Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-04 / 29. szám

C 2008. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ NÉPSZAVAZÁS felsőoktatás Tandíj szeptembertől: a koalíció akarja, az ellenzék megszüntetné. Minden adófize­tő finanszírozza a gyerek tanulását? A 100 legjobb diákból legalább 15 mentességet kap. PIACKÉPES TUDÁS, NA DE MILYEN ÁRON? A másodéves diákok ősztől már tandíjkötelesek. Ha „szegény az eklézsia”, több diákhitelt vehetnek fel. Március 9-én szavaz az or- szág tandíjügyben, de eb­ben a kérdésben mintha elfogadóbb lenne a közvé­lemény: a diploma ára később úgyis megtérül. Tibay Gábor, Szabados Balázs, 7*Á Vizer Helga, Hampl Márta *i Az ingyendiplomának is megvan az ára. Csak nem mindegy, ki fi­zeti a révészt Ha valakit egy-két pont híján nem vesznek fel álla­mi finanszírozású képzésre, sú­lyos százezreket fizethet már most is, ha mégis tanulni akar. Aki meg bejutott az „ingyenes­be”, évekig lébecolhat közepes teljesítménnyel is, élvezve az adó­fizetők forintjait. Ez így igazsá­gos? - kérdezik sokan. Tény: a tandíj a rendszerváltás óta sarka­latos kérdés. Egyetért-e Orbán Viktor a tan­díjjal? - idejutottak múlt héten a pártok a felsőoktatás ingyenessé­géről folytatott vitában. Csak a hűség kedvéért: az MSZP azzal támadta a Fideszt, hogy vissza­idézte az ellenzéki pártelnök ti­zenöt évvel ezelőtti kijelentéseit a fizetős felsőoktatásról: akkor tör­ténetesen maga Orbán Viktor is a tandíj mellett tört lándzsát. A Fi­desz mindezt azzal kommentálta: a szocialistáknak alighanem „el­mehetett az eszük”, ha ezt most valóban elő kívánják citálni. Az ingyenes állam mítoszával való leszámolással szemben a mérleg másik serpenyőjébe a tan­díj éves több százezres, szélsősé­ges esetben akár milliós terhe ke­rült Nem hagyható figyelmen kí­vül a hallgatói érdekérvényesítés sem: a diákság általában több­ezres tömeget képes országszer­te mozgósítani. A döntéshozók végül arról sem feledkezhetnek meg, hogy a mai egyetemisták­ból a jövő jól kereső, így a történ­tekre befolyással bíró értelmisé­gei lesznek. De tekintsünk egy kicsit visz- sza. A tandíj szerepet kapott a szocialista felsőoktatásban is: igaz, szigorúan tanulmányi ala­Tandíjellenes diáktüntetés az oktatási minisztérium előtt. A hallgatók hol a tárgyalóasztalnál, hol az utcán tiltakoznak a fizetős rendszer ellen. pon és abszolút jelképesen, de fi­zetniük kellett a közepes vagy gyengébben tanuló hallgatóknak. E kötelezettséget 1985-ben szün­tette meg az az évi oktatási tör­vény. Noha a rendszerváltás után a tandíj valamennyi párt prog­ramjában szerepelt - beleértve a Fideszt is -, a bevezetés „dicste­len feladata” egy évvel a kabinet 1994-es megalakulása után a Hom-kormánynak, kivált a „mu­mus” Bokros Lajos pénzügymi­niszternek jutott. És bár a kor­mány eltekintett a tervezett ki­egészítő tandíjtól, és csak a havi kétezer forintos díjat kellett fizet­niük az akkori egyetemistáknak, 1995 őszén országos tüntetésso­rozat kísérte a történteket A Fidesz-kormány egyik első dolga az volt, hogy 1998-ban csaknem egészében leszámoljon a fizetendőkkel: a párt már 1997- ben állította, a tandíj bevezetése elhibázott lépés volt, az állami­lag támogatott felsőoktatás pedig igenis maradjon ingyenes. A tan­díjmentességgel való pártsem­leges egyetértés csak 2006 nya­ráig, alig valamivel a második Gyurcsány-kabinet megalakulá­sa utánig maradt meg. Az előz­mények, csakúgy, mint a vizitdíj­nál és a tandíjnál, a később tör­téntekkel homlokegyenest ellent­mondók: Gyurcsány Ferenc mel­lett a szocialisták szakpolitikusai még tagadták, hogy tandíjszedés­re készülnének. Ezt követően azonban, 2006. július 24-én az Országgyűlés szabad demokra­ta-szocialista többsége elfogadta az újkori nevén fejlesztési rész­hozzájárulást Államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvett hallgatók száma 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 FORRÁS: EUROPRESSCYŰJTÉS - EUROPRESSÁJRAFIKA Az, hogy a felsőoktatás hallga­tóinak valamennyit és valaho­gyan fizetniük kell az államilag támogatott képzésért is, a kor­mánykoalíció április végi újravá­lasztása után már nem volt kér­dés: elsőként Magyar Bálint ak­kori, távozó liberális oktatási mi­niszter hozakodott elő ötletével. Az utólagos képzési hozzájárulás szerint a hallgatóknak egyetemi éveik alatt nem kellett volna fi­zetniük, ám mihelyst bizonyos jö­vedelmi szintet elérnek, elkezdik képzési költségeik törlesztését - akár évtizedeken keresztül. Vé­gül nem ennél a megoldásnál ma­radt a kormány: úgy döntött, 2008-tól felmenő rendszerben kezdik meg a fizetést a felsőokta­tásban tanulók. Ez pedig azt je­lenti, hogy a 2008. őszi szemesz­tertől kötelezően fizetnek majd: alapképzésben az ajánlott féléves díj 105, míg mesterképzésben 150 ezer forint lett. A tandíjfizetés alól - áll a jog­szabályban - a hallgatók legjob­ban teljesítő 15 százaléka mente­sül. A beszedett pénz egy részét pedig a hallgatói ösztöndíjrend­szerbe kell visszaforgatni. Versenyképesség és minőség a felsőoktatásban reformtörténet Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakításának néhány főbb pontja 1. INTEGRÁCIÓ Az elaprózott intézményrend­szer nemzetközileg versenykép­telen. A ’96-os törvénymódosítás lehetővé tette az integrációt, így ma már több versenyképes, re­gionális egyetem működik. 2. KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI Kiküszöbölték a felvételi kül­ső befolyásolását, a továbbtanu­lás a diák teljesítményétől függ. 'Létrejött a verseny. Ti. fi. • -. i 3. boLOGNAI FOLYAMAT tí Megszűnt a széttagoltság. 2006-tól csak az új struktúrában lehet tanulni, hiszen a képesíté­sek nemzetközi megfeleltetése csak így megoldott. A többciklu­sú képzés és a kreditrendszer le­hetővé teszi a diploma gyorsabb megszerzését, a tanulmányok külföldi kiegészítését és a szabad tanár- és tantárgyválasztást. 4. TÉRÍTÉSEK és juttatások A hallgatók pénzbeli támoga­tása az elmúlt évek teljes felső- oktatási támogatásának 13-14 százaléka volt. 5,6-6,6 milliárd forint helyett idén 8-10 milliárd forint a szociális alapú (lakhatá­si, jegyzet, sport stb.) támogatás. 5. DIÁKHITEL 2006-tól a hallgatók 40 ezer forint/hó összegű diákhitelre jogosultak. A múlt tanévben 234 ezer hallgató vett fel hitelt. Az SZDSZ javaslatára szep­tembertől 10 ezer forinttal nő a diákhitel. A költségtérí­téses alapképzésben 50 ezer forintra, a mesterképzésben 55 ezerre. 6. TANDÍJ A fejlesztési részhozzájáru­lást szeptember­től felmenő rendszerben kell fizetni az állami finan­szírozású kép­zésben (alapkép­zés: 105 ezer forint/ félév, mesterképzés: 150 ezer/félév). 7. OKTATÓK ELISMERÉSE Az értékét vesztett tá­mogatásra utoljára 2000- ben írtak ki pályázatot. Várhatóan a közalkalma­zotti és a felsőoktatási tör­vény módosításá­val a bértömeg 20 százalékával telje­sítmény alapján differenciálhatják az oktatók teljesít­ményét. Magyar Bálint (SZDSZ): „Egy diák sem maradhat ki a tandíj miatt a felső- oktatásból. Ezért emeltük a diákhitelt.” 8. A FINANSZÍROZÁS ÁTALAKÍTÁSA Az intézmények három évre szóló finanszírozási megállapo­dásra juthatnak. A 2007-es 214 milliárdról 2010-ig 241 milliárd forintra nő a támogatás. 9. A GAZDÁLKODÁSI AUTONÓMIA 2003 és 2007 között a főisko­lák, egyetemek felszabadultak az állami gyámság alól. 2007-től az intézmények vállalkozhatnak. 10. INFRASTRUKTÚRA ÉS K+F Épületek, kollégiumok újultak meg. Öt intézet jött létre kuta­tás-fejlesztésre (K+F), 70 céggel alakítottak partnerségi viszonyt. 1 forint állami támogatás 80 fil­lér vállalati ráfordítást hoz. Felsőoktatási kerekasztal: talán szombaton Ha minden igaz, február 9-én, szombaton újra összeül a felső- oktatási kerekasztal - tudtuk meg. Az oktatási tárca és a hall­gatói érdekképviselet (HÖOK) folytatja a vitát a tandíjról. De­cemberben még úgy álltak fel a felsőoktatási kerekasztal mellől, hogy majd januárban újabb egyeztetés lesz. De erről nem­igen lehetett hallani. A szombati forduló időpontját, bár több egyetemen jelezték la­punknak, megerősíteni sem a tárcánál, sem a HÖOK-nál nem tudták pénteken: nem sokkal ebéd után, úgy látszik, már nem dolgoztak, senki sem vette fel a telefont. „Decemberben egyetértettünk, a képzési hozzájárulásnak a mi­nőségi képzést kell szolgálnia” - mondta akkor Manherz Károly szakállamtitkár. „Rendben, a hallgatóknak hozzá kell járul­niuk a képzéshez, azzal azonban soha nem fogunk egyetérteni, hogy mindenkinek fizetni kell­jen" - tette hozzá Miskolczi Nor­bert HÖOK-elnök. Javaslatukat, hogy az indexbe felvett, ám nem teljesített kurzusok dtán fizesse­nek a hallgatók, végül nem tűzte érdemben napirendre az oktatá­si kormányzat. Most a HÖOK az igenes népszavazásra buzdít. A FIDESZ-KDNP KÉRDÉSE: • Egyetért ön azzal, hogy az államilag támogatott ta­nulmányokat folytató hall­gatóknak ne kelljen képzé­si hozzájárulást fizetniük? • szeptembertől a másod­évesek kezdik a tandíjfize­tést (105 ezer forint). Az ál­lami képzésben ebből 26,6 milliárd pluszbevételük lesz az iskoláknak. Ösztön­díjra, intézményfejlesztésre fordíthatják a pénzt • EGY JÓL TANULÓ diák a mini­málbért meghaladó támo­gatást kaphat iskolájától. • 2006/2007-ES tanév: Összes hallgató létszáma: 400-450 ezer. Nappali ta­gozatos diák: 250 ezer fő. • pécsi példa: 33 ezer diák­ból 17 ezer államilag fi­nanszírozott JOGÁSZKÉPZÉS: 120 ezer Ft orvosi: 925 ezer Ft. KÖZGAZDÁSZ: 160 ezer Ft Nem mindenki bólintott rá a rektori konferencia által javasolt 105-150 ezer forintos éves tan­díjra. Néhány helyen több rész­hozzájárulást akarnak kérni. Ezek: Corvinus Egyetem, Mo­holy-Nagy Művészeti Egyetem, Rendőrtiszti Főiskola, szegedi egyetem, Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem egyes karai. Lapunk körkérdésére - misze­rint mi indokolja a konferencia ajánlásától való eltérést - egyik felsőoktatási intézmény sem adott egyértelmű választ Azt el­mondták: az egyes karok rektorai a napokban ülnek le tárgyalni. Még ők sem tudják pontosan, mennyit is akarnak majd a hall­gatók zsebéből kivenni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents