Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ Játékvári tornaszoba Február 29-én ünnepélyes körülmények között, szü­lők és gyermekek, óvodai dolgozók, képviselő-testületi tagok, intézményvezetők sokasága előtt adták át a Já­tékvár tagóvoda 6x10,5 méteres, minden uniós szab­ványnak megfelelő tornaszobáját, a kap­csolódó szertárrésszel és közlekedővel együtt. Balassagyarmat. Az óvodások bájos szavalata után Pálinkás Zoltánná, a Központi Óvoda veze­tője mondta el ünnepi gondolata­it. - Ilyen nagyméretű beruházás az utóbbi harminc évben óvodá­val kapcsolatban még nem tör­tént. Modern, esztétikus, bizton­ságos tornaszobát kaptunk, kö­szönet érte az előző, Lombos Ist­ván vezette önkormányzatnak és a jelenlegi városvezetésnek, Medvácz Lajos polgármesternek - mondta az óvodavezető, kinek szavait követően Hugyecz Jánosné, a Játékvár tagóvoda ve­zetője az intézmény mottójával kezdte beszédét - „ Itt minden ér­ted van, érezd jól magad!” Három éve kisebb épületünket bezárták, négy vegyes csoport került a fő­épületbe. Idén, az intézmény 35. évfordulóján új tornaszobát ka­pott a mozgásfejlesztést, az egész­séges életmódot szem előtt tartó óvodánk, melynek kicsinyei ed­dig a dr. Oravecz Lajosné vezette Szabó Lőrinc Általános Iskolába jártak át tornászni - fejtette ki a tagóvoda-vezető. Medvácz Lajos polgármester leszögezte: - Kü­lönleges ünnep a mai nap, hiszen a jövőt építjük. A felemelkedés egyik legfontosabb záloga az, hogy teszünk gyermekeinkért. Remélem, ez csak a kezdet - fo­galmazott a város vezetője, aki el­mondta: 2006 februárjában nyúj­totta be a területi kiegyenlítő alap által kiírt pályázatot az előző ön- kormányzat, majd márciusban a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács döntött a mintegy húsz­milliós beruházásról, melynek saját forrása több mint tízmillió forint volt. A polgármester köszö­netét mondott a Nógrádterv Ma­gas és Mélyépítési tervező Kik­nek és Guzmics György tervező­nek, valamint a Vida Attila vezet­te Real- Consult Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek mint kivitele­zőnek. Lombos István országgyűlési képviselő és Medvácz Lajos együtt vágták át a szalagot, majd minden vendég megtekinthette a pazar tornaszobában a kicsik rendkívül dinamikus, nagy fel- készültségről tanúskodó tánc- és tornagyakorlatát. Szabó A. Egy „ elfeledett” írónő Egy mára szinte „elfeledett”, Balassagyarmathoz erő­sen kötődő, egykoron országos hírnevű írónőről, a harminc éve elhunyt Mollináry Gizelláról emlékezett meg a Honismereti Kör összejövetelén Cseri Nikolett magyar-történelem szakos tanárnő, aki szakdolgoza­tát az írónő politikai szerepvállalásáról és írói mun­kásságáról készítette el. Szabó Andrea Balassagyarmat, a diavetítéssel kísért, választékos stílusú, mély ismeretről tanúskodó előadás alapját Mollináry Gizella életraj­zi regényciklusa, versei, megje­lent cikkei, levelei és a levéltá­rakban fellelhető adatok adták. A regényciklus darabjait évtize­dekkel ezelőtt szinte minden ol­vasni szerető ember ismerte e hazában: a Betévedt Európába /1941/, Betelt a Föld hamisság­gal /1941/, Meddő szüret után /1943/, Vádoltuk egymást/1943 / és Az Isten hallgat / 1947/ cí­mű művek családok sokaságá­nak könyvespolcain sorakoztak. Mollináry Gizella Budapesten született 1896-ban és 1978-ban hunyt el szintén a fővárosban. A Tanácsköztársaság idején részt vett a kommunista mozgalom­ban, ezért a proletárdiktatúra bukása után letartóztatták, el­ítélték, 1919 végétől tíz hónapig a balassagyarmati börtönben ra­boskodott. Kiszabadulását köve­tően, 1920-ban a Szerb-Horvát- Szlovén Királyságba menekült, első verseit is onnan küldte a Nyugat című folyóiratnak. Miu­tán amnesztiát kapott, visszatért Magyarországra. Németellenes politikai magatartása miatt 1944 októberében a Gestapo letartóz­tatta, de sikerült megszöknie. 1945-től írásai és versei a Vigília című katolikus folyóiratban je­lentek meg. Mozgalmas életét önéletrajzi ihletésű regényeiben dolgozta fel. - Az olasz származá­sú orvostanhallgató és a fiumei, horvát származású pultoslány törvénytelen gyermekét, Gizel­lát apja ellökte magától, lelenc sorba került, majd maga is le­ányanya lett 19 évesen. 1917 nyarán Szécsénybe ke­rült, ahol a kastély gazdasági iro­dáján kezdett el dolgozni. 1918- ban Balassagyarmaton a szociál­demokrata pártnál vállalt titkár­női állást .1919. január 27-én tar­tottak a vármegyeháza dísztermében egy ülést, ahol ki­alakult az egységes állásfoglalás arról, hogy ki kell verni a csehe­ket. Az egész terem vele énekel­te a Szózatot, sokan ugyanúgy térdre borultak, ahogy ő. „Úgy éreztem, hogy ezt a várost tekint­hetem szülővárosomnak, mert lel­kileg itt születtem meg jobban, mint amikor szégyellt kínnal anyám testéből testet kapott tes­tem.” A visszaemlékezés szerint Mollinárynak el kellett jutnia Őrhalomba, Hugyagra és Szécsénybe, hogy onnan hozzon segítséget a csehek elleni továb­bi harcokhoz.- Számára a szocializmus azt is jelentette, nem bélyegzik meg őt azzal, hogy törvénytelen szár­mazású. Nagyon nagy hatást gyakorolt rá a pártnak és a mun­kásságnak önfeláldozó viselke­dése és hazafiassága, ami a cse­hek kiveréséhez vezetett - hang­súlyozta az előadó, aki elmond­ta: Mollináry feladata a Tanács- köztársaság kikiáltása után a pártban megszaporodott. A párt lapjaiba heti két cikket vártak el tőle, járnia kellett agitálni, a sze­gények és elesettek mindig meg­találták őt problémáikkal. Ké­sőbb egyre inkább eluralkodott rajta a párttal szembeni megha- sonlottság: hitt az eszmében, de nem hitt abban, hogy a megva­lósítás jó úton haladt és a meg­felelő emberek végezték azt. A kommün ideje alatt május else­jei ünnepségeket szervezett, sa­ját verseit szavalta, a megyei di- [ rektórium tagja lett. A Tanács- köztársaság bukása után a fővá­rosban, majd Balassagyarmaton börtönözték be, ahol embertelen bánásmódban részesült: ütötték- verték, megerőszakolták, s még öngyilkosságot is megkísérelt.- Mollináry életének első 23 évéről a regényei adnak szá­mot. Megismerhetjük Budapest társadalmát, a felvidéki megye- székhely mindennapjait, a csehkiverés történetét, a Ta­nácsköztársaság 133 napját, egy olyan ember naturalista tolmácsolásában, aki mindezt a saját szemével láthatta. Gyer­meki rajongása a szocialista pártért kiszolgáltatott felnőtt, ként átváltott elhivatottságba, majd meghasonlottságba. Tevé­kenyen részt vett abban, hogy Balassagyarmat ma a Civitas Fortissima kitüntető címet vi­selje. Balassagyarmat adott ne­ki menedéket, amikor üldöz­ték, és ez a város volt az is, amely megbüntette őt az elkö­vetett vétkeiért. Ő mégis ezt a várost tekintette szülővárosá­nak. Legalább egy emléktáblát megérdemelne - fejezte be ala­pos és árnyalt előadását Cseri Nikolett. Füstfelhők a megye fölött Embert és technikát egyaránt próbára tesznek a tavaszi tüzek Sokszor órákig is eltart, mire megfékezik a szárazfű- és nádastüzeket Szokatlanul enyhe volt idén a február, a csapadék sem nagyon kényeztette a földeket egészen 29-éig. Akkor aztán némi viharos széllel kísérve megérkeztek az esők, véget vetve az egyre inkább elharapódzó avan, bozót-, nádas- és erdőtüzeknek. Ami azonban előtte volt, az igencsak rossz előjelekkel vezette be a tél vé­gére eső kikeletet! Két hónap telt el az évből, a megye- székhely tűzoltói máris 132 vonulást tudhattak maguk mögött február végéig. Önmagában is magas ez a szám a korábbi évek adataihoz viszonyítva, még szembetű­nőbb a kiugrás, ha tudjuk: az elmúlt szűk két hétben 101 (!) esetben hangzott fel a tűzoltóautók szirénája. Hegedűs Salgótarján. Az okok a szokatla­nul enyhe időjárásra vezethetők vissza: az elmúlt hetekben szin­te kitavaszodott, a jó idő sokakat késztetett arra, hogy a kertek­ben, a földeken megkezdjék a ta­karítást. Ez pedig a legtöbb eset­ben egyet jelent a száraz fű, a gaz meggyújtásával, sok helyen felgyújtják a nádast, a vasúti töl­tést. Nem gondolnak arra, hogy az összegereblyézett gazból ra­kott tűz pillanatok alatt elhara- pódzhat, ami a h'ázak között kü­lönösen veszélyes lehet.- Kétfajta ember van: az egyik, aki meggyújtja a tüzet, a másik, aki bejelenti - summázza Gara­mi István ezredes, a Salgótarjáni Önkormányzat Hivatásos Tűzol­tóságának parancsnoka. - Ta­pasztalataink szerint később szo­kott kezdődni a „szezon”, most a jó idő mindezt előrehozta. A tü­zek mintegy egyharmada Nagybátony és vonzáskörzeté­ben van, sok esetben egy időben kapunk jelzést több helyszínről is: eddig szerencsére nem történt személyi sérülés ezeknél a tűz­eseteknél, de az anyagi kár jelen­tős. Többször előfordul az is, hogy kis füzekhez riasztanak bennünket, így előfordul, hogy a nagy távolságok miatt a nagyok­hoz nem jutunk el időben. Kér­jük a lakosságot, hogy a kisebb tüzeket próbálják meg eloltani: februárban még soha nem volt száz fölött a vonulások száma, ami azt is jelenti, hogy naponta több mint tíz esetben indulnak a szerek. Ez embert és technikát egyaránt próbára tesz, egyelőre álljuk a sarat: bár hozzátenném, hogy már a szabadnapos tűzoltó is tüzet olt, mint például Mátraszentistvánban, ahol egyik kollégánk a helybeliekből szer­vezett alkalmi tűzoltócsapatot, és irányításával sikeresen el is oltot­ták a lángokat.- Veszélyes dolog, hogy meg­gyújtják a tüzet, aztán otthagy­ják - mondja Antal István őr­nagy, a tűzoltási és műszaki mentési osztály vezetője. - Gyul­ladt már ki emiatt telefonpózna, raktárépület, TÜZÉP-telep, égett le víkendház, sőt február 26-án közlekedési balesetet is okozott Kishartyánnál a meggyújtott száraz fű: a füst beterítette az utat, a nem megfelelő látási vi­szonyok miatt három gépkocsi ütközött. Személyi sérülés sze­rencsére nem történt, de az anyagi kár jelentős. Sok a tennivalójuk a tűzoltók­nak saját működési területükön is, amelyet még tovább növel, ha menni kell segíteni: úgy, mint például Mátraverebélyben, ami­kor a pásztóiak kérték a salgó­tarjániak segítségét. A 21-es fő­út mellett valaki meggyújtotta a nádast, már a házakat is veszé­lyeztette a tűz. A helyzetet sú­lyosbította, hogy az autóval nem lehetett közel menni: maradt a gyorsbeavatkozó, a puttonyfecs­kendő, na meg a lapát. Többórás munkával eloltották, de nem mehettek vissza a laktanyába, mert onnan egyből a kisterenyei vasúti töltéshez siettek, ahol sa­ját kollégáik gyürkőztek a lán­gokkal. Enni-inni, pihenni ilyen­kor nincs idő: szinte még vissza sem értek a laktanyába, már me­hettek vissza Mátraverebélybe: valaki újra meggyújtotta a ná­dast, de ezúttal a TÜZÉP-telepen tárolt raklapok is lángra kaptak, közvetlenül a PB-gázpalackok mellett.- Arra kérünk mindenkit, vi­selkedjen felelősségteljesebben - mondja a tűzoltóparancsnok. - Az ilyen szárazfű- és nádastüzek miatt előfordulhat, hogy nem ju­tunk el egy komolyabb lakástűz- höz, ahol pedig emberi életek fo­roghatnak kockán. S nem árt tudni azt sem: ha elcsípjük a gyújtogatót, helyszíni bírságként 20 ezer forintra büntetjük, de akár szabálysértési feljelentést is vonhat maga után tette. Ebben a víkendházban már nem pihen senki az idén nyáron

Next

/
Thumbnails
Contents