Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

4 2008. MÁRCIUS 11, KEDD NÓGRÁD MEGYE Győrött folytatják Csongrády B. Salgótarján. A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd nyelvi vetélkedő megyei döntőjét a minap tartották a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelő­dési Intézetben. A gimnáziumok kategóriájában Horváth Lili vég­zett az első helyen, a második Baló Emese lett. Mindketten a Bo­lyai János Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói és ugyancsak mindketten tagjai a Vertich Szín­padnak is. A szakközépiskolások mezőnyében Jeszenszki Réka, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulója került az első helyre, a második helyen pedig Sinka Zsu­zsanna, a Stromfeld Aurél Gépi­pari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola diákja végzett. Ők négyen képviselik Nógrád me­gyét a Győrött rendezendő orszá­gos döntőben. A résztvevők egy csoportja FOTÓ: RIGÓ TIBOR Tanára fedezte fel Szabó A. Balassagyarmat. Hogy mit is je­lent egy diák életében egy tanár hatása, egy tanár hozzá intézett ösztönző szava, azt a 12 éves Oláh Bernadett példája is jól mu­tatja. A Dózsa György Általános Iskola hetedik osztályos tanuló­ját Nyíregyházi Ágnes magyar­ének szakos tanárnő ötödik osz­tálytól magyarra tanította, s az általa vezetett színjátszó körben már két esztendeje okította be­szédtechnikára és hangképzés­re, amikor is egyszer meghallot­ta Bettit, amint osztálytársainak énekel. A jól ismert borzongás futott végig rajta: az az élmény, amikor valaki valódi tehetséggel szembesül. Aztán tavaly elindí­totta Bettit a cigány művészeti fesztiválon, amelyen a kislányt édesapja kísérte gitáron, s Ber­nadett területi első, megyei má­sodik helyezett lett. Idén is to­vábbjutott a területi döntőbe, de most már tudatosan fordul a ze­ne felé a Rózsavölgyi Márk Mű­vészeti Iskola növendéke: zongo­rázik és énekel - egy másfajta hangképzést és technikát tanul magánének szakon. Nemrégiben nagy fába vágta a fejszéjét: a diósgyőri országos énekversenyen Kovács Kati-da- lokat adott elő a könnyűzenei ka­tegóriában, édesapja, Oláh And­rás gitárkíséretével. S bár Betti a középdöntőn este fél nyolckor került sorra, holtfáradtan az iz­galomtól, mégis bejutott a leg­jobbak közé. A döntőre való uta­zás útiköltségét Medvácz Lajos polgármester finanszírozta. Oláh Bernadettnek már a déd­apja is muzsikus volt. Édesapja az egykoron híres balassagyar­mati cigányzenekarok tagja volt, gitáron, szólógitáron, dobon egy­arántjátszott, s énekelt is termé­szetesen.- Maguk sem vettük észre, hogy Betti így tud énekelni. Őt valójában a tanárnője fedezte fel. Azóta minden nap énekel, s az sem zárható ki, hogy később a komolyzene irányába terelő­dik a pályája - jelentette ki a büszke édesapa. Két megszorítással kevesebb, de... A hét végi népszavazás egyebek mellett elsöpörte a vi­zitdíjat is, amit szűkebb hazánkban egyedülálló mó­don csak dr. Szabó Gergely, Terény és Szanda házior­vosa nem kért el a betegektől. A doktor ugyan örül a voksolás kimenetelének, de tart attól, hogy újabb megszorítások várhatók az egészségügyben. teni. Az egyik, hogy a pénzügyi tranzakció nem a rendelőben zajlik. Azt gondolom, hogy a be­teggel való találkozásnak, a pa­naszok meghallgatásáról és azok megoldásáról kell szólnia, és nem bármiféle pénzforgalom­ról, ami zavart kelt és akadályoz­hogy az állam alapvető feladata helyett - hogy a beszedett járu­lékokból működtetné az egész­ségügyet - igyekszik minél na­gyobb terhet a betegek vállára tenni. Mivel dr. Szabó Gergely min­dig ügyelt arra, hogy minden le­Gulyás Edina Terény/Szanda. - őrülök annak, hogy ilyen sokan elmentek a népszavazásra, annak pedig kü­lönösen, hogy ez lett az eredmé­nye - fejtette ki dr. Szabó Ger­gely, hozzátéve: - Sajnos, a ta­valy bezárt kórházakat és osztá­lyokat ez a döntés nem fogja ki­nyitni, illetve nem adja vissza az egészségügyből elvontpénzeket, sőt minden valószínűség szerint további elvonások várhatók, ugyanis a kormány bizonyára érzékeltetni akarja, hogy ennek a döntésnek lesznek következ­ményei. A háziorvos aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a rossz és meggondolatlan döntések következményeit nem a döntéshozók, hanem az embe­rek viselik. Mint mondta: nem tudja, hogy a kormány meddig mehet szembe a nép és a szak­mai, érdekvédelmi csoportosu­lások akaratával. Dr. Szabó Gergely már a vizit­díj bevezetésekor kinyilvánítot­ta, hogy nem kívánja beszedni a háromszáz forintot, mivel alkot­mányellenesnek és orvosi eskü­jével ellentétesnek tartotta azt. FOTÓ: ARCHÍV/RIGÓ TIBOR hetséges módon spóroljon, nem okoz majd túl nagy hiányt az ön- kormányzatoknak a vizitdíj eltör­lése, szemben azokkal, akik a tör­vény betűjének megfelelően el­vették ezt a pénzt A háziorvos meglátása szerint a kórházak le­hetetlen helyzetbe kerülnek majd, ugyanis könnyen elképzel­hetőnek tartja, hogy magasabb összeget vonnak el tőlük, bizo­nyítva azt, hogy ha megmarad a vizitdíj és a kórházi napidíj, ak­kor szépen alakult volna minden. Dr. Szabó Gergely első perctől ellenezte a vizitdíj beszedését Terény és Szanda önkormányza­tai ezért megegyeztek az egész­ségbiztosítóval abban, hogy vi­zitbérletet bocsátanak ki. Ezt a polgármesteri hivatalokban és az arra kijelölt személyektől le­hetett megvásárolni. Az orvos azonban mindenkit ellátott, füg­getlenül attól, hogy rendelke- zett-e ilyen bérlettel.- Annak ellenére, hogy ezzel a rendszerrel még ebben a for­mában sem értek egyet, azért két előnyét is meg tudom emlí­za a gyógyítást - közölte dr. Sza­bó Gergely. Másik előnyként említette, hogy a betegekre bízták, hogy megveszik-e a bérletet, vagy sem, hiszen ő ennek hiányában is mindenkit ellátott. A pácien­sek döntése volt, hogy annak megvásárlásával nem hozzák nehéz helyzetbe sem az önkor­mányzatokat, sem az orvost. Ez a megoldás semmilyen bünte­tést nem vont maga után.- Igazságtalannak érzem azt, Régiós szervezet az innováció erősítésére A Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. és a KRF Zrt. az alapítók között Az Észak-magyarországi Regi­onális Innovációs Ügynökség létrehozására és működtetésre elnyert pályázatra vonatkozó projekt 2007. december 31-én fe­jeződött be. Az ügynökség a ré­gióban ismert szervezetté vált, tevékenységével sikeresen való­sította meg a régió innovációs fo­lyamatainak szervezését, ezen folyamatok méréséhez és re­gisztrációjához kapcsolódó vizs­gálatait és felméréseit, eredmé­nyesen kapcsolódott be a régió tervezési folyamataiba. Az Észak-magyarországi Regi­onális Innovációs Ügynökséget 2005. évben létrehozó konzorci­um a pályázati időszak (2007) le­jártával egyhangúlag döntött a közös munka továbbvitele, a meg­kezdett tevékenységek folytatása mellett. A döntés a partneri kap­csolatok erősítése, a nemzetközi láthatóság és beazonosíthatóság, az önálló projektvégrehajtás ér­dekében kiterjedt a korábbi kon­zorciumi forma megváltoztatásá­ra is. A partnerek kezdeményez­ték az önálló jogi személyiségű NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynök­ség Nonprofit Közhasznú Kft. megalapítását, melyet idén janu­árban hivatalosan is bejegyeztek. Az alapítói kör magját többsé­gében a korábbi konzorciumi partnerek alkotják, így az Észak­magyarországi Regionális Fej­lesztési Tanács mellett három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, három Heves megyei tag, míg megyénkből a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tu­lajdonában lévő Nógrádi Gazda­ságfejlesztő Kht. és a salgótarjá­ni székhelyű KRF Közép-ma­gyarországi Regionális Fejleszté­si Zrt Előbbi fő tevékenységei kö­zé tartozik a felnőttképzés és az innovációs kutatás-fejlesztési el­képzelések megvalósítása. A kht. évek óta együttműködik partne­reivel, hogy a cégek az oktatási igényeiket és innovációs elkép­zeléseiket megvalósíthassák. A KRF Zrt. elsősorban a térségben meghatározó jelentőséggel bíró projektek megvalósításában mű­ködik közre üzleti tanácsadás, il- • letve pénzügyi szolgáltatások és oktatási tevékenység révén. A NORRIA Észak-magyaror­szági Regionális Innovációs Ügy­nökség megőrizve a régióhoz kapcsolódó szervező, összefogó, döntés előkészítő feladatait, hangsúlyosabbá kívánja tenni a szakmai támogató tevékenység­elemeket, ezáltal erősítve és ki­alakítva az innovációs szolgálta­tó, tanácsadó típusú funkciókat, a régió gazdasági bázisát jelen­tő KKV szektor megerősítése, termelési hatékonyságának javí­tása, az innovatív fejlesztések elősegítése, az innovatív kis- és középvállalkozások növekedési pályára állítása érdekében. Célja olyan összefogó, szerve­ző tevékenység végzése, amely kapcsán információkkal, inno­vációs szolgáltatások kínálatá­val kívánja segíteni a kutatás-fej­lesztési tevékenységet végző szervezetek és intézmények, va­lamint a vállalkozói szféra együttműködését, a régió inno­vációs stratégiájában foglaltak megvalósítását, az innovációban érintett szereplők hálózati szer­veződését. A Kikelet hadművelet frontvonalán Mihalik J. ________________ Nóg rád megye. A húsvéti ünne­pek alatt, illetve az azt megelőző időszakban is érvényesüljenek a munkavállalók alapvető jogai. Ezt a fő célt tartja szem előtt a már elindult Kikelet hadműve­letben résztvevő Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége. Tekintettel arra, hogy ezúttal is közös akcióról van szó, kiemelt figyelmet fordít ugyanakkor a társszervekkel (adóhatóság, fo­gyasztóvédelem, vám- és pénz­ügyőrség, tisztiorvosi szolgálat, élelmiszer-biztonsági hivatal) való jó együttműködésre. Az ellenőrzések „tűzvonalá­ban” vannak a kereskedelmi, vendéglátóegységek, valamint a feldolgozók, sőt olyan munkate­rületek is - így például az építő­ipar és a mezőgazdaság -, ahol a dolgozók súlyos veszélyezteté­se leginkább előfordulhat. Átfogó ellenőrzéseik során kü­lön súlyt helyeznek arra, hogy betartják-e a kézi és gépi anyag- mozgatásra vonatkozó előíráso­kat, illetve fokozottan figyelnek az élelmiszerek előállításakor, feldolgozásakor felmerülő ve­szélyhelyzetek feltárására. Né­zik azt is, hogy a piacok szabad­téri munkahelyein van-e mele­gedőhely és védőital a dolgozók számára. Február 21. és 29. között nyolcvannégy munkahelyet, na­gyobbrészt kereskedelmi és ven­déglátóhelyeket, valamint építő­ipari tevékenységet végzőket vizsgáltak. Szabálytalanságot hatvanküenc munkáltatónál találtak, s ezek - a több mint hétszázhetvenből - há­romszázharmincnyolc dolgozót érintettek. A foglalkoztatók túlnyo­mó többségénél állapítottak meg munkavédelmi hiányosságot Ti­zennégy szabálysértési eljárás so­rán 251 ezer forint szabálysértési bírságot szabtak ki, súlyos veszé­lyeztetés miatt pedig tizenöt eset­ben munkavédelmi bírság megfi­zetésére is köteleztek, ezek együt­tes összege 3,6 millió forint ..A férfi sorsa a nő" E Jókai-idézet jegyében, hagyományteremtő szán­dékkal rendezte meg nőnapi köszöntőjét múlt szombaton Salgótarjánban, a Kakuk Autóház sza­lonjában Kakuk József vállalkozó. A szervező kö­szöntőjét követően finom étkek és a Gabora-zenekar kitűnő muzsikája kényeztette a meghívott mintegy száz Toyota-tulajdonos vendéget, akiket - termé- ' szetesen - a szalon gépjárműveivel szállítottak a helyszínre, illetve a jó hangulatú rendezvényt köve­tően haza. Híreink szerint a bál hajnalig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents