Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-17 / 64. szám

2008. MÁRCIUS 17, HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE „Ma is mér 1848 mércéje" Huszárok, zászlók, népviseletbe öltözött fiatalok vezették át az egyik színtérről a másikra az ünneplőket Salgó­tarján főutcáján Sz. A. Salgótarján. A város főterén a Ko­hász fúvószenekar térzenéjével kezdődött meg az ünnepi meg­emlékezés, majd a Himnusz hangjait követően a Nógrád tánc- együttes és a Dűvő zenekar mu­zsikája alapozta meg a szombati hangulatot. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester ünnepi beszédében Jókait idézte elsőként.- A nép beszél. 1848. március 15-én a nép beszélt. Állhatatos, büszke, szorgalmas nemzet a ma­gyar nemzet, amelynek két nagy polgári, nemzeti ikerforradalma az 1848-as és az 1956-os. Ma is mér e mérce, az erős, öntudatos nemzet mércéje. 1848 az erköl­csi erőmerítés kimeríthetetlen tárháza. Évszázadok erőfeszítése alapozta meg a polgári Magyaror­szágot - szögezte le a városveze­tő, aki kiemelte: a forradalom pél­dát adott összefogásból is. Viták ugyan zajlottak, de csak részlet- kérdésekben: a jobbítás szándé­kából. A polgármester asszony a forradalom ünneplésének meg­tépázott történetét is felidézte, de kiemelte azt: a magyar társadal­mat még az 1950-es években sem tudták átnevelni. Március 15-e igazi nemzeti ünnep maradt. Az ünnep rangját 1956-ban két hét­re sikerült visszaállítani, majd le­fokozták jelentőségét, s az 1980- as évek közepéig tartott a „Forra­dalmi Ifjúsági Napok” elnevezésű kentaur időszaka.- 1987 és 1989 között nyerte vissza a szabadság, független­ség, lázadás szimbólumát az ün­nep, amely nyolc állam magyar­sága számára a közös önvizsgá­lat lehetősége, s az önazonossá­got meghatározó erő is. 1848- ban egy maroknyi fegyvertelen fiatal indult el a pesti utcákon. Egyazon közös tűz lobogott ben­nük: a hazaszeretet. A nép akkor is elutasította a hazugság, a kire­kesztés politikáját, s önbecsülést kívánt. Á magyar nemzet akara­ta a saját kormány, országgyűlés volt, amelyet - ha az nem jól vég­zi munkáját - mi magunk csap­hatunk el. Akkor valósul meg igazán a demokrácia eszméje, ha nem megfélemlítve és kordo­nok között, nem lehajtott fejjel ünnepelünk, illetve az erkölcs, a morál lép a hazugság, a ciniz­mus és az emberek becsapása helyébe - szögezte le a városve­zető, aki lelki megújulást kívánt mindenkinek a böjt és a tavasz időszakában. A polgármester szavait követő­en Fésűs Nelly, Feke Pál és Várfi Sándor adott „Nemzetünk” cím­mel rockopera-részletekből ösz- szeállított felemelő műsort. Az ünneplők huszárok kísére­tében, énekelve vonultak át a Mú­zeum térre, ahol a Pódium Stúdió ifjú művészei, Deák István és Baló Emese műsora után a város­vezetők, a pártok, intézmények és szervezetek megkoszorúzták a legnagyobb magyar, Széchenyi István szobrát. A Nógrád táncegyüttes is műsort adott Ünnepi megemlékezések voltak Salgótarján északi város­részében is. A hatalmas szél és az egyáltalán nem tavaszias idő­járás ellenére is közel háromszázan gyalogoltak fel szombat dél­előtt a 625 méter magasan büszkélkedő salgói várba. Március 15-én a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség és a salgótarjáni Petőfi Sándor tagiskola szervezett emléktúrát a várhoz. A diákok műsora után Székyné dr. Sztrémi Melinda pol­gármester mondott emlékező beszédet. Ezután a Petőfi-emlék- tábla alatt levő kopjafáknál a polgármester, Fenyvesi Gábor al­polgármester és Gyurián Tibor, Somoskő és Salgóbánya önkor­mányzati képviselője közösen helyeztek el koszorút. A várból lefelé jövet a Salgóbányai Baráti Kör zsíros kenyérrel, hagymá­val, savanyúságokkal várta a városi központi ünnepségre siető emlékező túrázókat. Ezzel egy időben még Salgóbányán, az Ipoly Erdő Zrt. erdészházában kokárdakészítésre is várták a lá­togatókat. A salgótarjáni ünnepi rendezvények része volt még a somoskői régi temetőben a Somoskeőy István 1848-as honvéd százados sírjánál tartott pénteki megemlékezés is. Itt a városi Fenyvesi Gábor, Gyurián Tibor és Székyné dr. Sztrémi Melinda a salgói vár tövében fota n. r. önkormányzat, a Tájak, Korok, Múzeumok Klub megyei szer­vezete és a Beszterce-lakótelepi tagiskola emlékezett közösen. Az ünnepi beszédet dr. Kovács Anna, a Nógrádi Történeti Mú­zeum igazgatója mondta. A honvéd százados sírjánál közösen koszorúzott Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, dr. Ju­hász Tibor alpolgármester, Eötvös Mihály alpolgármester, Feny­vesi Gábor alpolgármester és Gyurián Tibor önkormányzati képviselő. Diákszónok a városi ünnepélyen Szenográdi Ferenc Szécsény. Az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepség már­cius 15-én 18 órakor a Szontagh Pál-emléktáblánál kezdődött, ahol szépszámú közönség jött össze. Futók, az önkormányzat, a pártok, intézmények, a rend­őrség képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az em­léktáblánál. A művelődési ház nagytermé­ben a fiatalok részére kiírt szó­nokverseny győztese, Őze Viktor, a helyi gimnázium tanulója tar­totta a városi ünnepség beszédét.- A magyar nemzet egyik leg­nagyobb ünnepe március 15. Ezen a napon a magyarok határa­inkon innen és túl ünneplőbe öl­töztették szívüket, testüket egy­aránt - kezdte, majd arról beszélt, hogy a mai fiatalok szívében mi­lyen mélyen él 1848. március 15. emléke, büszkén gondolnak visz- sza a sorsfordító eseményekre, az ismert és ismeretlen hősökre. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsé­bet polgármester átadta az önkor­mányzat által alapított díjakat. A „Szécsény városaért”-díjat Majo­ros István helyi vállalkozó kapta, a „Köz szolgálatáérf’-díjat Varga Tibornak adományozta, aki 1990- 1998 között volt a város polgár- mestere. Ugyancsak a „Köz szol­gálatáért” kitüntető elismerésben részesült Klavigyik Mária köz- tisztviselő. Az ünnepi műsort, amelyet Cs. Szerémy Andrea tanárnő szer­kesztett és rendezett, a helyi mű­vészeti iskola diákjai adták. A mű­sorban fellépett az Erkel Ferenc vegyes kar Lévárdi Beáta vezény­letével. „Igen a szolidaritásra és az igazmondásra! Korabeli jelenet a ligetben, a Petőfi-szobornál FOTÓ: RIGÓ TIBOR Szabó Andrea Balassagyarmat. Az Ipoly-parti vá­rosban elsőként az 1848-as sírok­nál emlékeztek a forradalomra a történelmi egyházak képviselői, majd a Palóc ligetben, a Petőfi szo­bornál folytatódott az ünnepség. A város színjátszói, előadómű­vészei és zenészei korhű hangula­tot teremtve idézték meg a 160 év­vel ezelőtti eseményeket énekszó­val, szavalattal, korabeli jelenetek­kel. Csach Gábor alpolgármester ünnepi beszédében a forradalmat és a szabadságharcot a magyar történelem leghosszabb sikeres nemzeti mozgalmának tartotta, amelyet csak a világ akkori leg­erősebb hatalma, az orosz hadse­reg volt képes eltiporni. Egy gya­korlatilag kipusztult nép 140 év alatt európai modern nemzetté vá­lásának koronája 1848, amelynek során Balassagyarmat is elindult a polgárosodás, a kiépülés útján.- Nemzeti lendület és közös akarat vezetett március 15-éhez, amikor is okos politikusok és ra­dikális fiatalok vér nélkül terem­tették meg az önálló magyar kor­mányt, közigazgatást és haderőt, a vágyott nemzeti önállóságot. Ér­vényesült a legfőbb alapelv: a tár­sadalmi szolidaritás mondta az alpolgármester, aki arról is szólt: legelfogadottabb ünnepünket az eltelt 160 évben 42 évig volt csak szabad ünnepelni. A szovjet meg­szállás alatt megkezdődött az ün­nep háttérbe szorítása, meghami­sítása, munkanappá való lefoko­zása, s a KISZ által 1973-ban lét­rehozott tavaszi ifjúsági napok végképp összemosták a forrada­lom emlékét a kommunizmus eszméivel.- 1986-ban még rólunk is letép­ték a rendőrök a nagyobb méretű kokárdát a Keleti pályaudvaron - mondta az alpolgármester, akf fel­vetette a kérdést: mai, zagyva ko­runkban, amikor is az ifjúság so­rozatokon és akciófilmeken nő fel, vajon hogyan lehet 1848-ról hite­lesen szólni? A politikus eljátszott a gondolattal: milyennek képzel­nénk ma a márciusi ifjakat: láza­dó punkoknak, harcos környezet­védőknek, a globalizáció ellen küzdő fiataloknak, netán az állig felfegyverzett rendőrökkel a pesti utcákon szembeszállóknak? Az alpolgármester beszélt a kö­zelmúltbeli népszavazásról is, amely a szolidaritást, az igazmon­dást, az állam alkotmányos kötele­zettségeit helyezte előtérbe, ezek­re mondott igent.- Semmit sem ér az a politika, amely nem a polgárok jólétéért te­vékenykedik, s tönkreteszi a nem­zetgazdaságot. Az ilyen politika bukásra van ítélve, mert szűk lá­tókörű és tehetségtelen, akárcsak a forradalmat követő Bach-kor- szak - fogalmazott Csach Gábor. Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója az 1908-ban a ligetben felállított, Szeghő Lajos által tervezett sza­badság-emlékoszlop történetét idézte fel, amely most dr. Czimbalmos Istvánnak köszönhe­tően újult meg. Az ünnepség vé­gén a városvezetők, a pártok, a ci­vil szervezetek és az intézmények megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Sikeres uniós pályázatok Az Északi régió a legjobban szereplők között A 2007-es esztendőt az uniós támo­gatások szempontjából kettősség jel­lemzi: ami az első Nemzeti Fejlesztési Tervet illeti, -amelyik a 2006-os évvel zárult.- abból számos fontos beruházás befejezése kapcsolódik a 2007-es esz­tendőhöz Ebben az időszakban, 2004 és 2006 között az egy fóré jutó foná­sokat tekintve Észak-Magyarország szerepelt az ország régiói közül a leg­jobban. ez a térség hozta el a legtöbb támogatást - szögezte le Szabó György' országgyűlési képviselő, az Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Az elmondottakból kiderül, hogy ez akkor is szép teljesítménynek számít, ha hozzátesszük, hogy igen sok pályá­zóról van szó, (a térségben 605 telepü­lés és 37 város) vau. Dicséretesen jól szerepeltek összefogásból az apró fal­vak: Sárospatak. Sátoraljaújhely. Sze­rencs és Tokaj környékén 14 település 17 beruházáshoz 2 milliárd forintot tudott megszerezni, döntően turiszti­kai fejlesztésekre. Sokak aggodalmá­val szemben az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók megtalálták azt a legjobb pályázati módszert, ami­vel ezekhez a fonásokhoz hozzá lehet jutni.-Mindezek egyértelműen pozitív képet vázolnak fel a tériég fejlesztéséről. eb­ből még nem érződik a kettősség.- A 2007 és 2013 közötti periódus már egy' lényegesen hosszabb idő. igy a fejlesztési programok, a felkészülés is sokkal nagyobb munkát jelentett. Erősen munkaigényes, hosszú egyez­tetések a regionális tanácsokkal, az ágazati minisztériumokkal, egyeztetés a kormányzat es a régiók vezetése kö­zött. Kemény viták folytak Brüsszellel, ami számomra egy kicsit csalódást is jelentett, hogy milyen uehézkesen. körülményesen működik az ottani ad­minisztráció. Mi 2006 végén beadtuk az elképzeléseinket és csak 2007. feb­ruárjában küldtek íueg egy terjedelmes észrevételt, s valójában csak nyáron tudtuk elfogadtatni Brüsszellel a prog­ramot. Imién a kettősség érzése.- Hogyan fordítható le mindez a meg­szerezhető támogatások nyelvére?- Mi igy is a legelsők vagyunk a később c s a 11 a - kozó 10 ország között. Az eifo- Szabó György g a d á s t követően dolgoztuk ki a két éves akció tervet, melynek nagyságrendjére jellemző, hogy mintegy 80 milliárd forintot je­lent. ami 30 pályázati célt tartalmaz, melyek elsősorban a versenyképesség javítását célozzák, mint az ipari parkok fejlesztése, inkubátorbázak létrehozá­sa, a volt kohászati, bányászati terü­letek megújítása. Talán az országban a legtöbbet nálunk lehet fordítani az idegenforgalmi, turisztikai célú fej­lesztésekre: hét év alatt erre mintegy 60 milliárd forint költhető, de az első két évben is legalább 20 milliárd. Vá­ros rehabilitációra, leamortizálódott lakótelepek megújítására, oktatásra, óvodai, egészségügyi ellátásra, közle­kedésfejlesztésié is jelentős pályázati pénzek jutnak. Akiemelkedő természe­ti, történeti adottságú idegenforgalmi területek megérdemlik a fokozott törő­dést, Eger és a Mátra, vagy a világörök­ség jeles helyszínei, őstörténeti leletek őrzői. Aggtelek. Tokaj. Hollókő, vagy Ipolytamóc. Ami nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos a panel program végig vitele, a kis települések egészségügyi alapellátásának javítása. A meghir­detett 30 pályázatból 25 már kiírásra került. Amikor beérkeznek a pályáza­tok. szigorú elvek alapján értékelik a szakértők és a megszerzett pontszámok alapján kerülnek a Regionális Tanács, majd a bíráló bizottság, s végül a dön­tést hozó Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség elé. Szerencsére a pályázói kedv a térségben élénk, ami a helyi vezetek kezdeményezői kedvét is mutatja. A jó pályázat készítés, a bentházóí ala­posság elengedhetetlen. Az utóbbit Brüsszel szúrópróba szerűen ellenőrzi, hiányosságok esetén pedig nagyon szi­gorúan szankcionálja, mondta befeje­zésül Szabó György.

Next

/
Thumbnails
Contents