Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-09 / 34. szám
2008. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Mummm 5 GAZDASAG JÓ TANÁCS Sérülést okoznak az új kilincsek éles csúcs Olvasónk formatervezett, divatos, új öntvényből készült kilincseket vásárolt a lakásba. Hamarosan azonban azt vette észre, hogy az öntvények élesek, sérülést okoznak. Az úr már szerzett sérülést a sötétben, és kisfiát is félti, akinek fejmagasságban vannak a kilincsek. Mint olvasónk írja: panaszát a Nemze- ü Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hatáskör hiányában elutasította. Az NFH valóban nem foglalkozhat az ilyen típusú ügyekkel - erősítette meg Magdus Ágnes, az NFH Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetője. A garancia, illetve a szavatosság körébe tartozó vitákat ugyanis az érintett feleknek kell egymás között megoldaniuk, az állami hatóság közbeavatkozása nélkül. A gondoskodó állam ideje lejárt. Az adásvétel polgári ügylet, és mint ilyen, polgári úton is kell rendezni - írtuk meg korábban többször. Ha tehát a termék minőségével támad gondunk, először jelezzük ezt a számla birtokában a kereskedőnek. Ezt hívják minőségi reklamációnak. Ha a másik fél elutasítja a kifogásokat, két lehetőségük van a vásárlóknak. A területileg illetékes békéltető testülethez fordulhatnak, amelyik afféle mini bíróságként lefolytatja az eljárást. A testület ítélete ugyan nem kötelezi a kereskedőt semmire, de egyre többen vannak, akik a jó hírük védelmében inkább elfogadják a békéltetők javaslatait. Ha így sem rendeződik az ügy, bírósághoz is lehet fordulni. Sokan úgy vélik: nem éri meg. Ez tévedés. Ha egyre több hasonló ügy lesz, a kereskedőknek egyre kevésbé lesz kedvük packázni az öntudatos vevőkkel. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Munka - nem csak pénzért meló Hárompercenként meghal egy dolgozó az EU-ban A magyarok többsége akkor is dolgozna, ha mondjuk megnyerné a lottó ötöst. A többi volt szocialista országra ez egyáltalán nem jellemző. Németh Márk A magyarok többsége a pénztől függetlenül is szívesen dolgozna - derül ki a Tárki kutatásából. Honfitársaink 57 százaléka akkor is dolgozna, ha nem lenne szüksége pénzre. Bulgáriában ellenben a válaszadók kétharmada egy kavicsot sem rakna arrébb, ha nem szorulna rá anyagilag. Az oroszok, a csehek, a szlovének és a lettek többsége is inkább a lábát lógatná, ha sok pénze lenne. A felmérés másik kérdése azt vizsgálta, hogy a válaszadók mennyire tekintik kizárólag pénzkereseti lehetőségnek a munkahelyüket. A norvég válaszadók 13, a svájciak 18 százaléka, a briteknek pedig nagyjából a harmada tekintett úgy a munkahelyére, mint egy pénzt tejelő tehénre. Ehhez képest a mediterrán országokban, valamint a volt vasfüggöny keleti oldalán rosszabb a helyzet. Különösen Spanyol- országban és Bulgáriában magas, nagyjából kétharmad körüli a munkát csupán pénzkereseti lehetőségnek tekintők aránya. A magyarok 37 százaléka gondolt a munkájára kizárólag pénzforrásként. Nem csak a pénz beszél, ha munkavégzésről van szó Mennyire ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy akkor is szeretne dolgozni, ha nem lenne szüksége pénzre? (A válaszadók százalékában) Norvégia Kelet-Németország Dánia Svájc Svédország Írország Nyugat-Németország USA Franciaország Magyarország Portugália Nagy-Britannia Lettország Szlovénia Csehország Spanyolország Oroszország Finnország Bulgária 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95100 FORRÁS: TÁRKI - EUROPRESS-GRAFIKA o7ß 3 2 I ° 1 Percenként tizenkét munkabaleset az EU-ban öt másodpercenként szenved balesetet egy munkavállaló az unióban, halálos kimenetelű munkahelyi szerencsétlenség pedig három és fél percenként történik valamelyik tagországban - derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Magyarországon tavaly 118-an haltak meg munkahelyi balesetben, ami öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Emellett összesen mintegy 20 922 munkahelyi balesetről érkezett bejelentés. BAGDI HENRIETTA (30 ÉVES) „Mindenképpen dolgoznék tovább, de azt nem tudom, hogy vállalkozóként vagy a jelenlegi munkahelyemen. Az biztos, hogy először elmennék egy hosszú fold körüli útra tapasztalatokat gyűjteni a vállalkozáshoz. Már 100 millió forintból elképzelhetőnek tartom, hogy ezt megvalósítsam. ” SZŐKE IMRE (63 ÉVES) „Először biztosan elmennék nyaralni, aztán folytatnám a munkámat. Az építőipari vállalkozásomban dolgoznék tovább. A pénzből hagynék magamnak biztonsági tartalékot, körülbelül 100 millió forintot A többit jótékony célokra, például gyerekeknek vagy kutatásfejlesztésre ajánlanám fel” NAGY JÚLIA (48 ÉVES) „Eleinte dolgoznék még a munkahelyemen addig, amíg ki nem találnám a saját vállalkozásomat Utaznék is, szívesen elmennék Ausztráliába. Két-háromszázmillió forintnál nem kellene több. Lehet, hogy nyitnék egy magánóvodát, és felszereltetném a házamat megújuló energiaforrásokkal ” Nincs veszélyben a hazai gázellátás pontosan teljesíti a Gazprom magyarországi gázszállítási kötelezettségeit, nem veszélyezteti az ellátást az orosz vállalat Ukrajnával folytatott árvitája - derült ki Veres János pénzügy- miniszter és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője tegnapi tárgyalásán. A Gazprom csütörtökön megfenyegette Ukrajnát, hogy leállítja a gázszállítást, ha az állam nem egyenlíti ki 314,7 millió dolláros tartozását. A leggazdagabbakban bíznak a legokosabbak A száz leggazdagabb magyartól kéri hét Széchenyi- díjas szegedi akadémikus, hogy ösztöndíjjal támogassák a száz, nemzetközi visz- szajelzések szerint legsikeresebb magyar tudóst. A vállalkozóknak adottak a lehetőségeik arra, hogy a hazai tudósok munka- körülményeit javítsák, kutatásaikat támogassák. Demjánra számítanak a tudósok Boszniában épít autópályát a Strabag az osztrák Strabag SE nyerte meg a boszniai szerb köztársaság hárommilliárd eurós autópálya-építési tenderét. A megállapodás a legnagyobb értékű ügylet az 1992-95-ös polgárháború vége óta. Az autópálya-hálózat tartalmaz majd részeket abból az észak-dél irányú európai autópályából, amely Budapestet köti össze később a horvátországi Plocéval. Megfenyegették a sztrájkotokat? adok-kapok Vizsgálatot rendelt el a miniszterelnök az igazság kiderítésére Feljelenti a MAV-ot a sztrájkot szervező Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), mert állítása szerint a vasúttársaság folyamatosan zaklatta az érdekképviselet tagjait. „Volt, akit azzal fenyegettek, hogy elveszik a szolgálati lakását, ha tovább sztrájkol” - példálózott Gaskó István, a VDSZSZ elnöke. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök felkérte Antal Dánielt, a Magyar Vasúti Hivatal elnökét, hogy indítson vizsgálatot Gaskó állításával kapcsolatban - jelentette be tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. A miniszterelnök hétfőre várja az eredményt. „Az érdekképviselet tagjait részünkről senki sem zaklatta, és nem is fenyegette” - jelentette ki kérdésünkre Sigulinszki Tibor MÁV-szóvivő. Hozzátette: dokumentációk bizonyítják, hogy a sztrájk ideje alatt egyetlen olyan vonat sem hagyta el a pályaudvart, amelyen nem végeztek fékpróbát. A Vasutas Települések Szövetsége nem ért egyet a VDSZSZ követeléseivel, mert nem szolgálják a társadalom érdekeit, s a mellékvonalak bezárása elleni harc ügyét - hangsúlyozta Csanádi István, a szövetség elnöke, Mezőhegyes polgármestere. A vasúti forgalom tegnapra helyreállt Hét végén már minden vonat a menetrendnek megfelelően közlekedik. ■ H. M.-V. H. Tegnapra már helyreállt a forgalom Naponta 300-500 milliós veszteség „a négynapos sztrájk ideje alatt a menetrend szerinti 3109 vonatból 1369 közlekedett A három vasúttársaságnál, a MÁV Zrt-nél, a MAV-Start Zrt-nél és a MÁV-Trakciónál mindösszesen 32 761 fő sztrájkolt” - tájékoztatta lapunkat Kava- lecz Imre, a MÁV sajtá főnöke. Hozzátette: a vasutat napi 300-500 millió forint veszteség érte, pontos adatok jövő héten várhatók. Repkednek a milliárdok a fejlesztési pályázatokon Várhatóan mintegy 500 milliárd forint forráshoz juthatnak hozzá idén az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében támogatott projektekre pályázók - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette: a 2007. évi tapasztalatok alapján minden egy forint támogatás háromforintnyi beruházást jelent. A tavaly lezárt 62 pályázaton 3089 nyertes összesen 82,5 milliárdhoz jutott. Az I. NFT keretében megközelítően 2600 helyhatóság összesen 174 milliárd forintot kapott. A legtöbb, összesen 250 támogatott önkormányzati beruházás Borsod-Abaúj- Zemplén megyében valósult meg. A miniszter figyelmeztetett: az év végéig el kell számolni az I. NFT forrásaival, ellenkező esetben elvész a támogatás. Nógrádi Zoltán, a Fidesz képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján arra kérte Bajnai Gordont, ne vonjon mérleget az I. NFT fel- használásáról. Csak az uniós ellenőrzések nyomán derül ki, mennyi támogatást kell majd visszafizetni. Mint elmondta, az utóbbi időben több munkahely megszűnt, amelyeket az említett forrásokból hoztak létre, s a megépített iskolák és kórházak jelentős részét bezárják. ■ Z. H.
