZDSZ ragaszkodik a ma­gántőke jelenlétéhez az egészség- biztosításban, mert meggyőződé­sük szerint ez növeli a hatékony­ságot. A két politikus szerint a magántőke jelenlétére számos lehetőség van a biztosítási rend­szerben. Kökény úgy vélte, az Új Tulajdonosi Program is az egyik elképzelhető változat lenne. A héten több szocialista politi­kus is úgy nyilatkozott, hogy ál­lami kézben tartanák az egész­ségbiztosítást. Megtartanák a te­rületi felosztást, de a 22 pénztárt állami tulajdonú gazdasági tár­saságokká alakítanák. Kóka János, az SZDSZ elnöke azonban a koalícióból való ki­lépéssel fenyegetőzött, ha nem vonják be a magántőkét. Noha még egyeztetnek a pár­tok az egészségbiztosítási tör­vény részleteiről, a reformhen­ger nem állt le: a HVG hetilap ér- _ tesülései szerint a rendszer át- | alakítása már megkezdődött. Ezt I jelzi, hogy folyamatban van a 22 Jó mélyre” temette egy vizitdíj-automata makettjét a fővárosban a Fidelitas Ellenőrzik a vizitdíj beszedését „ÁPRILIS KÖZEPÉN dől el, hogy szankcionálják-e azo­kat az egészségügyi intézmé­nyeket, amelyek márciusban már nem szedték be a vizit­díjat és a kórházi napidíjat, annak ellenére, hogy a tör­vény március 31-ig még hatályos” - mondta tegnap Molnár Barbara, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár (OEP) szóvivője. A bünte­tés összege megegyezik azzal az összeggel, amelyet a kór­ház nem szedett be. területi egészségpénztár cég­bírósági bejegyzése: tegnap mindezt a pénzügyi tárca is megerősítette. A pénztárak húszmillió forin-' tos alaptőkével, zártkörű rész­vénytársaságként alakulnak meg. A pénztár-alakítási célokra előzőleg 761 millió forintot külö­nített el a kabinet. Sajtóértesülések szerint egyes pénztárak élére már vezérigazga­tókat is kineveztek. A Magyar Rá­dió azt közölte: Tasnádi Zoltán, a Nógrád megyei pénztár élére ki­nevezett igazgató meg is erősítet­te az értesülést. A rádió szerint Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteken egyeztet a jö­vendő vezetőkkel. ■ É. S.-T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents